Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
- Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága
Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága
Környezet és Energia Operatív Program
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) az Európai Unió (EU) 2007 és 2013 közötti költségvetési tervezési időszakára vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) – EU terminológia szerint Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) – átfogó céljának, horizontális politikáinak, valamint hat tematikus és területi prioritásának végrehajtását szolgáló operatív programok egyike. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményes megvalósítása elképzelhetetlen a környezetvédelem fejlesztése nélkül. A Környezet és Energia Operatív Program alapvető célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése.
A KEOP abból a stratégiai megfontolásból indul ki, hogy:
• a környezetvédelem erősítése – az egyes környezet-, természetvédelmi és vízügyi problémák megoldása, valamint a kapcsolódó intézkedések révén – mind rövid, mind hosszú távon elősegíti az életminőség javulását,
• a környezeti infrastruktúra fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő fejlesztése előnyös feltételeket teremt a gazdaság átalakításához és a területi kohézió megteremtéséhez,
• a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékos használata elősegíti a fenntartható fejlődés irányába történő előrelépést, és javítja az ország versenyképességét,
• a fentiek térben megfelelő kialakítása elősegíti a régiók, különösen a hátrányos helyzetű térségek kulturális és természeti örökségének védelmét, fejlesztését, valamint lehetőséget ad fokozottabb részvételükre a gazdasági fejlődésben.
A Környezet és Energia Operatív Program fejlesztései megalapozzák és elősegítik Magyarország gazdasági versenyképességének erősödését és társadalmi jólétének növekedését. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódva tovább javítható számos termelő és szolgáltató szektor teljesítménye és bővíthető a foglalkoztatás. A bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintő fejlesztése az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője.
A Környezet és Energia Operatív Programban megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását.
Az alábbi táblázat összefoglalja az OP célrendszerét és bemutatja az egyes célkitűzésekhez kapcsolódó indikátorokat.
| Cél | Indikátor |
|
Élhető környezet megteremtése és fenntartása |
Megfelelő környezeti infrastruktúrával ellátott települések összlakossága, fő (Forrás: KSH) Megfelelő környezeti infrastruktúrával rendelkezik az a település, ahol a korszerű hulladékkezelési rendszerekkel ellátott lakások aránya eléri a 80%-ot, a szennyvízgyűjtési rendszerekkel ellátott lakások aránya eléri a 80%-ot (2000 LE feletti agglomerációba tartozó település esetén) ahol a megfelelő minőségű ivóvízzel ellátott lakások aránya 100% feltételek mindegyike teljesül. |
|
Értékvédelem és megőrzés |
a) Árvízkár ellen kielégítően védett lakosság aránya az érintettek számához viszonyítva, % b) A jó állapotot elért víztestek aránya felszíni és felszín alatti víztestek vonatkozásában, % c) Az élőhelyvédelmi irányelv mellékletein szereplő élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének összesített változása |
|
Megelőzés, takarékosság, hatékonyság |
a) A megújuló energia részaránya az összes villamos energia felhasználáson belül, % b) Energiaintenzitás (Egységnyi GDP-re vetített energia-felhasználás), kgoe/1000 euró
|
Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kormányrendelet szerint.
A KEOP támogatja a lisszaboni és göteborgi stratégiák céljainak
megvalósítását. Az Európai Unió újrafogalmazott lisszaboni stratégiáját
strukturális célokká transzformáló Integrált Irányelvek tíz
mikrogazdasági célkitűzése közül hármat közvetlenül, négy másikat
(köztük a fenntartható erőforrás-használatot) és egy foglalkoztatási
célt közvetve támogat. A horizontális célok közül továbbá hangsúlyos az
energiahatékonyság növelése és a leghátrányosabb térségek
(foglalkoztatási) elmaradásainak csökkentése.
Az Egészséges, tiszta települések; a Vizeink jó kezelése és a Hatékony
energia-felhasználás prioritásokhoz a Kohéziós Alap nyújt támogatást,
így támogatásra az ország egész területe jogosult. A Természeti
értékeink jó kezelése; A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése
és a Fenntartható életmód és fogyasztás prioritáshoz az Európai
Regionális Fejlesztési Alap nyújt támogatást, amelyekre a konvergencia
NUTS II régióink (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl,
Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld) jogosultak.
Partnerség
A Környezet és Energia Operatív Program stratégiája és az egyes
területek közötti forrásmegosztás az EU előírásainak megfelelően
lebonyolított partnerségi egyeztetések eredményeképpen került
véglegesítésre.
