2012. február 4., szombat
< vissza

Komplex vállalati technológia fejlesztés (GOP 2.1.1.C )

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat május 9-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

Hozzá szeretne szólni?

Ha már korábban regisztrált a www.nfu.hu vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt.

Ha még nem rendelkezik regisztrációval, regisztráljon most!
  • 2010. május 9. 11:43
    Tóth Viktor
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

    Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség!

    A társadalmi egyeztetésre bocsátott GOP-2010-2.1.1/C pályázati útmutatóval kapcsolatban az alábbi megjegyzéseink vannak:

    A nagyvállalatok számára viszonylag kevés gazdaságfejlesztési pályázati forrás elérhető, ezért ezen vállalatok számára minden évben kiemelkedően fontos a GOP-2.1.1/C kiírás, mely - eddig is szigorú szabályai ellenére - stabil hátteret biztosít a folyamatos fejlesztésekhez.

    Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy a nemzetközi nagyvállalatok által tervezett, beruházások esetében a beruházás helyszínének kiválasztása során nagyon fontos szempont, hogy a különböző országokban lévő leányvállalatok közül melyik részesülhet állami támogatásban a beruházás megvalósítása során. Ezen beruházások magyarországi megvalósításához nyújthatna nagyon fontos ösztönzőt a beruházásokért folytatott versenyben a GOP-2010-2.1.1/C pályázati kiírás. A nagyvállalatok számára azonban a pályázati kiírás kedvezőtlen pontozási szempontrendszere azzal fenyeget, hogy számos beruházás, melynek potenciális helyszíne lehetne Magyarország, más régiós országban valósulhat meg.

    • A húzóágazatokban (különösen a járműgyártás, gépipar, biotechnológia, gyógyszeripar területén) termelő nagyvállalatokat hozza hátrányos helyzetbe a 9. értékelési szempont. Ezek a vállalkozások, melyek jelentős foglalkoztatói, rendszeres beruházói és magas innovációs értékű megoldásokat alkalmazó szereplői a hazai gazdásági életnek, ennél az értékelési szempontnál jellemzően nem szerezhetnek pontot, mivel a működésükhöz szükséges tárgyi eszközeik, immateriális javaik jelentős beruházási értéke miatt a szempont keretében értékelt arányszámuk (a húzóágazati mivoltukból eredően magas nevezőnek köszönhetően) gyakran az 5-10%-os küszöb alatt marad. Ezt a pontveszteséget nem ellensúlyozhatja a 12. Értékelési szempontnál szerezhető többletpontszám, így javasoljuk a 9. értékelési szempont átsúlyozását vagy a maximálisan elnyerhető pontszám csökkentését, és áthelyezését a húzóágazati kategóriába.

    • A 10. értékelési szempont azokat a nemzetgazdasági szempontból is jelentős vállalatokat hozza kedvezőtlenebb helyzetbe, melyek az elmúlt évek gazdasági visszaesése ellenére is jól működtek (akár a húzóágazatokban) és ennek következtében nem zuhant az árbevételük drasztikusan. Ezen vállalatok számára csak abban az esetben biztosít pontot a 10. értékelési szempont, amennyiben több milliárd (akár tízmilliárd) forint értékű beruházást valósítanak meg, amely beruházási volumen még a nagyvállalati szektorban is ritka.

    • Teljes mértékben alátámasztható a Támogatónak azon megközelítése, mely szerint a hátrányos helyzetű régiókban megvalósuló projekteket preferálni szándékozik. Szeretnénk azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a 13. értékelési szempontnál maximálisan elnyerhető 10 pont a húzóágazati beruházások ösztönzése szempontjából akár negatív hatású is lehet. A hátrányos helyzetű régiókban kevesebb nagy hozzáadott értékű, húzóágazati projekt valósul meg, így ezen projektek ennél a kategóriánál 10 pontot veszíthetnek, amit szintén nem tud ellentételezni a 12. értékelési szempont.

