Nemzeti Fejlesztési Ügynökség< vissza
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat március 25-én 12 óráig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Hozzá szeretne szólni? Ha már korábban regisztrált a „Társadalmi egyeztetés fórumra”, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt. Amennyiben már regisztrált az NFÜ fórumára, bővítse regisztrációját a „Társadalmi egyeztetés fórumra” is. Ha még nem rendelkezik semmilyen regisztrációval, regisztráljon most!
Szerencsés volna, ha kiterjesztenék arra, hogy cicil szervezetek az OFP iránymutatásával összhangban, létrehozhassanak ÚJ, csak halmozottan fogyatékosok ellátására alkalmas otthonokat, mivel e területen nincs megfelelő lefedettség.
Domán Zoltán
A projektterv értékelése során a 6.7 pont az időseket ellátó intézményeket hátrányosan érinti egyedüli intézménytípusként , még csak részpont mértékéig sem érintettek az említett intézmények. Ez eleve 5 pont hátrányt jelent és véleményem szerint a pályázat szellemével nincs összhangban.
Kaló Istvánné
alpolgármester
Újszász Város Önkormányzata
A pályázat tartalmazza, hogy általános elvárás a pályázatokkal szemben, hogy a KORSZERŰSÍTÉS EREDMÉNYEKÉNT az intézményi férőhelyek száma nem lehet magasabb, mint a szociális és a gyermekvédelmi szabályozásban foglalt férőhelymaximum. Idős embereket ellátó ápoló-gondozó szociális intézmény esetében ez 150 fő.
Ugyancsak a pályázat tartalmazza, hogy a záró jelentéshez csatolni kell a beruházással érintett intézmény jogerős működési engedélyét. Ezek a szempontok arra utalnak, hogy a korszerűsítés EREDMÉNYE lehet a 150 férőhely elérése is.
Mi pályázatunkkal ezt a célt szeretnénk elérni. A jelenleg 200 fős idősek ellátását szolgáló intézményünket korszerűsítve, a szakmai minimum feltételeket megteremtve az idős emberek mindennapjaihoz, ápolásához, gondozásához méltó és szakmailag is korszerű intézményt teremtsünk, mely a jelenlegi ideiglenes helyett, végleges működési engedéllyel rendelkezik. A tárgyi feltételek megteremtése a lakószobák mérete, a megfelelő számú szociális helyiség létrehozása , a közösségi helyiségek kialakítása, stb. azt kívánja, illetve eredményezi, hogy a jelenlegi alapterületen kevesebb gondozott ellátása történjen meg.
A pályázat értékelésénél viszont kizáró ok, ha a működési engedélyben szereplő férőhelyszámok magasabbak, mint a vonatkozó jogszabályokban szereplő férőhely normák. Tehát ez a szempont kizárja azokat a pályázókat, akik a pályázat benyújtásakor meghaladják a 150 főt és a pályázat keretében végrehajtott korszerűsítéssel felújítással szeretnék elérni azt.
Javasoljuk hogy a pályázó részéről a korszerűsítés eredményeként legyen garantált a 150 férőhely. Ezt alátámasztó dokumentumként legyen elfogadható a felügyeleti szerv – képviselőtestület-felelős döntése , garancia vállalása. Ez a lehetőség a pályázat szellemével továbbra is szinkronban lenne, mert nagy létszámú korszerűtlen intézmény korszerűsítésével egy szakmai normával is egyező, elfogadható nagyságrendű intézmény működne tovább.
Kaló Istvánné
alpolgármester
Újszász Város Önkormányzata
Az útmutató D.2. pontja értelmében „…Amennyiben a projekt következtében kiváltott ingatlanba a pályázó vagy a fenntartó saját használatban más funkciót telepít, illetve használaton kívül helyezi, akkor az értékbecslő által megállapított értékével megegyező összeg 50%-át a projekt keretében létrehozott intézmény fejlesztésére kell fordítania. Ezt a megvalósítási és a fenntartási időszak alatt is igazolnia szükséges…”
A használaton kívül helyezés esete azt jelenti, hogy nem keletkezik bevétele a Kedvezményezettnek. Ezáltal nem érthető, hogy mi az oka annak, hogy az érték 50 %-át az intézmény fejlesztésére kell fordítania, illetve milyen forrásból finanszírozza ezt az összeget?
