Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése – Az I. NFT ROP 3. prioritásának ex-post értékelése

A Magyar Értékelő Konzorcium az NFÜ megbízásából 2010-ben ex-post értékelést végzett az I. NFT Regionális Operatív Programjának 3. prioritásáról. A prioritás célja a helyi közigazgatás és a civil szervezetek humán kapacitásának fejlesztése, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítése, a munkavállalók regionális piaci igényekhez jobban illeszkedő szakmai ismereteinek bővítése és a regionális tudásközpontok kialakítása volt.

Az értékelők megállapítása szerint a prioritás létező, megoldandó társadalmi problémákra adott válaszokat. A prioritás szerteágazó és kísérleti jellegű volt, olyan beavatkozásokat támogatott, melyek integráltan igyekeztek megjeleníteni az ESZA és ERFA eszközeit. A kísérleti jellegből és a korábbi tapasztalatok hiányából fakadóan a finanszírozással kapcsolatos tervek nem voltak kellőképpen átgondoltak, így egyes esetekben egyszerre jelent meg a rendszerben a túl- és az alulfinanszírozás.

A ROP 3. prioritás tapasztalatai a következő területeken adaptálhatók a fejlesztéspolitika jelenlegi irányához:

•    A hiányszakmák, illetve szükséges szakmai továbbképzések regionális vállalati (gazdasági) igényekre reagáló felmérése, a képzési kínálat megszervezése, a képzések lebonyolításának jó, a piaci versenynek is teret hagyó gyakorlata.

•    Értékteremtő munka és az erre való felkészülés lehetőségének megteremtése hátrányos helyzetű térségek, települések, illetve munkavállalói célcsoportok számára a szociális gazdaság eszközeivel.

•    A turisztikai ágazatban a kínálat, és ezáltal a foglalkoztatás bővítése a Turisztikai Desztináció Menedzsment eszközével

•    Az egyéni kompetenciák piaci igényekhez igazodó fejlesztése a felsőoktatás és a vállalati szektor közötti együttműködés építése révén

 

A fenntartható fejlődés, mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban

Az értékelést az NFÜ megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Békéscsabai Osztálya készítette el 2007. végére. Az értékelés célja a fenntarthatóság (fenntartható fejlődés) elveinek horizontális érvényesülése volt a 2004-2006-os Regionális Fejlesztési Operatív Programban. Az értékelés főképp dokumentumelemzésen (Regionális Fejlesztési Operatív Program és ROP Program-kiegészítő dokumentum, Környezeti Fenntarthatósági Útmutató, Stratégiai Környezeti Vizsgálat és a pályázati útmutatók) és esettanulmányokon (a VÁTI Kht által kiválasztott projektek)  alapul. A fenntarthatóság fogalmának tisztázása után intézkedésenként veti össze a tervdokumentumokat a szakértők által kialakított fenntarthatósági szempontokkal.
Az értékelés összességében pozitívan ítéli meg az operatív programot, bár több helyen komoly hiányosságokról számol be. Emellett számos javaslatot is megfogalmaz a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan.

Az értékelők által tett fő megállapítás:

• A Regionális Operatív Program turizmussal és város-rehabilitációval kapcsolatos intézkedései alapvetően kielégítik a fenntarthatóság elvének környezeti szempontú vonatkozásait, azonban sokkal mélyebb, valóban horizontális elveken érvényesülő, a mainál szerteágazóbb, szélesebb körben is értelmezhetőbb szempontokat kell, hogy kielégítsenek.

Az értékelők által tett fő javaslatok:

• Az értékelési rendszerben rendkívül széles körben kellene alkalmazni a környezetpolitikai célokat. Lehetőség szerint azokat, amelyek a szigorúbb határokat szabják. A környezetpolitikai céloknál célszerű lenne már olyan célokat is megfogalmazni, melyek elérését a jogszabályok csak későbbi időpontban teszik kötelezővé.
• A későbbiekben a programozás folyamatában alulreprezentáltan megjelenő környezeti magatartásra vonatkozó elveknek (az életmódválasztás lehetőségeinek megőrzése, a helyi erőforrások a helyiek hasznát szolgálják, a régió nem korlátozhat más régiót és a fenntarthatóság elveinek erkölcsi normává válása) a szigorúbb érvényesítése szükséges.
  