    • A pályázati kiírás indokolatlanul hátrányosan kezeli a nagyvállalatok által tervezett beruházásokat a KKV-k hasonló beruházásaival szemben annak ellenére, hogy míg több aktuálisan is elérhető, technológiafejlesztést célzó kiírás pályázói köréből a nagyvállalatok ki vannak zárva, addig a KKV-k mindkét forrásból részesülhetnek támogatásban. A 7. értékelési szempont önmagában 5 többletpontot biztosít a kkv-k számára, amit érdemes lehet csökkenteni vagy kiemelni az értékelési szempontok közül.

    Tekintettel a fentiekre javasoljuk továbbá, hogy a minimálisan elérendő pontszám legyen 50 pont a kiírás esetében.

    Tisztelettel:

    Tóth Viktor

  • 2010. május 8. 20:25
    Pénzes Ágnes
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Adminisztratív információk

    F1. A pályázati kiírás felfüggesztése és megszüntetése
    Amennyiben a támogatásra rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése előrejelezhető, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) a benyújtási határidő előtt a benyújtás lehetőségét felfüggeszti, és a felfüggesztés tényét közzéteszi.
    Mivel a beadási határidőt követően kezdődik meg a pályázat értékelése, ezért ennek a pontnak így nincs értelme, csak a pályázókat vezeti félre, akik minél hamarabb akarják beadni előkészítés nélkül a pályázatot. ROP kiírásokban jelezték egyértelműen, hogy nem kerül felfüggesztésre a pályázat.
    F7. Fogalomjegyzék
    Kis- és középvállalkozás: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások. A KKV törvény szerint: A 3. §-ban megjelölt mutatókat az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. … Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a 3. §-ban meghatározott foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól.
    KKV-nak minősül-e az a cég a pályázat beadásakor, amely saját mutatói szerint KKV-nak minősül (pl. 5 milliárd árbevétel, 100 fő foglalkoztatott) de a pályázat beadása előtti évben a tulajdonosi kör jellemzői miatt nem minősült KKV-nak, ugyanakkor jelenleg már egy olyan cég, cégcsoport tulajdonában van, amely az összes kapcsolódó vállalkozását is figyelembe véve KKV.
    F9. A pályázó által csatolandó mellékletek listája
    12. igazolás az önrész rendelkezésre állásáról
    A D4. pont tartalmával összhangban célszerű itt is jelezni, hogy a pályázónak elegendő a projekt elszámolható összköltségének 25%-át kitevő saját forrást igazolnia.

  • 2010. május 8. 20:25
    Pénzes Ágnes
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

    Tartalmi értékelési szempontok
    11. értékelési szempontnál „A beruházáshoz a pályázati útmutató alapján adható maximális támogatási mérték és az igényelt támogatási mérték közötti különbség százalékpontban kifejezve”) javasolt 3 sávot meghatározni a jelenlegi 2 helyett:
    o 0-3 százalékpont között 0 pont
    o 3-5 százalékpont között 3 pont
    o 5 százalékpont felett 5 pont

    Nem támogathatók azok a pályázatok, amelyek esetében a pályázatra adott összpontszám nem éri el a minimális 55 pontot.
    A korábbi kiíráshoz hasonlóan javasolt 50 pontban meghatározni a minimális ponthatárt.

  • 2010. május 8. 20:24
    Pénzes Ágnes
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

    D2. Támogatás mértéke
    A megadott 25 illetve 30%-os arányok igen alacsonyak, nem ösztönzik beruházásra és támogatás igénybevételére a pályázókat. A regionális támogatási térkép lehetővé tenne magasabb támogatásintenzitást is, javasoljuk a megadott arányok 5-5 százalékponttal történő emelését.
    D4. Az önrész összetétele
    Az önrészként figyelembe vehető, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás (visszatérítendő támogatás, kamattámogatás, kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön, fejlesztési adókedvezmény) megnevezése egyéb támogatás.
    A kamattámogatás, kamat és kölcsön, fejlesztési adókedvezmény nem jelenhet meg önrészként (egyéb támogatásként) a pályázatban, hisz az így támogatott költségek (pl. kamat, adó) nem jelennek meg a pályázat elszámolható költségei között. Az ezek hatására a jövőben a vállalkozásnál maradó pénzeszköz a pályázat logikája szerint nem alkalmas az önerő igazolására. Maga a kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel/kölcsön összege pedig a saját források között hitelként jelenik meg.
    D6. Biztosítékok köre
    4. Az 50 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló beruházási projektek esetében a fenntartási időszakra az 1. pontban foglalt valamely biztosítékot a kifizetett támogatás 50%-ának megfelelő mértékben kell nyújtani. Az 50 millió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetében a fenntartási időszakra nem kell biztosítékot nyújtani.
    D7. Előleg igénylése
    Jelen pályázati konstrukció keretében indokolt esetben előleg nyújtható a támogatás 25%-a erejéig.
    A projektek likviditásának jobb biztosítása érdekében javasoljuk az előleg mértékének megemelését 40%-ra.