Kovácsné Kiss Zita
Somogy Megyei Önkormányzat
1. Az útmutató C1. pontja értelmében „…új, bentlakást nyújtó szolgáltatás létrehozásával, amelyet a kiváltandó intézmény területén kívül (az intézmény elhelyezésére szolgáló építési telek helyrajzi számától és/vagy postacímétől különböző helyrajzi számú telken) létesít…"
Javasoljuk, hogy ne csak külön helyrajzi számon lehessen létesíteni új épületet. Kastélyok esetében sokszor olyan nagy területek állnak rendelkezésre kapcsolódóan, hogy megoldható ugyanazon helyrajzi számon is az építkezés, így nem kell területet venni, illetve a költöztetés sem igényel nagy költséget és energiát.
2. Az útmutató C.1.3. pontja értelmében: „…A projektgazdának vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy (projekt) menedzsment tapasztalatokkal is rendelkező projektmenedzsert alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 20 órát. A projektmenedzsernek felsőfokú végzettséggel és egy legalább 10 millió Ft költségű beruházási projektben szerzett tapasztalattal kell rendelkeznie. ..”
Tekintettel arra, hogy a fenntartók esetében az elmúlt időszakban több pályázat is benyújtásra került, amelynek megvalósításában közreműködnek a munkatársak. Új munkatárs felvételére ugyancsak nincs minden esetben lehetőség (pl. létszámstop.) Így munkatársaink leterheltsége már olyan mértékű, hogy a projektmenedzser pályázónál való alkalmazása nehézséget okoz. Javasoljuk, hogy a projektmenedzser az érintett intézmény alkalmazásában is állhasson.
Kérdés, hogy a 10 millió forint összegű projektben szerzett tapasztalat kapcsán pályázatos projektről van-e szó, vagy saját erős beruházás is szóba jöhet? Ha nem, akkor javasoljuk, hogy ne csak pályázatos projektet lehessen figyelembe venni.
3. Az útmutató értelmében a projektmenedzser és a pénzügyi vezető munkaideje el kell érje a heti 20 órát.
Tekintve, hogy a kapcsolódóan végzett munka nem minden esetben azonos mennyiségű, így javasoljuk, hogy ez a kikötés legyen „átlagosan 20 óra”. Vannak ugyanis olyan időszakok – például a kiviteli terv készítésének vagy a közbeszerzés időszaka, amikor nem indokolt heti 20 órát a projekttel foglalkozni. Ugyanakkor más időszakokban előfordulhat, hogy több időt kell foglalkozni a projekttel.
Másrészt a pénzügyes esetében túlzónak tartjuk a 20 órát. Javasoljuk a heti átlagos 10 óra munkavégzés előírását.
4. C3. Elszámolható költségek kapcsán kérdés, hogy a kiviteli terv készítésének költsége az előkészítési költségekhez tartozik-e, illetve beleszámítandó-e a 6%-ba. Ha beleszámítódik, akkor javasoljuk, hogy vagy emelkedjen meg a 6%, vagy ne kelljen beszámítani, tekintettel az engedélyezési tervek és a kiviteli tervek átlagos piaci árának napjainkban alkalmazott nagyságrendjére.
5. C3. Elszámolható költségek, Projektmenedzsment költsége esetében amennyiben elszámolható, akkor célszerű lenne feltüntetni a megbízási díjak összegét is.
Kovácsné Kiss Zita
Somogy Megyei Önkormányzat
Ha a pályázattal az a cél, hogy a nagy létszámú intézményeket "kitagolják"- akkor a pályázatból ne zárjanak ki senkit- ne csak a bentlakásos intézmények vehessenek részt abban. A nappali ellátó intézmények vagy a fogyatékosok érdekét védő, őket segítő civil szervezetek is pályázhassanak lakóotthon létrehozására- konzorciumban a nagy intézmények kiváltására. A pályázó nyilatkozatával, hogy meglévő kapacitásokat vesz át a működő nagy intézménytől.
Tisztelt Pályázati Kiíró!
