2012. február 9., csütörtök

Schengen Alap

1985. június 14-én a Benelux államok, Franciaország és Németország aláírta a Schengeni Megállapodást, amelynek célja a közös határaikon fennálló vám- és határőrizeti ellenőrzés fokozatos megszüntetése volt. A Megállapodás végrehajtására 1990. június 9-én megkötötték a Schengeni Egyezményt. Az azóta eltelt idő során az Európai Unió tagállamainak nagy része, illetve két északi ország, Norvégia és Izland is csatlakozott a hálózathoz.

  • A Schengeni térség

    1957-ben az Európai Gazdasági Közösség létrehozásával az alapítók célja egy olyan közös gazdasági térség megteremtése volt, amelyben biztosított az áruk, a tőke, a szolgáltatás és a személyek szabad áramlása minden nemzeti hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nélkül.

    részletek
  • A Schengen Alap

    A Schengeni térséghez való csatlakozás érdekében az Európai Unió a Csatlakozási Szerződés 35. cikkével létrehozta a Schengen Alapot. Az Alapból jelentős pénzügyi támogatás jut az újonnan csatlakozott országok, így Magyarország számára is. E forrás teszi lehetővé a schengeni vívmányok mielőbbi alkalmazását – különös tekintettel a külső határok ellenőrzésére.

    részletek
  • Schengen Alapból megvalósuló fejlesztések

    A Schengen Alap forrásaiból megvalósuló fejlesztéseket összefoglaló Indikatív Program négy célkitűzést határoz meg, amelyek számos intézkedésen keresztül valósulnak meg. Az EU ezeken keresztül, illetve ezek keretében támogatja a magyar határok, az információáramlás, a határokon belüli ellenőrzések, valamint a nemzetközi bűnügyi ellenőrzések fejlesztését.

    részletek
  • Intézményi háttér

    A Schengen Alap felhasználásához kapcsolódó intézményrendszer, alapvetően a Phare program, illetve az Átmeneti Támogatás mintájára épül fel. A Schengen Alap hazai intézményrendszerét azonban a Bizottság által erre a célra meghatározott struktúrába kellett ágyazni.

    részletek