  • 2010. május 8. 20:24
    Pénzes Ágnes
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

    C4. Nem elszámolható költségek köre
    Nem elszámolhatóak az előkészítési célú tevékenység költségei (például: pályázatkészítés, kifizetési igénylés összeállítása, engedélyezési és kiviteli tervek készítése, megvalósíthatósági tanulmány készítése, közjegyzői díj)
    Javasolt az ingatlanhoz kapcsolódóan a tervezés költségének, illetve a pályázatkészítési, projektmenedzsment költség elszámolhatósága is. A projekt értékéhez képest minimális díjazás fejében igénybe vehető szolgáltatás jobban megtervezett, megvalósítható projekteket, egyszerűbben értékelhető és menedzselhető pályázatokat eredményezhet, ami jelentős megtakarítással jár mind a pályázói, mind a pályázatkezelői oldalon.
    Infrastrukturális és ingatlan beruházás esetén a bontási költségek nem elszámolhatóak.
    A nem zöldmezős beruházások esetében ezzel a költséggel a pályázónak számolnia kell. Javasoljuk a költség elszámolhatóságát bizonyos belső korlátok (%) mellett.
    C7. A projekt területi korlátozása
    A fejlesztés megvalósulásának helyszíne a pályázó magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.
    A fenti kritériumot a pályázó cégkivonatában lehet ellenőrizni. Nem egyértelmű, hogy a feltételnek mikor kell megfelelni. Már a pályázat benyújtásakor szerepelni kell a fenti ténynek a cégkivonatban, vagy elég a támogatási szerződés aláírásakor? A gyakorlat alapján az utóbbit szokták megkövetelni, ezt célszerű lenne egyértelműen jelezni is az útmutatóban.
    C9. A projekt fizikai befejezése és a pénzügyi elszámolás végső határideje
    A pályázó projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolása (utolsó kifizetési kérelem) benyújtásának végső határideje a projekt keretében megvalósított tevékenységhez kapcsolódó utolsó/legkésőbbi pénzügyi teljesítést követő maximum 30. nap.
    Korábbi kiírásokban 90 nap szerepelt, javasolt ennek visszaállítása.
    C11. Egyéb korlátozások
    Nem támogatható olyan projekt, amely a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon (saját vagy bérelt) kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó az igény jogosultja.
    Nem rendelkezik arról az útmutató, hogy mi történik akkor, ha a saját ingatlanát a projekt megvalósítása alatt a pályázó bérbe adja.

  • 2010. május 8. 20:24
    Pénzes Ágnes
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