Csatlakoznék az egyik előttem szólóhoz abban, mi szerint nem csak a fogyatékos, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyeket ellátó nagy létszámú bentlakásos otthonok kiváltására kellene pályázatot kiírni, hanem az időseket ellátókra is.
Ezen kívül a lakóotthoni ellátási forma elsősorban az önmagáról maxiumum kis segítséggel gondoskodni képes, elsősorban enyhe fokban fogyatékos személyek számára biztosít adekvát ellátási formát. Ezen személyek számára a minőségi ellátás biztosításához nagy szükség is van lakóotthonokra. A középsúlyosan, súlyosan fogyatékos emberek számára a lakóotthonos ellátás önmagában nem biztosítja az integrációt. Amennyiben egy 100-150, netán annál is nagyobb létszámú intézményt teljes egészében maximum 12 férőhelyes lakóotthonokkal kívánunk kiváltani, úgy az új "intézmény" (azaz a sok lakóotthon) működési és fenntartási költségei minden bizonnyal meg fognak nőni. E helyütt figyelmen kívül hagyva az ellátásra szorulók állapotát, képességeit, hogyan kívánják minderre ösztönözni a fenntartókat, amikor a jelenlegi normatíva így is csak mintegy 60-65%-ban finanszírozza az ellátás költségeit? Úgy érzem, a pályázat általánosan olyan irányba megy el, amely nem veszi figyelembe hazánk gazdasági teljesítőképességét, a fenntarthatóságot.
Megítélésem szerint egy tömbösített intézmény maximum 4 ágyas és minimum 24 négyzetméteres szobákkal, az adekvát számú és minőségű vizesblokkokkal, és a szükséges közös helyiségekkel tárgyi feltételeiben legalább annyira, ha nem jobban biztosíthatja a meghatározott állapotú, magáról kis segítséggel gondoskodni nem tudó fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek ellátását, mint a lakóotthonok.
Egyebekben én is egyetértek a pályázat rehabilitációs intézményekre, illetve a használt épületek megvásárlásának nagyobb mértékű támogatására vonatkozó kiterjesztésével.
Tisztelettel: Sándor Tamás irodavezető, Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Iroda
Üdvözlendő az új pályázati kiírás, amely igyekszik figyelembe venni a civil szervezetek által képviselt álláspontot, de sajnos a tervezet továbbra is számos szakmailag nem indokolható korlátozást és nem egyértelmű útmutatást tartalmaz. A tervezettel kapcsolatos fontosabb észrevételeim:
1. Egyetértek a civilek álláspontjával, miszerint fel kell oldani az ingatlanvásárlás értékére vonatkozó 10%-os korlátozást. Ez nagyobb rugalmasságot és adott esetben jelentős megtakarítást is lehetővé tenne, anélkül, hogy veszélyeztetné a program céljainak a megvalósulását.
2. Mivel indokolja a pályázat kiírója a rehabilitációs intézetek kizárását a pályázatból? Bár a civilekkel kötött megállapodás annak idején nem tért ki külön a rehabilitációs otthonokra, ez egyértelműen csak egy tévedés volt. A rehabilitációs intézetek elhelyezési körülményei semmiben nem különböznek az ápoló-gondozó otthonoktól és a pályázati felhívásban megfogalmazott szakmai célok is ugyanúgy érvényesek rájuk nézve, tehát a megállapodás szellemében nekik is szerepelnük kellene a pályázati felhívásban. A fogyatékosügy területén, a rehabilitációs otthonok az összes férőhely kevesebb mint 10%-át adják, kevesebb mint 25 intézet működtet rehabilitációs férőhelyeket is. Tehát a rehabilitációs otthonok beengedése a pályázatba nem valószínű, hogy kiszorítaná az ápoló-gondozó otthonokat. A pályázat kiterjesztése a rehabilitációs intézetekre a vegyes, rehab és ápoló-gondozó férőhellyel rendelkező intézetekre vonatkozó gyakorlati ellentmondást is feloldaná. A legtöbb rehabilitációs férőhely ugyanis olyan intézményben működik, ahol ápoló-gondozó férőhelyek is működnek. Mi a helyzet ezekkel az intézetekkel? Pályázhatnak-e, és ha igen, mire? Az ápoló-gondozó férőhelyek vagy az összes férőhely kiváltására? Ezt a kérdést feltétlenül tisztázandónak tartom.