• A fenntarthatósági üzenetek legyenek témára szabottak, az adott pályázat témájához igazítottak. A központi fenntarthatósági értékelési kritériumok és fenntarthatósági kézikönyvek helyett, vagy azok kiegészítéseként, az egyes operatív programokra, vagy akár egyes prioritásokra készüljön speciális fenntarthatósági értékelési kritérium és útmutató.
  
• A projektmenedzsmenttel támasztott kritériumok között preferenciát élvezzen, ha a menedzser rendelkezik olyan végzettséggel, mely feltételezi a fenntarthatósági ismereteket (környezetmérnök, geográfus), illetve ha menedzsment szervezet korábban e téren gyakorlatot szerzett.
  
• A folyamatos tervezés, azaz az operatív programokhoz tartozó akciótervek készítése és frissítése során (kétévente) az eddigieknél hangsúlyosabban figyelembe kell venni a fenntarthatósági szempontokat.

Az esélyegyenlőség, mint horizontális elv érvényesülése - az NFT ROP hatékonyságjavítását célzó értékelés

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Békéscsabai Osztálya 2007. végén elkészítette az esélyegyenlőség, mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Fejlesztés Operatív Programban c. értékelését. Az értékelés fókusza kettős volt. Egyrészt vizsgálta az esélyegyenlőséget, mint horizontális elvnek az érvényesülését a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretén belül, másrészt feltárta a ROP keretében megvalósuló projektek esélyegyenlőségre gyakorolt hatásmechanizmusát.

A programszintű értékelés fő megállapításai:

• A ROP célkitűzései a közösségi politikákban meghatározott esélyegyenlőségi célok közül elsősorban az alábbiakhoz kapcsolódva járulhatnak hozzá az esélyegyenlőség javításához:
  o az emberi jogok csorbulásának megelőzése,
  o a döntéshozásból való kizárás megszüntetése,
  o a gazdasági függőség megszüntetése,
  o a tudáshoz és az információkhoz való hozzájutás,
  o az egészséghez való jog biztosítása,
  o a javakhoz való hozzáférés, az erőforrások feletti rendelkezés biztosítása és a
  o a területi különbségek mérséklése.
• Az egyes célcsoportokra összegezve a várható esélyegyenlőségi célok a dokumentumokban nem jelentek meg, azokban külön hatáselemzés nem történt.
• A programozásban törekedtek az esélyegyenlőség biztosítására az irányítás és menedzsment felépítése során. A célcsoportok közül a romák és a fogyatékkal élők képviselőinek bevonása követhető, a monitoring bizottságban azonban nőszervezet nem található. (A nők képviseletére nem szervezeteiken keresztül, hanem a testületbe 30%-ban bekerülő nők közvetlen reprezentációjával került sor.)
• A ROP dokumentumai az esélyegyenlőség terén részint az EU, részint a hazai esélyegyenlőségi politika által kirótt kötelező feladatokat teljesítették, ám a pályázók figyelmének felkeltése, az esélyegyenlőség problémáinak beazonosítására és a megoldás lehetőségeinek keresésére való ösztönzése terén csak kevés sikert tudtak elérni.

A projektszintű értékelés fő megállapításai:

• Az elemzésbe bekerült projektek igazolják, hogy a ROP bármely prioritásához kapcsolódó projektek működhetnek az esélyegyenlőségi elvek.
• Az esélyegyenlőségi hatások számbavétele a rendelkezésre álló információ alapján nem, vagy csak jelentős becslésekkel végezhető el, mivel a tervezés során nem készültek esélyegyenlőségi hatásvizsgálatok, nincs „viszonyítási alap”, a projektmenedzserek nagyobb része nem tudott a hatások objektív mérésére alkalmas információt adni.

