Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
- Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja
Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja
(Nagyításhoz kattintson a képre!)
LHH kistérségek településeinek listája
Az egyes kistérségek közötti fejlettségbeli különbségek generációról generációra öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. Számos kistérségben ma még növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya, az esélytelenség. E folyamatok különösen érintik a roma lakosságot. Ennek orvoslására 2007 végén a kormány a fejlettségbeli hiányosságokat jelző statisztikai adatok alapján kijelölte az ország lakossága egytizedének otthont adó, 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget.
Nem mondunk le senkiről – ez a fő üzenete annak az összetett fejlesztési programnak, amelynek célja, hogy ennek a 33 kistérségnek lehetôséget teremtsen a helyi gazdaság dinamizálására, a foglalkoztatás bővítésére, a társadalmi és földrajzi mobilitásra.
2008. évi támogatások a leghátrányosabbaknak
Több olyan európai uniós pályázat is megjelent 2008 elején, amely kifejezetten e kistérségek fejlesztéseit támogatja. A Gazdaságfejlesztési operatív program egy-egy pályázata a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok fejlesztéseihez nyújt támogatást, más kistérségeknél kedvezőbb feltételekkel. Úgynevezett központi programok is indultak e kistérségek foglalkoztatási helyzetének javítására. Ilyen a felnőttképzés terén a „Lépj egyet előre!” program, vagy a munkába állást segítő Start kártya.
Más területeken a bírálatok során részesültek előnyben a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből érkező pályázatok. Ennek eredményeként várhatóan sokéves elmaradást sikerül felszámolni az iskolák felújítása és informatikai eszközökkel való ellátása, valamint a kistérségi szintű egészségügyi ellátó központok kialakítása terén.
2009-ben is fókuszban a leghátrányosabb helyzetűek
A kedvező tapasztalatokból kiindulva az elkövetkező években is lesznek a leghátrányosabb helyzetű kistérség számára kiírt vállalkozásfejlesztési pályázatok, évente 7 milliárd forintos
kerettel. Ugyanígy folytatódnak a foglalkoztatást elősegítő központi programok is (ld. Start régió kártya), kiegészítve a mobilitást segítő elemekkel.
A regionális és a humánerőforrás-fejlesztési forrásokból 2009 és 2013 között mintegy 100 milliárd forint lesz elkülönítve kimondottan a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztésére, háromnegyed részt beruházásokra, egynegyed részt pedig képzési, foglalkoztatási és egészségfejlesztési programokra. A 33 kistérségben egy újfajta eljárásrendet, új tervezési módszert kezdeményezett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A tervezési folyamat eredményeként a leghátrányosabb helyzetű kistérségek az elkülönített források ismeretében, a helyi szereplőket – köztük kisebbségi önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozásokat – bevonva összeállítják azoknak a beruházásoknak és programoknak a listáját, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az adott kistérség fejlődéséhez. Annak érdekében, hogy valóban a kistérségek fejlődése szempontjából fontos fejlesztések valósulhassanak meg, csak a kistérség helyzete alapján indokolható, fenntartható programok kaphatnak támogatást.
A tervezésért a kistérségek munkaszervezetei a felelősek, azok megerősítéséhez pedig támogatást ad az NFÜ. A tervezőmunkát a kistérségi koordinátorok, valamint a központilag megbízott szakértők is segítik. Az egyes kistérségek fejlesztési elképzeléseit, projektötleteit
tartalmazó terveket az adott régió és az érintett szakminisztériumok bevonásával az
Ügynökség értékeli, szükség esetén módosítja, majd véglegesíti. A megvalósítandó programok listáján szereplő fejlesztési elképzeléseket - azok részletes kidolgozását követően – az adott operatív programban érintett közreműködő szervezethez
kell benyújtani végleges jóváhagyásra. Amennyiben a kistérség adott projektjét megfelelően előkészítettnek ítélik, úgy indulhat annakmegvalósítása.
Vannak már ígéretes kezdeményezések
A leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére az elmúlt években több olyan kezdeményezés is indult, amely példaként szolgálhat más kistérségeknek is.
A Heves megyei Tarnabod 2004-ben kisgyerekes, hajléktalan nagyvárosi családok befogadását vállalta. E családok a Máltai Szeretetszolgálat által megvásárolt házakat használhatják, és tőlük kapnak a háztáji gazdálkodáshoz állatokat, vetőmagot és szaktanácsadást. A kezdeményezés mára komplex csomaggá nőtte ki magát: óvoda épült, a kocsma helyén az iskolások ététkeztetését is biztosító játszóházat hoztak létre, távoli településekre munkavállalókat szállító kisbusz jár, és állami támogatással 30 főt foglalkoztató elektronikai hulladék-szétszerelő üzem is létesült a településen.
Büszkék lehetnek a Szécsényi kistérségben élők a 2007-ben indult gyermekesély-programra, amely arra a felismerésre épül, hogy a várandósság és az első három év alapvetően határozza meg a gyermek későbbi beilleszkedését, tanulási lehetőségeit és viselkedését. Ennek jegyében szakmai találkozókat szerveznek szociális szakemberek és pedagógusok számára, egy-egy helyiség vagy lakás átalakításával pedig „gyermekházakat” hoztak létre a kistérségben, ahol a kisgyermekek és a szüleik számára nyílik közös lehetőség a közösségi időtöltésre.
Országszerte híre ment a Wifi Falu programnak, egy civil kezdeményezésnek, amelynek keretében száz hátrányos helyzetű borsodi és szabolcsi kistelepülésen összesen ezerötszáz háztartás kapott használt számítógépet, internet-hozzáférést és számítástechnikai ismereteket. A program hasznosságát mutatja, hogy már olyanok is vannak e településeken, akik on-line érettségire készülnek.
Az LHH program hivatalos eljárásrendje letölthető:
Kapcsolatok
A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség fejlesztési lehetőségeivel, a tervezési folyamattal kapcsolatban kérjük, keresse az Ön kistérségi koordinátorát.
A koordinátorok névsora és elérhetősége megtalálható itt.
A programokat az Európai Szociális Alap és
az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja.