Fejlesztések
15%-os nemzeti társfinanszírozás figyelembevételével, folyó ár
| Prioritás | Támogatási összeg, euro | Százalékos megoszlás, % |
|
1. Egészséges tiszta települések 1.1 Hulladékgazdálkodás 1.2 Szennyvízkezelés 1.3 Ivóvízminőség-javítás |
2 608 905 388 |
53,06 |
|
2. Vizeink jó kezelése 2.1 Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása 2.2 Komplex vízgyűjtő-fejlesztés 2.3 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja 2.4 Környezeti kármentesítés 2.5 Vízgazdálkodási tervezés |
1 410 975 176 |
28,70 |
|
3. Természeti értékeink jó kezelése 3.1 Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése 3.2 Élőhely-megőrző mező- és erdőgazdálkodás infrastrukturális alapjainak megteremtése (beruházások) 3.3 Az erdei iskola hálózat fejlesztése |
135 281 907 |
2,75 |
|
4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése |
253 074 312 |
5,15 |
|
5. Hatékony energia-felhasználás |
154 371 500 |
3,14 |
|
6. Fenntartható életmód és fogyasztás 6.1 Fenntartható fogyasztás elősegítése 6.2 Az e-környezetvédelem céljaihoz kapcsolódó fejlesztések |
77 562 765 |
1,58 |
|
7. Projekt előkészítés |
197 143 221 |
4,01 |
|
8. Az operatív program lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás) |
78 975 544 |
1,61 |
|
Összesen |
4 916 289 813 |
100 |
Élhetőbb környezet – kevesebb energiával
Közhely, de igaz: a környezetvédelmi beruházások javítják az emberek
életminőségét. Ez rövidtávon például azt jelenti, hogy tisztább,
egészségesebb lesz az ivóvíz, az energiatakarékosabb megoldásokkal
pénzt spórolunk, vagy éppen nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat,
ha hatékonyan védekezünk az árvizek ellen. De a környezettudatosság
hosszabb távú, áttételes hatásokkal is jár. Az árvizekkel szemben
védett területekre például nagyobb kedvvel áramlik a tőke, a
fenntartható fogyasztási szokások terjedésével pedig egy élhetőbb
országot hagyunk unokáinkra. Minthogy ennyire alapvető társadalmi
érdekekről van szó, jelen program (KEOP) keretében 1332 milliárd forint
áll Magyarország rendelkezésére 2013-ig. (A hazai tárfinanszírozás
mértéke 15 százalék.) A teljes összeg 80 százalékából különösen nagy
értékű és jelentőségű, ezért alapos tervezést igénylő, úgynevezett
nagyprojektek valósulnak meg (csak az előkészítés költségei csaknem 50
milliárd forintra rúgnak), a fennmaradó 20 százaléknyi támogatásra
pedig önkormányzatok pályázhatnak. A beruházások pozitív hatása pár év
múlva már Magyarország majd minden lakosa számára érzékelhető lesz.
Tisztább települések
Ma hazánkban csak minden második ember érintett ilyen-olyan módon a
szelektív hulladékgyűjtésben, és egy 2002-es adat szerint 2,5 millió
ember ivóvize nem felelt meg az európai uniós normáknak. 707 milliárd
forint fordítható arra a következő hét évben, hogy Magyarországon
látványosan javítson a hulladékgazdálkodási, szennyvízkezelési
(csatornázási) és az ivóvíz-minőségi állapotokon. A program
befejeztével várhatóan már az ország 95 százalékában sikerül majd
teljesíteni a vonatkozó közösségi előírásokat. (A hulladékgazdálkodásba
persze nem csupán a szelektív gyűjtés problémája tartozik bele, hanem
egyebek közt a hulladékképződés megelőzése, illetve a veszélyes
hulladékok kezelésének kihívásai is.)
Harc az árvíz ellen
Magyarország területének közel egynegyede ártérben helyezkedik el, és
egy 2004-es adat szerint az ott élők mintegy fele nem megfelelően
védett az árvízkárokkal szemben. A következő hét évben összességében
382 milliárd forint jut majd árvízvédelemre, így várhatóan a program
végeztével a veszélyeztetett régiókban élők számát sikerül majd jócskán
20 százalék alá szorítani. Befejeződik a Duna árvízvédelmi rendszerének
kiépítése, valamint megvalósulnak a Vásárhelyi Tervben foglalt
fejlesztések (utóbbiak jellemzően folyószabályozási és
hullámtér-rendezési teendőket takarnak). Ne feledjük; mindez az
árterekben élő családok növekvő biztonsága mellett egyben azt is
eredményezi, hogy a befektetők is szívesebben mennek majd ezekre a
területekre. És azt sem nehéz belátni, hogy mondjuk a Balaton vizének
tisztasága miként függ össze a turizmus (és persze az abból származó
bevételek) jövendő mértékével.