A ROP turizmusfejlesztési intézkedéseinek értékelése

Az értékelést a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézete készítette el 2007. végére. Az értékelés célja a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) ’1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése’ és ’1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása’ intézkedések végrehajtásának értékelése, s a hatékonyságot növelő javaslatok megfogalmazása volt. A fő módszertan a dokumentumelemzés, valamint a projektmenedzserekkel való interjúk, és az RFÜ-k munkatársainak kérdőíves megkérdezése, valamint EMIR (indikátor) adatok elemzése volt.
Az értékelés először röviden elemzi a hazai turisztika helyzetét, majd komplex módon régiókra és intézkedésekre bontva is vizsgálja a turisztikai beavatkozások hatékonyságát és konkrét javaslatokat fogalmaz meg a végrehajtási rendszerrel, illetve a kiírásokkal kapcsolatban is.

Az értékelők által tett fő megállapítások:

• Az intézkedések kialakításánál hiányzott a kreativitás.
  A projektek nem illeszkedtek megfelelően a régiók turizmusfejlesztési stratégiáihoz, azoknak nagyrészt egyszerű szálláshely-fejlesztések voltak.
• A projektek nyomon követése az EMIR-en keresztül, értelmezési különbségek és a feltöltöttség alacsony szinte miatt nehéz volt.
• A fejlettebb régiók a támogatáshatékonyság terén jobban teljesítettek mindkét intézkedés esetében, még akkor is, ha figyelembe vesszük a két régiócsoportra vonatkozó eltérő pályázati feltételeket.
  

Az értékelők által tett fő javaslatok:

• Fontos lenne az EMIR adatfeltöltési eljárások és módszerek egységesítése, valamint adatfeltöltési határidők megadása, hogy az EMIR valóban naprakész és megbízható információforrásként funkcionálhasson, és valóban elősegítse a programok által generált társadalmi és gazdasági hatások vizsgálatát.
• Az adminisztráció bonyolultságát jelentősen csökkenteni kellene.
• A pályázati kiírás legyen világosabb és használjon jól definiált fogalmakat.

A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP 2.2) A városi területek rehabilitációját célzó intézkedéseinek értékelése

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából az MTA RKK 2007. végén elkészítette az NFT ROP 2.2 "Városi területek rehabilitációja" intézkedés hatékonyságjavítását célzó értékelését. Az értékelés célja a Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP 2.2) „ A városi területek rehabilitációját célzó intézkedések vizsgálata volt. Az értékelés magába foglalta a városi és barnamezős területek rehabilitációjának fogalmi és szakirodalmi megalapozását, az európai uniós, de főként az eddigi hazai fejlesztések tapasztalatainak összegyűjtését. Mindez azt a célt szolgálta, hogy a hasonló feladatokat megfogalmazó új pályázatok a jelenleginél sikeresebbek legyenek, a települések szélesebb körét érjék el, és jobban közelítsenek az önkormányzatok által megfogalmazott igényekhez.

Az értékelők megállapították, hogy:

• A városrehabilitációval foglalkozó pályázati rendszer céljairól és sikeréről a 35 városban elkészített interjúk és a terepbejárások legfontosabb és lényegében egybehangzó megállapítása, hogy a pályázati kiírás találkozott az önkormányzatok igényeivel, és egy-két kivételtől eltekintve a projektek sikeresen le is zárultak.
• A megvalósult beruházások szinte mindenütt, a kisebb városokban jelentősen javították, formálták a települések arculatát.
• A megvalósított közterület-fejlesztések és épület rekonstrukciók hozzájárultak a települési identitás erősítéséhez, illetve a közszolgáltatások színvonalának növeléséhez, a városi gazdaság stimulálásához (egyes projektek esetében a turizmus fellendítéséhez), vagyis az élhetőbb települések kialakulásához.
• A pályázat – a városrehabilitáció alapvető eszméjének megfelelve – a leromlott, elhanyagolt lakókörnyezetek megújítását célozta, a megvalósult beruházások nagy része (az elnyert összeget és a pályázatok számát tekintve is több mint a fele) viszont főleg a városközpontokra koncentrált.
• Ugyanilyen sajátosság az is, hogy ugyan a nyertes pályázatok mindegyike megfelelt a horizontális célkitűzéseknek, azonban szinte sehol sem váltak az esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság céljai a beruházások lényegi mozgatóivá, inkább kötelezően „letudandó” feladatot jelentettek.