    C3. Elszámolható költségek köre
    Technológiai korszerűsítést eredményező új, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök beszerzése…
    Korábbi évek kiírásaihoz hasonlóan javasolt 100.000 Ft-ban meghatározni a beszerzendő eszközök minimum költségét.
    Eszközbeszerzéshez kapcsolódó ingatlan bérleti díja a megvalósítás időszakában, a pályázat benyújtását követően maximum 12 hónapra (maximum a projekt összes elszámolható költségének 10%-áig)
    Az esetek többségében az eszközbeszerzés időpontja később, jóval később van mint a pályázat benyújtása. Ha a pályázat benyújtását követően = a pályázat benyújtásának időpontjával, akkor indokoltabb lenne az eszközbeszerzés/leszállítás időpontjától egy évig támogatni a bérleti díjat.
    Hardverekhez kapcsolódó tevékenységek, …
    közvetlenül a projekthez rendelhető hardvereszközök beszerzési költségei és a beszerzéshez kapcsolódó szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások,
    közvetlenül a fejlesztéshez rendelhető hálózati eszközök beszerzési költségei,
    közvetlenül a projekthez rendelhető telekommunikációs eszközök beszerzési költségei,
    közvetlenül a projekthez rendelhető input / output egységek beszerzési költségei.
    A „közvetlenül a projekthez/fejlesztéshez rendelhető” jellemzőt célszerű lenne pontosítani. Feltételezzük, hogy ez nem azt jelenti, hogy irodai adminisztratív munkára nem lehet hardvert beszerezni.
    Piacra jutás támogatása esetén … vásárokon, kiállításokon való megjelenés díja (kiállítási stand bérleti díja, részvételi díj),
    A külföldön tartandó kiállításokra is vonatkozik ez?
    A pályázat tárgyát képező eszközökre a megrendelés és a pályázat benyújtásának időpontja után fizetett előleg teljes összegében elszámolható, ha …
    Mivel a megrendelés nem lehet előbb a pályázat benyújtásánál a C8. pont alapján, ezért célszerű lenne úgy pontosítani a fentieket, hogy „A pályázat benyújtásának időpontját követően a pályázat tárgyát képező eszközökre leadott megrendelés után fizetett előleg teljes összegben elszámolható, ha…)

  • 2010. május 8. 20:23
    Pénzes Ágnes
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

    B6. Egyéb kizáró okok
    Nem pályázhat az, akinek, vagy amelynek a jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott) legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámolója alapján a nettó árbevétele, vagy egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétele 10 illetve 15%-kal csökkent.
    A 2009. évben tetőzött gazdasági válság hatására nagy valószínűséggel számos potenciális pályázó vállalkozás árbevétele a fentinél nagyobb mértékben csökkent, ezért javasolt a kritérium enyhítése.
    1. A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az éves nettó árbevétel (egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétel) százalékos reálnövekménye nem csökken 5%-nál nagyobb mértékben.
    2. A pályázónak vállalnia kell, hogy a projekt fizikai befejezési évét közvetlenül követő 2. üzleti év végéig az éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá. (A negatív eltérés nem lehet nagyobb, mint 1.)
    Azok a vállalkozások, amelyek 5%-nál nagyobb visszaesést várnak az árbevételükben, valószínűleg nem fogják szinten tartani a foglalkoztatást, így ez nem reális alternatíva számukra. Javasolt a fenti vállalási feltételek eltörlése.
    A fenti feltételek egyikét kell vállalnia a pályázónak.
    Az útmutató ezen részéből nem egyértelmű, hogy mikor kell döntenie a két feltétel közül (előre vagy utólag). Az „E” pont táblázatában foglaltak alapján a benyújtáskor döntenie kell. Javasolt, hogy utólag dönthessen.

  • 2010. május 7. 16:19
    Erőss Viktória
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

    Megfontolásra érdemesnek tarjuk, hogy az árbevétel növekedés vállalása helyett nemzetgazdasági szempontból relevánsabb gazdasági mutató – például adófizetési kötelezettség vagy bértömeg növekedés – kerüljön figyelembe vételre.

    Erőss Viktória - MAPI

  • 2010. május 7. 16:04
    Badak Éva
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

    Javasoljuk, hogy a GOP-2009-2.1.3-as felhíváshoz hasonlóan két lezárt évvel nem rendelkező, a pályázat benyújtását megelőző hónapban legalább 1 főt foglalkoztató cégek is pályázhassanak, amennyiben anyavállalatuk gazdálkodási adatai megfelelnek a feltételeknek.

    Amennyiben a pályázó cég rendelkezik két lezárt évvel, de a gazdálkodási adatai alapján nem lenne jogosult pályázat benyújtására, legyen lehetősége az anyavállalat gazdálkodási adatainak figyelembe vételével pályázni.

