Specifikus célok és a hozzájuk kapcsolódó indikátorok:

A Közép-dunántúli régió a gazdasági-társadalmi innováció, az állandó megújulás elemeinek hatékony alkalmazásával a magyar régiók közötti kiváló gazdasági helyzetét és jövedelem-termelő képességét megőrizze.

• A régió 1 főre jutó GDP-jének növekedése (eFt/fő)
• Foglalkoztatottsági ráta (15-64 éves korosztály) a régióban (%)

Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása

• A regionális OP beavatkozásainak hatására a vállalati szektor által előállított Bruttó Hozzáadott Érték (BHÉ) növekedése (mFt)
• A támogatások hatására létrehozott főállású új munkahelyek száma
• Támogatások által indukált beruházások nagysága (mFt)

A régió turisztikai potenciáljának gazdagítása

• A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat által előállított Bruttó Hozzáadott Érték növekedése a regionális OP beavatkozásainak hatására (mFt)
• A támogatások hatására létrehozott főállású új munkahelyek száma
• 1000 állandó lakosra jutó vendégéjszakák számának növekedése a kereskedelmi szálláshelyeken

A régió településhálóza­tának fenntartható fejlesztése

• A rehabilitált terület komplex aktivitási mutatójának települési átlaghoz való közelítése (az átlag százalékában kifejezve)
• A támogatások hatására létrehozott főállású új munkahelyek száma
• A fejlesztések által érintett lakosság létszáma (fő)
• A rehabilitált területen újonnan letelepült vagy szolgáltatást nyújtó szervezetek, vállalkozások száma (db)

Az operatív program prioritásai:

1. Regionális gazdaságfejlesztés

Területi preferenciák:

A Prioritási tengely a régió teljes területére vonatkozik azzal, hogy az 1.2. és 1.4. beavatkozási terület középpontba helyezi a Közép-dunántúli régió innovációs magterületeit: növekedési társközpontjait és regionális decentrumait, valamint a növekedést hordozó ágazatokat (elektronika, mechatronika, járműipar, informatika-IKT, logisztika, környezet- és műanyagipar). Az 1.4. Beavatkozási terület a régió teljes területén releváns, ugyanakkor hangsúlyt kapnak egyrészről a fejlett iparral rendelkező fejlesztési pólusok, regionális decentrumok és az oktatási intézmények koncentrációját jelentő régiós nagyvárosok, amelyek példaszerű kapcsolatrendszere előremutató és követendő lehet a régió további térségeiben is; másrészről a fő fejlődési sávoktól (M1, M7, Balaton) távol eső hátrányos gazdasági helyzetben lévő térségek.

Gazdaságfejlesztés keretében támogatható: 

• Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
• Ipartelepítés
• Vállalati Tanácsadás
• Telephelyfejlesztés
• Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése  

Várható hatások

A prioritás eredményeként emelkedik a külföldi tőkebevonás szintje, a magas hozzáadott értéket képviselő termékek és szolgáltatások aránya, és a kvalifikált munkaerő iránti kereslet. A régió növekedési társközpontjai, regionális decentrumai, erős középvárosai nemzetközi szinten is elismert, vonzó, meghatározó hozzáadott értéket teremtő gazdasági desztinációkká válna. Az elmaradott mikrotérségekben, regionális perifériákon javul a foglakoztatási helyzet, emelkedik az általános vállalkozási szándék, infrastruktúra és kultúra, a termelési bázis kiszélesül, növekedési decentrumok, kistérségi központok alakulnak ki, és ezáltal mérséklődnek a regionális egyenlőtlenségek.A vállalkozások sikeres működtetéshez szükséges tudás szélesebb körűvé válásával javulnak az induló vállalkozások túlélési esélyei, terjed a stratégiai gondolkodás, a fejlesztéshez szükséges ismeret, valamint javul a KKV-k versenyben való helytállása.

