Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
- Főoldal /
- Nemzeti Iskolafelújítási Program
Nemzeti Iskolafelújítási Program
A 2008-ban már megkezdett, eddig közép-magyarországi, illetve hátrányos helyzetű iskolákat érintő közoktatás-fejlesztési döntéssorozat részeként újabb, összesen 253 kedvezményezett mintegy 500 fejlesztési helyszínt érintő pályázatáról született döntés. A nagyszámú és jó minőségű pályázat támogathatósága érdekében a kormány úgy döntött, hogy a regionális fejlesztési tanácsok (rft) kérésének megfelelően lehetővé teszi a 2007-2013 közötti keret egy részének korábbi megnyitását, hogy az rft-k még az idén, további legalább félszáz közoktatásfejlesztési projekt támogatásáról dönthessenek.
A minden korábbinál szigorúbban ellenőrzött, határozott fejlesztéspolitikai vízióval rendelkező ÚMFT pályázat célja, hogy Magyarországon modern és színvonalas közoktatási rendszer alakuljon ki, amely segíti a hátrányos helyzetű térségekben élő gyermekek életesélyeinek javulását, a társadalmi integráció megvalósítását és a fenntartható közoktatási intézményrendszer kialakítását.
A kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül, a Nemzeti Iskolafelújítási Program részeként döntött az elmúlt ötven év legnagyobb iskola- és óvodafelújítási programjáról. A mostani pályázati szakaszban összesen 1410 pályázatot nyújtottak be, amelyekből az érvénytelen pályázatok beazonosítása után összesen 1109 pályázat szakmai értékelését végezte el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), együttműködve az illetékes közreműködő szervezeteivel. A pályázati anyagokról összességében elmondható, hogy az érvényes pályázatok több mint 80 százaléka oktatásszakmai szempontból is megfelelő volt (tehát az értékelésben több mint 60 pontot szerzett). A szakmailag magas színvonalú pályázatok nagy száma és az összességében több mint ötszörös pályázati túljelentkezés miatt a kormány a 2007–2013-as fejlesztési időszakon belüli átcsoportosítások révén negyven százalékkal megemelte a pályázati keretösszeget, különben most csak az érvényes pályázatok 17 százalékát lehetne kielégíteni az eredeti, 58,89 milliárd forintos keretből. Mindez pedig az alacsonyabb keretösszegen felüli pályázók számára komoly szakmai és időbeli veszteséget jelentene.
-
A megemelt keretnek köszönhetően most összesen 253 kedvezményezett juthat fejlesztési forráshoz, ami összesen közel 500 képzési hely felújítását jelentheti majd országszerte. Ezek összesen több mint 80 milliárd forint támogatásban részesülhetnek. (A kedvezményezettek és a képzési helyek száma közötti különbség abból következik, hogy bizonyos önkormányzatok vagy önkormányzati társulások sokszor több települést érintően, több tagintézménnyel rendelkező, képzést több helyütt folytató intézmények felújításával pályáztak.) Ez a mintegy 500 fejlesztési helyszín azonban félezernél is több magyarországi település közoktatását érinti, mivel a pályázat egyik alapfeltétele volt, hogy a felújítások után hatékonyan működő, az adott térségben megfelelően integrált képzés valósuljon meg.
-
A regionális fejlesztési tanácsok – kérésükre – lehetőséget kapnak arra, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv közoktatásfejlesztési célokat szolgáló hétéves keretének előrehozott megnyitásával további, legalább félszáz iskolafelújítási projektről döntsenek még az idén.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiemelt hangsúlyt helyezett a deszegregációs törekvések érvényesítésére, a szociálisan hátrányos helyzetű térségek közoktatásának fejlesztésére, valamint hatékony és színvonalas oktatást lehetővé tevő intézményméretek kialakítására, a települések közoktatási összefogásának megteremtésére – így csak az az intézmény kaphatott most pénz felújításra, amely maga is megújul, javítja képzési színvonalát. A mostani pályázati döntéssel – a kormány fejlesztés– és szociálpolitikai szándékaival összhangban – összesen 92 hátrányos helyzetű kistérség iskolái, óvodái újulnak meg.
Szigorú ellenőrzések, több száz helyszíni szemle a bírálat során
Részben a nagy érdeklődés, részben pedig a szigorú esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése miatt a pályázatok értékelését minden korábbinál szigorúbban végezte el a fejlesztési intézményrendszer. Minden győztes pályázat, és rajtuk túlmenően is még több száz pályázó intézmény helyszíni ellenőrzése történt meg. A körültekintő ellenőrzések számos esetben megalapozatlan pályázati szándékokra és valótlan tartalmú pályázati nyilatkozatokra derítettek fényt. Például előfordult, hogy olyan pályázó kért pénz „elavult” nyílászárói felújítására, aki az elmúlt 5 évben ugyanezen célra már kapott pályázati támogatást; továbbá volt olyan akadálymentesítésre pályázó intézmény is, amelynek akadálymentesítése az elmúlt évek vonatkozó uniós fejlesztési pályázatainak keretében már megtörtént.
A pályázati siker nem jelent automatikusan megvalósuló beruházást
A Nemzeti Iskolafelújítási Program mostani pályázati döntései kapcsán fontos megjegyezni, hogy a sikeres pályázat nem jelent automatikusan megvalósuló beruházást. A kedvezményezettek számára most kezdődik a munka azon része, amelynek során az uniós pályázati elvásásokkal összhangban támogatási szerződést kell kötniük, megfelelő közbeszerzési eljárásokat kell lefolytatniuk, majd pedig a fejlesztési folyamat során végig tartaniuk kell magukat a pályázati anyagban megfogalmazott szakmai célokhoz és kiírói elvárásokhoz. A most eldöntött pályázatok alapján a 2009/2010-es, illetve a 2010/2011-es tanévekben már megújult intézményekben kezdődhet meg az oktatás az érintett településeken.
Kapcsolódó dokumentumok
- Iskolafejlesztés_térkép_2008.08.26 (pdf, 226 kB)
- Kezdvezményezettek_RÉGIÓS_lista (pdf, 204 kB)