Indikátorok tervezése, mérése és teljesítése – elemzés és módszertan készítése az NFT ROP hatékonyságjavítását célzó értékelő tanulmányhoz

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a MTA Regionális Kutatások Központjának Nyugat-Magyarországi Tudományos Intézete 2007. végén elkészítette az NFT ROP monitoring rendszerét és indikátorainak fejlesztését célzó értékelését. A vizsgálat célja az NFT ROP monitoring rendszerének átvilágítása volt a 2004–2006 közötti programozási időszakban strukturált személyes interjúkkal és dokumentumelemzéssel.

Az értékelők megállapították, hogy:

• A program szintű indikátorok esetében a ROP monitoringjához meghatározott indikátorok csak részben alkalmasak a ROP célkitűzéseinek megvalósulását megfelelően bemutatni, mérni.
• Szinte minden esetben többségben vannak az output indikátorok, és jóval nagyobb hangsúlyt kellene már intézkedés szinten is helyezni az eredményindikátorokra.
• A ROP program szintű indikátorai egyértelműen csak a hatásosság irányába történő értékelést teszik lehetővé (tényleges és várt outputok, eredmények, hatások összehasonlítása), a hatékonyság szempontja ezzel szemben sehol nem szerepel.
• Az értelmezési és méréstechnikai problémák, ellentmondások minden intézkedésnél előfordultak.
• A megkérdezettek többsége az egyeztetési folyamatok végére kiformálódó mérőszámokkal elégedett.

 

A Regionális Operatív Program (ROP 2.1) Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségeinek javítása intézkedés ex-post értékelése

 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. 2008-ban elkészítette a ROP 2.1 „Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségeinek javítása intézkedés” ex-post értékelését. Az értékelés célja a közút- és tömegközlekedés fejlesztési projektek esetében a vizsgálatra alapozott megállapítások és javaslatok bemutatása volt. A projektek vizsgálata a relevancia, az eredményesség, a hatékonyság és a fenntarthatóság szempontjából történt.

Az értékelők által tett fő megállapítások:

• A fejlesztési konstrukció indokolt volt, mert az alapprobléma valóban létező, érzékelhető az adott területeken. Az intézkedés hiánypótló jellegű volt és releváns fejlesztést valósított meg.


• Értékelés komponensenként:

• ROP 2.1.1. komponens:

• A komponens projektjei szignifikánsan javították az érintett utak műszaki állapotát, az érintett települések elérhetősége és az  érintett viszonylatok baleseti statisztikái javultak.
• Azokban a kistérségekben, ahol más fejlesztések (pl.: turisztika) megteremtették a szükséges egyéb feltételeket, az útfejlesztés kimutatható módon járult hozzá a foglalkoztatás fejlesztéséhez, így az adott térség leszakadásának csökkentéséhez.

• ROP 2.1.2. komponens:

• A komponens projektjei hatásosan járultak hozzá az adott települések gazdasági és foglalkoztatási helyzetének és a környezeti állapot javításához;

• ROP 2.1.3. komponens:

• A komponens projektjei mindenhol, önmagukban indokolt, hasznos fejlesztéseket valósítottak meg, azonban a projektek hatásai önmagukban nem voltak képesek változtatni a kedvezőtlen, alapvető trendeken.