2. Regionális turizmusfejlesztés

Területi preferenciák:

A prioritási tengely a régió teljes területére vonatkozik, azonban a 2.1. beavatkozási területen belül egyrészt a kiemelt vonzerők – a régió arculatát érzékelhető mértékben befolyásoló nagyprojektek - fejlesztését támogatja, elsősorban a jelentős turisztikai vonzerővel és/vagy fejlesztési potenciállal rendelkező összefüggő területeken:

• Balaton kiemelt üdülőkörzet,
• Velencei-tó - Vértes kiemelt üdülőkörzet,
• Dunakanyar kiemelt üdülőkörzet,
• Bakonyi térség,

valamint ezek mellett

• a történelmi és régészeti helyszínek, köztük kiemelten az ún. „Királyi Városok” (Székesfehérvár, Veszprém, Esztergom, Tata), valamint a kiemelt kastélyok és várak,
• a világörökség-várományos helyszínek,
• az egyedi adottságokkal, természeti és táji értékekkel bíró helyszínek vagy azok közvetlen környezete,
• továbbá – a rekreációs térséggé válás érdekében - a gyógy- és termálvízkinccsel, illetve kiemelten a már működő fürdővel rendelkező települések fejlesztésére koncentrálva.

Másrészt - az integrált termékfejlesztések támogatásánál - az egyedileg viszonylag csekély attraktivitású vonzerők összekapcsolását jelentő hálózatosodásban és a fejlesztési-irányítási célú együttműködésben rejlő szinergikus hatások kiaknázása érdekében elsősorban a kiemeltektől eltérő, turisztikai szempontból elmaradott és/vagy elhanyagolt térségekre koncentrál.A régióhatárokon átnyúló fejlesztési lehetőségek kiaknázása érdekében a prioritási tengely figyelembe veszi a régió határterületein kiépíthető interregionális és transzregionális együttműködéseket, mindenekelőtt a tematikus utak, az aktív turizmushoz kötődő fejlesztések, valamint a gyógy- és wellness-turisztikai klaszteresedés támogatása terén.Fontos szempont a fejlesztések megvalósításakor a régióban lévő természeti területek ökológiai állapotának megóvása és további javítása, a környezeti erőforrások természetkímélő használata az ökológiai rendszerek terhelhetőségének fokozott figyelembevételével.

Turizmusfejlesztés keretében támogatható:

• A régió arculatát meghatározó integrált és tematikus vonzerő-fejlesztések támogatása
• Szálláshelyek és a turisztikai termékkínálat értékét növelő egyéb szolgáltatások infrastrukturális és minőségi fejlesztése
• Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása
• A balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése
• A Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása
• Turisztikai attrakciófejlesztés

Várható hatások:

 A kiemelt attrakciók, mint arculatépítő elemek fejlesztése elősegíti a régió nemzetközi szerepének erősödését, turisztikai kínálatának minőségi megújítását. A támogatások eredményeként olyan komplex turisztikai termékek jöhetnek létre, amelyek a jelenleg önállóan nem piacképes attrakciók számára is biztosítják a fejlődés lehetőségét. Ennek révén javulás várható a kereslet térbeli és időbeli megoszlására vonatkozóan, vagyis a régióban több helyre jutnak el a vendégek, forgalmuk pedig valamivel kisebb mértékben fog a szezonokhoz kötődni. A turisztikai szolgáltatások minőségének javulásával, illetve olyan szolgáltatások bevezetésével, amelyek a jelenlegi kínálat bővülését eredményezik, növekedhet a tartózkodási idő és a költés. A megerősödő turisztikai szervezeti háttér lehetővé teszi a koordinált termékfejlesztési, minőségbiztosítási és kommunikációs tevékenységek megvalósítását, ami várhatóan egy megbízhatóbb kínálat és egy hatékonyabb tájékoztatási rendszer létrejöttét vonja maga után. Mindez – a kellően megalapozott és magas színvonalon kivitelezett marketing-kommunikációs tevékenységgel együtt – várhatóan pozitív hatást gyakorol majd a régió arculatára a fő küldő piacokon a régió attrakcióinak ismertségére és igénybevételük szintjére, illetve mindezeken keresztül közvetetten a régióba érkező vendégek, illetve az itt eltöltött vendégéjszakák számára is.  

3. Fenntartható településfejlesztés

Területi preferenciák:

A prioritási tengely a régió városainak hálózatszerű fejlesztésére irányul azzal, hogy a 3.1. beavatkozási terület esetén előnyt élveznek a jelentős történelmi örökséggel és térségi központi funkcióval bíró területek, míg a 3.2. beavatkozási terület esetén kizárólag a 10.000 fő állandó lakosságszám feletti városokat támogatásával területi fókusszal a megyei jogú városok és az egykori energiatengely kis- és középvárosai (például.: Ajka, Várpalota) bírnak.