    Badak Éva - MAPI

  • 2010. május 7. 15:50
    Badak Éva
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

    Javasoljuk az elszámolható költségtípusok belső korlátainak felülvizsgálatát, illetve emelését az infrastrukturális- és ingatlanfejlesztést igénylő beruházások esetében. A kiírás a vállalkozások jövedelemtermelő- és versenyképességének növelésére, korszerű, magas innovációs értéket képviselő fejlesztésekre koncentrál, komplex technológiai beruházások megvalósításán keresztül. Az infrastrukturális és ingatlan beruházások vonatkozásában szabott 30%-os elszámolhatósági határt a projekt összköltségén belül ellentmondásosnak tarjuk, mert míg a műszaki-technológiai háttér korszerűsítése, csúcstechnológiájú gépek beszerzése akár a teljes projektköltséget lefedheti, a megfelelő üzembe helyezés feltételeinek megteremtése, a beszerzett gépek/eszközök üzemeltetéséhez szükséges korszerű üzemcsarnok kialakítása csak aránytalanul kis részben támogatott tevékenység.

    Különösen szigorú a 30%-os korlát annak fényében, hogy az eszközbeszerzést támogató pályázati kiírások nagyságrendekkel magasabb számban érhetők el. A műszaki-technológiai háttér fejlesztésére irányuló GOP kiírások mellett a Regionális Operatív Programok keretében volna arra lehetőség, hogy a megfelelő működést megalapozó ingatlan fejlesztéseket valósíthassanak meg a vállalkozások, azonban az egyes pályázatok kezelését végző Közreműködő Szervezetek különböző eljárásrendje, valamint a pályázati kiírások eltérő ütemezése, időben nem összehangolt megjelenése ellehetetleníti a kiírások szinergikus kihasználását. Emellett a GOP-2.1.1-C pályázat jelentős célcsoportját képező nagyvállalatok a kapcsolódó, ingatlan-beruházásokat támogató pályázati kiírásból (Telephelyfejlesztés) ki vannak zárva, míg az Ipartelepítés című pályázat sokak számára elérhetetlen a nehezen teljesíthető feltételek miatt.

    Annak érdekében, hogy az operatív programokban fő célkitűzésként jelentkező, foglalkoztatás bővítésében, valamint a gazdaság tartós növekedésének elősegítésében komoly szerepet játszó nagyvállalatoknak jelentős, valós igényekre alapozott komplex beruházások megvalósítására legyen lehetőségük, a fentiek alapján javasoljuk a 30%-os korlát 50%-os értékre emelését.

    Badak Éva - MAPI

  • 2010. május 7. 15:49
    Erőss Viktória
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

    Tekintettel arra, hogy a külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalkozások bonyolultabb döntési procedúrája, a pályázat benyújtásához esetlegesen szükséges tervezési tevékenységek elvégzése jelentős időigénnyel jár, ezért javasoljuk, hogy a pályázati beadási határidő legyen hosszabb, túljelentkezés esetén akár a keret megemelésével, más kevésbé népszerű pályázatok forrásainak átcsoportosításával, tegyék lehetővé a nemzetgazdasági szempontból is fontos beruházások támogatással történő megvalósítását.

    Erőss Viktória - MAPI

  • 2010. május 7. 15:31
    Varga Zsuzsanna
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

    Az előző év gazdasági környezte, a minden ágazatra jellemző jelentős termelési volumen visszaesés indokolttá teszi a pontozási szempontrendszer alapjaiban történő felülvizsgálatát.

    Jelen gazdasági helyzetben nem indokolt a 2007-ben meglévő túljelentkezést jól kezelő, szelektáló eszköz, mely a vállalatok előző két éves gazdasági adatainak figyelembe vételével határozza meg a pontszámok jelentős részét (41%) adó mutatókat, ez túl sok egyébként jelentős beruházást tervező cég számára teszi elérhetetlenné a pályázatot. Érdemes lenne megfontolni azt a logisztikai kiírásoknál is alkalmazott kiválasztási szempontrendszert, amely csak 20%-ban veszi figyelembe a múltra vonatkozó gazdálkodási adatokat.

    Jelenleg fontosabb fókuszt jelent a beruházási kedv ösztönzése és az előre mutató, az újbóli növekedést segítő, jövőbeli kötelezettségvállalások köre. A pontozási rendszer kialakításakor a projektre kellene koncentrálni, meg kellene teremteni annak a lehetőségét, hogy a vállasok mértékének növelésével (sávos pontozással az árbevétel megtartástól a néhány százalékos növekedésig) a pályázó kompenzálni tudja az elmúlt évek rosszabb gazdasági mutatóit.