A természeti sokszínűség védelme
Köztudott, hogy hazánk számos, csak nálunk élő állat- és növényfajtának
ad otthont. A természeti értékek védelme és helyreállítása (például
élőhely-megőrzéssel, erdősítéssel, a tájromboló hatások mérséklésével)
ezért fontos feladatunk. Közel 36,6 milliárd forintot költhetünk majd e
programnak köszönhetően a biológiai sokszínűség megóvására. Ez
Magyarország területének egyötödét érinti. Kevesen tudják például, hogy
az ember által épített úthálózatok, elektromos póznák sokszor
megakadályozzák egyes állatfajok szabad vándorlását, és így akár az
állomány fennmaradását is veszélyeztethetik. Ilyen esetekben is
indokolt lehet bizony egy-egy komolyabb költségű beruházás, mondjuk egy
adott vezetékszakasz föld alá helyezése.
Elmozdulás a megújuló energiák felé
A megújuló energiák használatának aránya nálunk jelenleg csupán 5
százalék körüli. Holott a hagyományos energiahordozók csupán véges
mennyiségben állnak rendelkezésre, ráadásul a környezetünkre is
felettébb ártalmasak, gondoljunk csak a sokat emlegetett
üvegház-hatásra. A szomorú helyzet javítására 68,5 milliárd forintunk
lesz. Így várhatóan 2010-re az említett, alternatív energiákról szóló
hazai szám is megduplázódik, ami várhatóan a gazdasági
versenyképességre is jótékony hatással lesz majd. Megjegyzendő, hogy
Magyarország mezőgazdasági adottságai kiemelkedően kedvezőek az
úgynevezett bio- vagy növényi energiák elterjesztése szempontjából,
ezért e területre külön is összpontosít a program.
Cél: a takarékosság
Riasztó adat, hogy Magyarországon az energiapazarlás a legjóindulatúbb
becslések szerint is másfélszer magasabb, mint az Európai Unió fejlett
országaiban. Ezért az energiatakarékos gondolkodásmód elterjesztése
sürgetően aktuális feladatunk. Ez egyaránt vonatkozik az ipari
szektorra és a fogyasztókra. 41,8 milliárd forint jut a következő
években középületeink energiafelhasználásának modernizációjára és a
távhő-ellátás korszerűsítésére. Minden egyes, e célra fordított forint
többszörösen térül majd meg. Rövid távon behozza az árát, hosszú távon
pedig a ránk következő generációk életminőségére is hatással lesz. De
szokásaink változásával mérséklődik hazánk importfüggősége, azaz a
kiszolgáltatottság érzése is.
A zöld gondolat terjesztése
Társadalmi szemléletváltás, azaz a fogyasztási szokások változása
nélkül persze a fentiek csupán részeredményeket hozhatnak. Ezért több
mint 21 milliárd forintnyi uniós támogatás áll rendelkezésre, hogy az
önkormányzatok (illetve azok intézményei), valamint a kis- és
középvállalkozások könnyebben átállhassanak a környezetünket kevésbé
terhelő eljárásokra. Anyag- és energiatakarékossági fejlesztések, az
újrahasznosítás kultúrájának széleskörű elterjedése, a környezetbarát
eljárások bevezetésének segítése – ezek mind hozzájárulhatnak
mentalitásunk változásához, és persze a gazdasági fejlődés
fenntarthatóságához. A „zöld gondolat” híveinek száma 2013-ra várhatóan
a statisztikákban is kimutatható módon növekszik majd a program
intézkedéseinek hatására. Egyebek mellett információs és
szemléletformáló kampányok, valamint az alternatív hozzáállást
népszerűsítő mintaprojektek létrehozása és bemutatása fogja segíteni
ezt a fajta „nevelő munkát”. Környezetvédelemmel kapcsolatos
informatikai fejlesztések is finanszírozhatók lesznek a rendelkezésre
álló pénzből. Hisz nyilvánvaló: mindenféle digitalizálás a papíralapú
eljárások háttérbe szorítását jelenti, ami már önmagában is fontos
lépés környezetünk megóvásáért.