 

• Összességében kijelenthető, hogy a fejlesztési konstrukció elérte a kitűzött célokat, viszont néhány kevésbé fontos „technikai” jellegű cél nem teljesült. Más jellegű bírálati rendszerrel az intézkedés eredményesebb lett volna.
• A projektek költséghatékonysága megfelelt a benchmark értékek alapján támasztható elvárásoknak.
• Humán-erőforrás és technikai értelemben a fenntarthatóság biztosított, ugyanakkor a karbantartásra fordítható források elégtelensége az infrastruktúra fenntarthatóságát veszélyezteti.

Az értékelők által tett fő javaslatok:

• Az Egységes Regionális Közlekedés Fejlesztési Tervek elkészíttetése lenne szükséges régiónként és az ezek által meghatározott prioritáslistát a következő pályázati/tervezési felhívásban érvényesíteni kellene.
• Az ipari parkhoz, turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó és integrált projektek preferálása szükséges a közlekedésfejlesztési fejlesztéseknél.
• A jövőben célszerű lenne az indikátorrendszer bővítése és az elszámolható költségek körének bővítése.

A Regionális Operatív Program (ROP 2.3) Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése intézkedés ex-post értékelése

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. 2008-ban elkészítette a ROP 2.3 „Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése intézkedés” ex-post értékelését. Az értékelés célja a fejlesztési projektek esetében a vizsgálatra alapozott megállapítások és javaslatok bemutatása volt. A kutatás a következő négy hipotézis csoport mentén történt: relevancia, eredményesség, hatékonyság, fenntarthatóság.

Az értékelők által tett fő megállapítások:

• A fejlesztési konstrukció indokolt volt, mert az alapprobléma valóban létező, érzékelhető az adott területeken. Az intézkedés statisztikailag is mérhető módon javította az intézmények infrastrukturális helyzetét, ami hozzájárult a leszakadás mértékének csökkentéséhez.
• A projektek szignifikánsan javították az érintett intézmények infrastrukturális helyzetét, aminek köszönhetően érdemben csökkent a zsúfoltság.
• A minőségi infrastruktúra-elemek fejlesztésével, a módszertani fejlesztéssel az intézményben tanuló gyermekek esélyei nőttek a továbbtanulásra.
• A nyílt pályázati forma, a két Közreműködő Szervezet igénybevétele, a viszonylag bonyolult adminisztratív követelmények más fejlesztési konstrukciókhoz mérten többlet erőforrásokat követeltek meg a Közreműködő Szervezetektől és a kedvezményezettektől és a támogatási döntés megszületéséig eltöltött idő is meghaladta az elvárható értéket.
• Jelentős problémát okozott a keret kimerülése után befogadott és elbírált pályázatok magas száma, amely jelentős erőforrásokat kötött le mindkét oldalon.
• A humán erőforrás terén és technikai értelemben is a fenntarthatóság biztosított, ugyanakkor a kihasználtsági mutatók értékei a jelenlegi finanszírozási tendencia mellett a fenntarthatóságát veszélyeztethetik.

Az értékelők által tett fő javaslatok:

• A jövőben szükséges a nagyobb területi léptékű pályázatok előírása valamint az igényfelmérés és intézményfejlesztési terv megkövetelése.
• Azokat az infrastruktúra-fejlesztési projekteket kellene preferálni, amelyek párhuzamos módszertani (és adott esetben szociális) fejlesztésekkel együtt kerülnek benyújtásra.
• Mivel az óvodai, iskolai infrastruktúra fejlesztési projektek előkészítése a lehetőségekhez képest jelentős erőforrásokat követelt meg az önkormányzatoktól, az elkövetkezőkben javasolt a kétfordulós támogatási konstrukció alkalmazása.
• A bírálati szempontrendszerben célszerű megjeleníteni a továbbtanulási szerkezetet és a hátrányos helyzetű tanulók arányát.
• Az eredményesség érdekében javasolt az indikátorrendszer módosítása, a pályázatok kiválasztási folyamatának átvilágítása, az elszámolható költségek körének bővítése, valamint az EMIR hibáinak kivizsgálása, a rendszer javítása, vagy újrafejlesztése.