    Varga Zsuzsanna - MAPI

  • 2010. május 7. 15:13
    Varga Zsuzsanna
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

    A pályázó társasággal szemben elvárás, hogy az utolsó lezárt év árbevétele az azt megelőző év árbevételéhez képest legfeljebb 10/15%-kal csökkenhet!
    Tekintve, hogy a 2009-es évben a gazdasági válság még erőteljesen éreztette hatását, ez a megkötés sok, máskülönben fejlődőképes potenciális pályázó számára jelent akadályt. Meglátásunk szerint túlzó ez a kritérium, amikor a KSH adatai szerint a 2009-es év első 10 hónapjában 20,2%-os volt termelési volumenének visszaesése még a húzóágazatként számon tartott járműgyártás és gépipar esetében is.

    Javasoljuk, hogy gazdasági válság negatív hatásainak ellensúlyozásaképpen ebből a felhívásból ezek a túlzóan szigorú megkötések törlésre kerüljenek.

    Varga Zsuzsanna - MAPI

  • 2010. május 7. 12:38
    Rózsa János
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

    Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség,


    A pályázat 15 értékelési szempontot határoz meg, amellyel maximálisan 100 pont szerezhető meg.

    A 2. értékelési szempont (Korrigált eredmény mutató) az utolsó lezárt év üzemi-, üzleti eredményét (értékcsökkenéssel kiegészítve) veti össze az azt megelőző év hasonló mutatójával. Tekintettel a kiírás májusi időpontjára, az érintett két beszámoló jellemzően 2009. és 2008. üzleti év lesz a legtöbb vállalkozó esetében. A 2. értékelési szempont alapján csak akkor van mód pontszerzésre, amennyiben a mutató, amelynek nevezőjében a 2008 évi, míg számlálójában a 2009 évi adat szerepel, meghaladja a 100 %-ot, azaz, amennyiben a 2009. év értékcsökkenéstől mentesített üzemi-, üzleti eredménye magasabb a 2008. évnél.

    Közismert, hogy a gazdasági válság szinte valamennyi vállalkozást, így elsősorban a termelő vállalkozásokat 2009 évben érintette a legnagyobb mértékben. Még azok a vállalkozások is, amelyeknek sikerült egy dinamikus üzleti pályára állniuk a válságot megelőzően, és azt továbbra is tudták érvényesíteni még a válság alatt is, nagyobb eséllyel tudták az árbevételüket megőrizni, mint az üzemi- üzleti eredményüket, hiszen a válság alatt a forgalom növelésére / megtartására az árak csökkentésével lehetett esély, amely értelemszerűen az eredmény csökkenését eredményezte.

    Ezért a 2. értékelési szempont esetében az alábbi javaslataink vannak:
    • A korrigált üzemi-, üzleti eredmény értékelése helyett az árbevétel értékelését pontozzák.
    • Alternatívaként engedjék meg a választás lehetőségét arra, hogy a 2009. év helyett a 2008. év és az azt megelőző év összehasonlítását is lehessen választani.

    Tisztelettel:

    Rózsa János

  • 2010. május 7. 12:19
    Sasvári Csaba
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

    Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség,

    A társadalmi egyeztetésre bocsátott 2.1.1. C pályázati útmutatóval kapcsolatban az alábbi megjegyzéseink vannak:

    Hasonló tárgykörben két pályázati kiírás is szerepel az NFÜ honlapján:
    • 2.1.1. B, amely kifejezetten a mikro-, kis-, és közepes vállalkozások számára lett kiírva, és amelyen nagyvállalatok nem is indulhatnak,
    • 2.1.1. C, amely esetében nagyvállalatok is pályázhatnak. Ugyanakkor e kiírás esetében is jelentős hátrányba kerülnek a nagyvállalatok, bizonyos körülmények esetében az esélyük sincs meg arra, hogy elérjék az útmutató szerinti minimális 55 pontot az alábbiak miatt.