3. Létrehozhatóak-e 8 férőhelynél kevesebbel működő (integrált) lakóotthonok is a pályázatban? A pályázati kiiírás nem fogalmaz nyíltan azzal kapcsolatban, hogy megenged-e ilyen lakóotthonokat (amelyek nem külső férőhelyek). Egyfelől úgy tűnik, hogy a pályázat lehetővé teszi kisebb, innovatív lakóotthonok létrehozását is – ami feltétlenül nagyon jó dolog, hiszen ilyen egységek már működnek sikeresen több helyszínen és nagyobb rugalmasságot adnának a pályázóknak személyre szabott, korszerű szolgáltatások létrehozására. Másfelől ennek ellentmond az, hogy a kiírás elvárja, hogy a létrehozott férőhelyek megfeleljenek a 1/2000-es SZCSM rendelet előírásainak. Ha a pályázatban létrehozhatóak kis létszámű lakóotthonok, fontos lenne ezt egyértelműen jelezni az útmutatóban (pl. egy további pont beillesztése a 6. oldal tetején lévő felsorolásba – „A létrehozott bentlakást nyújtó szolgáltatások a következők lehetnek” alatt). Ez esetben azt is biztosítani kell, hogy a szakmai elveknek megfelelő kis létszámú lakóotthonok is kapjanak működési engedélyt, vagyis az 1/2000-es rendelet felülvizsgálatra kerül.
4. Feltételezhető, hogy a pályázat kiírójának célja az volt, hogy az újonnan létrehozott lakóotthonok a településen sőt akár környező településekre is kiterjedve integráltan és a lehetőségek szerint elszórtan, normál lakókörnyezetben helyezkedjenek el. Erre utal, hogy „csak belterületen, nem szegregált környezetben megvalósuló beruházás támogatható”. Hogyan értelmezendő a “nem szegregált környezet” ebben az esetben? Négynél több lakóotthon nem lehet egymás közvetlen szomszédságában? Fontos lenne ezzel kapcsolatban pontos útmutatást adni a pályázóknak.
5. Célszerű lenne indikatív keretet meghatározni (természetesen ésszerű keretek között, figyelembe véve, hogy a súlyosan fogyatékos emberek számára költségesebb férőhelyet kialakítani, mint az enyhe fokban fogyatékos emberek számára), ha a Kormány illetve az NFÜ komolyan veszi a 1998. évi XXVI. törvény közelmúltbeli módosítását, miszerint 2013-ig 1500 férőhely kiváltása történne meg EU-s forrásból. A jelenlegi tervezet erre semmilyen garanciát, de még igazán reális esélyt sem nyújt. Ez egy további fontos érv a költséghatékony, újszerű megoldások keresésésre/előnyben részesítésésre, beleértve a használt ingatlan vásárlásának engedélyezését 10%-ot meghaladó mértékben.
Remélem lehetőség lesz a javaslataim figyelembe vételére a pályázati útmutató véglegesítése során.
Köszönettel,
Kozma Ágnes
szociálpolitikus
A mai napon civil szervezetek, szakmai műhelyek és kutatók a TIOP 3.4.1. A-10/1. jelű pályázati kiírással kapcsolatban az alábbi nyílt levelet teszik közzé Herczog László, szociális és munkaügyi miniszter, és Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek címezve. Verdes Tamás (a PEMCS tagja)
Dr. Herczog László
miniszter
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
1054 Budapest, Alkotmány u. 3.
Varga István
miniszter
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
1055 Budapest, Honvéd u. 13-15.
Tárgy: TIOP 3.4.1-es pályázati konstrukció pénzügyi szabályozása
Budapest, 2010. március 18.
Tisztelt Miniszter Úr!
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010. március 10-én bocsátotta társadalmi vitára a Bentlakásos intézmények kiváltása – szociális intézmények komponens című TIOP 3.4.1 A-10/1. jelű pályázati kiírást. A pályázati kiírás korábbi változata kapcsán számos civil és szakmai szervezet fejezte ki tiltakozását 2009. október 9-én, amelynek eredményeképpen a pályázati konstrukció felfüggesztésre, majd – a PEMCS-be delegált civil tagok részvételével – átdolgozásra került a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a civil szervezetek között köttetett megállapodás értelmében.