Településfejlesztés keretében támogatható:

• Település (al)központok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja
• Kistelepüléseken településkép javítása
• Leromlott vagy leromlással veszélyeztetett városrészek rehabilitációja

Várható hatások:

Arányosabb, kiegyensúlyozottabb településfejlesztés valósul meg, az esélyegyenlőség feltételei javulnak.Minőségi élettér kialakulása, turisztikai vonzerő növekedése.Településeink használhatóbbá, élhetőbbé válnak. Komplex, a hátrányos térséget és hátrányos társadalmi csoportokat célzó, re- integrációs programok a lokális munkanélküliség csökkenését és a szociális helyzet javulását eredményezik.

4. Helyi és térségi környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra fejlesztés

Területi preferenciák:

A prioritási tengely a régió egész területére koncentrál. A 4.2. beavatkozási terület szennyvízelvezetés és –kezelés, valamint rekultivációt célzó művelettípusai esetén kiemeltek a Balaton, a Velencei-tó és az Által-ér vízgyűjtő területén, Fejér megye déli részén, Veszprém megye nyugati részén fekvő települések, a talajszennyezésre érzékeny területek, mint a karsztos vízbázisok, magas talajvízállású területek, míg a helyi és térségi vízgazdálkodási feladatok művelettípus esetén a vízállapot értékelésen alapuló integrált programok az EU Bizottság által elfogadott 2000/60/EK Víz Keretirányelvnek megfelelő vízgyűjtő-gazdálkodás keretei között kell, hogy megvalósuljanak.

Környezet- és közlekedésfejlesztés keretében támogatható:

• Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása
• Települési szilárd hulladéklerakók, dögkutak, földmedrő települési folyékony hulladék fogadóhelyek rekultivációja
• Helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek rekonstrukciója
• Szennyvíz-elvezetés és -kezelés fejlesztése
• Települési vízrendezés fejlesztése
• Belterületi utak fejlesztése
• Kerékpárút hálózat fejlesztése
• Közösségi közlekedés fejlesztése

Várható hatások:

Arányosabb, kiegyensúlyozottabb településfejlesztés valósul meg, az esélyegyenlőség feltételei javulnak, településeink használhatóbbá, élhetőbbé válnak.Csökken a környezeti terhelés, a zaj- és rezgésterhelés, javul a településeken a közlekedés- és környezetbiztonság, csökken a balesetveszélyes helyzetek kialakulásának lehetősége, mindezzel nő a településeken lakók életminősége. Csökken a környezetszennyezés, javul a környezet állapota, csökken a talajba, felszíni és talajvízbe kerülő szennyezőanyag mennyisége, folyamatosan zárul a közműolló, tisztább környezet alakul ki.

5. Humán-infrastruktúra fejlesztés

Területi preferenciák:

A prioritási tengely a régió egész területére koncentrál. Előnyt élveznek az ellátáshiányos települések, térségek azzal, hogy a fejlesztés térségi összhangon kell, hogy alapuljon a fenntarthatóság és hatékony forrásfelhasználás érdekében.

Humán-infrastruktúra fejlesztés keretében támogatható:

• Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járó beteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése
• Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése
• Közszolgáltatások elérését segítő informatikai rendszerek
• Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)
• Közoktatási Infrastruktúrális Fejlesztés támogatása

Várható hatások:

Az oktatás-képzési intézmények infrastruktúrája fejlesztése révén a humán erőforrás megújul. Nagyobb valószínűséggel és már korai stádiumban felismerhetőek a betegségfajták, a rendszeres szűrésekkel diagnosztizálhatóak, kiszűrhetőek és így gyógyításuk gyorsabb és hatékonyabb lehet.A szociális ellátó rendszer fejlesztésével a szektor kiadásai jelentősen csökkennekArányosabb, kiegyensúlyozottabb településfejlesztés valósul meg, az esélyegyenlőség feltételei javulnak, településeink használhatóbbá, élhetőbbé válnak.