    A pályázati útmutató 56-58 oldalán található értékelő táblázat 15 értékelési szempontot határoz meg, amellyel maximálisan 100 pont szerezhető meg. Pályázni minimum 55 pont elérése esetén lehetséges.
    • A 7. értékelési szempont alapján a mikro-, kis-, és közepes vállalkozások kaphatnak e minőségükben 5 pontot.
    • Ugyanakkor a 8., 9. és 10. értékelési szempontok olyan hányadosokat képeznek, amelyek számlálójában a pályázatban szereplő projekt elszámolható költsége szerepel, nevezőjében pedig vagy a saját tőke, vagy az immateriális javak és tárgyi eszközök összege, vagy az árbevétel. Azon társaságok esetében, amelyek méreteik miatt már nem tartozhatnak a közepes vállalatok körébe, a nevező értéke nagy valószínűséggel olyan mértékben haladja meg a tervezett projekt várható elszámolható költségét (azaz a számlálót), hogy ezen értékelési szempontoknál a hányadosok értékei nem érik el azt a minimális százalék-értéket sem, amely már pontszerzésre adna alapot. Ez újabb 24 pont hátrányt, illetve kiesést jelent e társaságoknak.

    Előzőeket összefoglalva pusztán a vállalkozás méretének nagysága olyan pont-kiesést (csak a fent említett esetekben összesen 29 pont) jelenthet a közepesnél nagyobb vállalatoknak, hogy a pályázás esélyét nagy valószínűséggel elveszítik.

    Az említett tényezők feloldására két javaslatunk van:

    • A 7., 8., 9., és 10 értékelési szempontok pontszámának maximumát csökkenteni, és az így „felszabadult” pontokat átcsoportosítani az 1. – 6. értékelési szempontokhoz.

    • A benyújtáshoz szükséges minimális pontszámot leszállítani (például 50 pontra). E megoldásnak az lenne az előnye az előzővel szemben, hogy míg a mikro-, kis-, és közepes vállalkozások megtarthatnák az említett értékelési szempontokból származó pont-előnyüket, ugyanakkor a nagyobb társaságoknak legalább az esélyük megmaradna a pályázat benyújtására. (Szeretnénk megjegyezni, hogy korábbi években is volt arra példa, hogy 50 volt a minimális pontszám.) Így a vélhetőleg magasabb pontszámot elérő mikro-, kis-, és közepes vállalkozások pályázatán túl néhány nagyobb vállalkozásnak is lenne esélye pályázati forrást elnyerni.

    Tisztelettel,

    Sasvári Csaba

  • 2010. május 7. 10:30
    Danis Imre
    Egyéb észrevétel

    Nenadovic Miodrag- KUMAL-Hungary Kft. ügyvezető igazgató úr véleményét tolmácsolom :
    Cégünket horvát anyavállalata azért hozta létre egy elmaradott magyar kistérségben, hogy Magyarországon megvalósítson egy jelentős ipari beruházást. Ez a pályázati ablak megfelelne számunkra, azonban projektcégként még nem rendelkezünk két lezárt teljes naptári éves múlttal. Amennyiben nem teszik lehetővé, hogy a jogosultságot az anyavállalat adataival igazoljuk, elmarad egy közel milliárdos fejlesztés és nem jönnek létre a tervezett munkahelyek sem, mivel az anyavállalat kifejezetten az EU-támogatás reményében tervezi a beruházás magyarországi megvalósítását. Ennek hiányában a beruházást máshol valósítja meg. Kérjük, az előző évhez hasonlóan tegyék lehetővé, hogy a jogosultságot a kapcsolt vagy partnervállalkozás adataival lehessen biztosítani.

    Továbbá javasoljuk, hogy a maximális támogatási arány az elmaradott kistérségekben elérhesse az 50%-ot.

  • 2010. május 7. 10:24
    Dr. Göndöcs István
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

    A pályázók közül ki vannak zárva a 2 teljes lezárt naptári évvel nem rendelkező vállalkozások. A tavalyi kiíráshoz hasonlóan kérjük, hogy a kapcsolt vagy partnervállalkozás révén biztosítani lehessen a pályázóképességet ez évben is, mivel a kifejezetten pályázati támogatással tervezett beruházás érdekében külföldiek által létrehozott projektcégek így nem tudnak pályázni. Érthető, hogy a múlt és tőkeháttér nélküli cégek számára nem ez a pályázati ablak a megfelelő, de a tőkeerős szakmai befektetőket értelmetlen kizárni, fontos beruházások elmaradásához vezet.