E levél aláírói üdvözlik az új pályázati kiírást, és örömmel konstatálják, hogy a pályázat az esetlegesen még korrigálható – és a társadalmi vitában felvetendő – hibák ellenére alapvetően megfelel a megállapodásban rögzített tartalmi elemeknek.
Mindazonáltal aggályukat fejezik ki az abban lévő szükségtelen és indokolatlan pénzügyi korlátozás miatt, amely súlyosan akadályozza a források hatékony felhasználását, és mind szakmailag, mind pénzügyileg indokolatlan. A pályázati konstrukciók értelmében ugyanis használt ingatlan vásárlása legfeljebb az elszámolható költségek 10 százalékáig lehetséges. Álláspontunk szerint a korlátozás (1) szakmailag indokolatlan, (2) rontja a projektek forráshatékonyságát, végül (3) nincs olyan kötelezettség, amely a korlátozás fenntartására kötelezné hazánkat, ellenben az Irányító Hatóságnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új szabályozása szerint joga és lehetősége van a korlátozás feloldására.
1. Az ingatlanvásárlási korlátozás szakmai indokolatlansága
A nagy létszámú intézmények kitagolásának, így a pályázati konstrukciónak is az a célja, hogy a fogyatékos, pszichiátriai beteg és szenvedélybeteg személyek a helyi közösségben élve, a megszokott és átlagos életviszonyoknak megfelelő életminőséget érjenek el. E célnak az esetek többségében a használt ingatlanok teljes mértékben megfelelnek, ezek átalakítással – ha erre szükség van – az új lakók szükségleteihez igazíthatók. A legtöbb esetben nincs szükség arra, hogy új épületeket építsenek, amelyek sokszor csak a település peremén, leromlott környezetben található, szabadon álló telkeken hozhatók létre, s lévén, hogy új, a helyi viszonyoknál jobb minőségű lakókörülményeket hoznak létre, társadalmi konfliktusok forrásaivá válhatnak. Az új ingatlanok építésének kötelezettsége ellentétes a pályázat céljával, és nem segíti elő a fogyatékos személyek társadalmi beilleszkedését. Az intézményből kilépő lakók társadalmi beilleszkedését eredményesebben segíti elő az, ha a használt ingatlanok vásárlását a pályázati források terhére nem korlátozzák.
2. Az ingatlanvásárlási korlátozás pénzügyi indokolatlansága
Pénzügyileg azért nem hatékony ez a megoldás, mert használt ingatlanok vásárlása esetén ugyanannyi pénzből több ember számára lehet lakhatást biztosítani, mint akkor, ha új házakat kell terveztetni, engedélyeztetni és építeni. Annak ellenére, hogy az Európai Unió számos projekt esetében előnyben részesíti az új ingatlanok felépítését, a bentlakásos intézmények kiváltása esetén ez nincs így.
3. Az ingatlanvásárlási korlátozás feloldása a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség új szabályozásában rögzített, saját hatásköre
A Nemzeti szabályozás az elszámolható költségekről 2007-2013 programozási időszak, 2009. december 16-i dátummal ellátott NFÜ szabályozás szerint az elszámolási szabályok megváltoztak. Ezt a szöveg szerint részben azzal indokolja, hogy „a Bizottság a tagállamok számára lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít az elszámolhatóság kapcsán” (4. oldal). A dokumentum a témánkba vágó ügyben – az ingatlanvásárlás kapcsán – a következőképpen fogalmaz: „Az ingatlanvásárlás értéke elszámolható, amennyiben az ingatlanvásárlás vagy telephelyvásárlás (telek és a rajta lévő építmény) közvetlenül kapcsolódik a projekt céljához és a projekt végrehajtásához megfelelő. Az IH hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy adott konstrukció esetében az operatív programot és a fejlesztéspolitikai célokat figyelembe véve az ingatlanvásárlás milyen arányt képviselhet az elszámolható költségek között. Az ingatlan értékét független értékbecslőnek, vagy könyvvizsgálónak kell megállapítania vagy alátámasztania. Az adás-vétellel kapcsolatos költségek – pl. ügyvédi díjak, értékbecslés, kisajátítási terv, kártalanítási költségek stb. – a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódóan merülnek fel, tehát elszámolhatóak. Az ilyen költségek az IH által meghatározott korlátba beszámítandók.” (12. oldal)
A nemzeti szabályozás értelmében tehát az ingatlanvásárlás mértékére vonatkozó döntés nemzeti szinten szabályozható és az NFÜ irányító hatóságának hatáskörében van. Mindez azt jelenti, hogy a korlátozás feloldásának semmilyen akadálya nincs, közösségi szabályokkal nem áll ellentétben.
E levél aláíró nyomatékosan arra kérik Önt, hogy – mint a pályázati kiírásokért felelősséget viselő minisztert – tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ésszerűtlen korlátozás a pályázati kiírások vonatkozásában eltörlésre kerüljön, és hazánk a céloknak megfelelően, egyszersmind költséghatékonyan használja fel a közösségi forrásokat.
Tájékoztatjuk, hogy levelünket másolatban megküldtük Vági Mártonnak, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, valamint Köpeczi Bócz Tamásnak, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága igazgatójának, valamint arról, hogy azt honlapunkon nyilvánosságra hozzuk.
Üdvözlettel:
Ability Park Egyesület nevében
Nagy Géza, elnök
Autisták Országos Szövetsége nevében
Szilvássy Zsuzsanna, elnök
Bugarszki Zsolt, szociálpolitikus,
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar
Down Alapítvány nevében
Gruiz Katalin, elnök
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége nevében
Kovács Melinda, ügyvezető igazgató
Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar nevében
Szabó Ákosné, dékán
Kézenfogva Alapítvány nevében
Pordán Ákos, ügyvezető
Kozma Ágnes, szociálpolitikus
Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány nevében
Gombos Gábor, érdekvédelmi főmunkatárs
Mosoly Otthon Alapítvány nevében
Streitmann Norbert, az alapítvány képviselője
Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum nevében
Radó Iván, elnök
Soteria Alapítvány nevében
Soltész Ágnes, elnök
Társaság a Szabadságjogokért nevében
Dénes Balázs, elnök
A pályázati útmutató C pontja, a pályázat tartalma cím alatt az alábbi szerepel:
„A pályázat keretében csak az 50 férőhelynél nagyobb ápolást, gondozást nyújtó intézmények teljes kiváltása támogatható, azaz pályázhat minden olyan intézmény, amely 50-nél több ápolást-gondozást nyújtó férőhellyel rendelkezik.”
(Szoc. tv. 67. § (2) bek.)
A meghatározás szerint nem lehetne rehabilitációs intézményt kiváltani (Szoc. tv. 72. § (2) bek.), mert az nem ápolást, gondozást nyújtó intézmény.
Javaslat:
„A pályázat keretében csak az 50 férőhelynél nagyobb ápolást, gondozást nyújtó, vagy rehabilitációs intézmények teljes kiváltása támogatható, azaz pályázhat minden olyan intézmény, amely 50-nél több ápolást, gondozást nyújtó, vagy rehabilitációs férőhellyel rendelkezik.”
Köszönettel:
Portheiserné Szabó Ildikó
A támogatandó ellátási formák köréből hiányzik az idősotthoni ellátás. A Csongrád Megyei Önkormányzat viszont egy idősotthoni ellátást biztosító intézményt szeretne kiváltani jelen pályázati forrás igénybevételével. Az intézmény minden más egyéb pályázati kritériumnak megfelel, kérjük ezért a Kiíró Szervezetet, hogy szíveskedjen a támogatandó ellátási formák és ennek megfelelően az újonnan létrehozandó intézmények típusainak meghatározását újragondolni és kiegészíteni. A jelenlegi akcióterveket áttekintve nem látunk más pályázati lehetőséget intézményünk számára, ami hátrányos helyzetbe hozza a vonatkozó ellátási formát érintő fejlesztések megvalósítását.
Köszönettel:
Laczi István
Stratégiai és Integrációs Iroda
Csongrád Megyei Önkormányzat