  • 2010. május 7. 10:20
    Dr. Göndöcs István
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

    Tisztelt NFÜ!
    A KKV-k közül a középvállalkozások a gazdaság gerincét kellene, hogy képezzék, ezzel szemben a méretstruktúra leggyengébb láncszemét képezik. Ennek ellenére némi "unszolásra" volt szükség ahhoz, hogy a 2.1.1./C is kiírásra kerüljön. Az ablakhoz rendelt összeget nagyon kevésnek tartom, feltételezem, hogy az igények lényegesen meg fogják haladni a pénzügyi keret által biztosított lehetőségeket. Fontos lenne keresni a lehetőséget a keret kibővítésére, amennyiben a benyújtásra kerülő pályázatok közül sok támogatásra érdemeset kellene elutasítani forrás hiányában.
    Továbbá javaslom felülvizsgálni a maximális támogatási arányt, mivel a területi különbségek csökkentése terén eddig nem sikerült eredményt elérni. Fontos lenne, hogy a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 30. §-ában meghatározott támogatási intenzitás elérhető elérhető legyen ebben a pályázatban is.

  • 2010. május 7. 09:13
    Révai András
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

    Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség!

    Túlzottan szigorú kizáró feltétel a 10%, illetve hátrányos helyzetű településen 15% megengedett árbevétel csökkenés 2008/2009. viszonylatában. A válság talán legsúlyosabb éve volt 2009., a kizáró feltétel a pályázók jelentős körének nem teszi lehetővé, hogy pályázzon. Javasoljuk enyhítését legalább a hátrányos helyzetű településeken.

    A pályázók számára elrettentő az 5%-os reál (infláció + 5%) árbevétel növekmény elvárás. A válság kirobbanásakor a korábbi pályázatokra visszamenőleges hatállyal vonatkozó enyhítést lehetett kezdeményezni (a vállalt növekedés helyett elegendő a bázis árbevétel 90-95%-os szinten tartása). A jelenlegi kiírás minden átmenet nélkül újból kemény növekedést ír elő, holott a válságnak még nincs vége. Enyhítés szükséges, de kompromisszumos megoldásként az is elfogadható, ha a követelmény a bázis árbevétel tartása.

    Tisztelettel:
    IPE – Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület

  • 2010. május 7. 09:12
    Révai András
    Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

    Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség!

    A pályázatok tartalmi vizsgálati kritériumai között a "Pályázó adatai" rovatban a következő kritériumpontokkal javasoljuk módosítani az értékelést:
    -ha a pályázó Ipari park cím birtokosa: +8 pont
    -ha a pályázó székhelye, telephelye Ipari parkban van: +5 pont

    Az jelenlegi kritériumok alapján +5 pont jár, ha a pályázat "Húzóágazatban" valósul meg (12. pont). Az ipari parkok létrejötte és fejlődése az elmúlt 15 évben az ország gazdaságpolitikájában sok vonatkozásban nem csupán meghatározó, de sikeres is volt. A létrejött ipari parkok segítettek a 90-es évek válságtérségeinek a kilábalásban, a munkahelyteremtésben, fejlesztési forráshoz jutásban, a gazdaság versenyképességének minőségi javításában. A több mint 200 ezer munkahely, az ipari teljesítmény (termelési, szolgáltatási volumen, export) több mint egyharmada jelzi, hogy ez a szervezeti forma beváltotta a hozzá fűzött reményeket, azaz az ágazat (TEÁOR) megjelölése nélkül is, pusztán az Ipari parki környezet miatt, "húzóágazatnak" tekinthető. Az elbírálás során tehát javasoljuk az Ipari parkokat és a parkokban tevékenykedő cégeket pozitívan megkülönböztetni.

    Tisztelettel:
    IPE – Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai Parkok Egyesület

 1-20 | 21-32 |