Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

2012. február 9., csütörtök

Ipartelepítés (ROP) - az egyeztetés lezárult

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat február 18-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

Hozzá szeretne szólni?

Ha már korábban regisztrált a www.nfu.hu vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt.

Ha még nem rendelkezik regisztrációval, regisztráljon most!

2010. február 18. 21:21

BÉRES ÁGNES

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

5. A bázislétszám meghatározása
Hogyan kell meghatározni az adatot, ha nincsen 12 hónapos működése a pályázónak? Javasolom, hogy erre térjenek ki az útmutatók.
2010. február 18. 21:20

BÉRES ÁGNES

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek

7. Üzleti terv
Javaslom felülvizsgálni, hogy az Üzleti terv, mint kötelezően csatolandó dokumentum szükséges-e a pályázat bírálata szempontjából. Nyújt-e olyan többletinformációkat, amelyek más módon nem biztosíthatóak, valamint arányban áll-e annak költsége, ráfordítása annak hasznosságával. Az Útmutató átolvasása után nem találtam olyan szempontot, amely akár nem elfogadható tartalmú/minőségű üzleti terv esetén nem támogathatóvá válna a projekt.
2010. február 18. 21:20

BÉRES ÁGNES

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Adminisztratív információk

10. F1. A pályázatok benyújtásának ideje
Javaslom a pályázatok benyújtásának első napját a lehető legközelebbi időpontban meghatározni. Infrastrukturális, építési tevékenységet tartalmazó projektek megvalósításának a legkedvezőbb kezdési dátuma a tavaszi időszak. Mivel a beadás előtt a projektek nem kezdhetők meg; jól előkészített projektek esetén ez szükségtelen várakozási időt jelentene.
2010. február 18. 21:19

BÉRES ÁGNES

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

8. E.1. 2. Kiválasztási kritériumok
8.1. Befogadási kritérium, nem hiánypótolható, a 2. pontban leírtak alapján, amennyiben az üzleti terv nem kerül elektronikus beadásra. Ez nyilvánvaló szerkesztési hiba csupán, mivel a mellékeltek egyébként hiánypótolhatóak, logikusan azok elektronikus formája is.
• Javaslom a szövegből az üzleti tervről szóló megjegyzés törlését, és átfogalmazás után a hiánypótolható kritériumok közé átsorolni.
8.2. A 20. oldal táblázat alatti 2. bek. 2. mondata nagyon hosszú, és nehezen értelmezhető. Javaslom a szöveg átfogalmazását, átszerkesztését.
8.3. 22. oldal, utolsó bekezdés: „Amennyiben partner vagy kapcsolódó….”
• A „konszolidációs körön belül” kifejezés helyett javaslom a „kapcsolódó vagy partner vállalkozás” kifejezés használatát. Az utóbbiak használata konzekvensebb – a támogatási rendszerhez kapcsolódó fogalom, a jelenleg használt fogalom inkább számviteli kategória.
• Javaslom korrigálni azt a részt: „…és az értékelés alapjául szolgáló Éves Beszámolóban már szerepel.” Ez egyrészt nem pontosan meghatározott (hogyan?: szövegesen leírva?), másrészt a beszámoló a múltról szól, és nem a jövőről, ezért „normál” esetben ilyen mondat nem fordul elő benne. A Kiegészítő Melléklet, amely szöveget is tartalmaz, meglehetősen kötött tartalommal bír. (Az üzleti jelentésben szerepelhetne ilyen jellegű döntés, de az nem része az éves beszámolónak.) Külföldi vállalkozás esetén pedig általában sem célszerű ilyen feltételt meghatározni, mert nem feltétlenül azonos tartalommal készül a számszaki adatokat tartalmazó táblázatok mellé szöveges rész.
Javaslom ezt a részt olyan módon korrigálni, hogy amennyiben az érintett cég döntését és visszavonhatatlan kötelezettségvállalását - a forrás rendelkezésre bocsátásáról; a beruházási szándékról- dokumentumokkal tudja igazolni a pályázó, akkor figyelembe vehető az adott összeg a saját tőke számításánál.

9. Mutatószámok:
Javaslom a mutatószámok felülvizsgálatát; az elvárásokat kifejező értékek ésszerű határok közötti, kedvező irányú módosítását. Pl. 5/b. pontban az alsó érték eltörlését. Megfontolásra javaslom újabb mutatók meghatározását, azzal, hogy az elvárt megfelelés ne nőjön.
2010. február 18. 21:18

BÉRES ÁGNES

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

6. D2; 3. Támogatás összege; mértéke
Javaslom, hogy az ésszerűség és a lehetőség határain belül a korábbinál nagyobb támogatási összeg váljon pályázhatóvá. Szakmailag indokoltnak tartom, hogy reális lehetőség legyen a max. támogatási mérték megközelíthetősége. A 6 millió Ft/munkavállaló árbevétel minimálisan elvárt vállalása megítélésem szerint nagyon magas - a GOP-pályázatoknál 4 millió Ft/fő elfogadott minimum érték.
Javaslom a „Támogatás összege=…” képletben szereplő szorzat, az egyes számított értékeinek meghatározásához tartozó skála értékeihez rendelt szorzótényezők felülvizsgálatát, lehetőség szerinti kedvező irányba történő korrigálását.
2010. február 18. 21:18

BÉRES ÁGNES

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

2. C. 1.1. 2. pont. „A termelő…meglévő, jelenleg használaton kívüli…”
2.1. Szükségesnek tartom a fogalmazás pontosítását, egyértelműsítését: A jelenlegi értelmezhetőség szerint a „meglévő, de jelenleg is használt” épületekkel összefüggő beruházások nem tartoznak a „támogatható tevékenységek” közé. Nem látom a szakmai indokát annak, hogy csak használaton kívüli épület esetén támogatható tevékenység a bővítés, átalakítás, stb. (Jelenleg használt épület esetén miért lehetne indokolt a tiltás? Miért tartalmazzon ilyen jellegű korlátozást a kiírás? Hozzájárul ez valamely cél megvalósításához?) A C2.1. II. pontban, az elszámolható költségek meghatározásánál ez a korlátozás nem is szerepel.
Javaslom: A „használaton kívüli” kifejezés elhagyását, azt indokolatlan korlátozásnak tartom; illetve –esetlegesen- értelmező jelzőként használva sincsen valódi tartalma.

3. A beruházások bekerülési értéke, „a fejlesztés tárgyára” aktiválható költségek – a pályázati kiírás cél-és eszközrendzsere és a 2000. évi Ctv. a számvitelről rendelkezései közötti összhang biztosítása.
Csak röviden szeretném felvetni a problémát:
 Ha pl. egy adott projekt mindhárom támogatható tevékenységet tartalmazza, akkor biztos, hogy legalább 3 különböző „fejlesztés tárgya” kerül aktiválásra. Ha pl. különböző csővezetékeket tartalmaz, akkor ez a szám tovább nő, stb. A hasznos időtartam /értékcsökkenési leírási kulcsok különböznek, így kötelező ezeket külön kezelni, ezáltal lehetséges a vagyon valós értékelésének biztosítása.
 Csak akkor aktiválható valamely költség egy adott befektetett eszközre (akkor képezi a bekerülési érték részét) – többek között, amennyiben az egyedileg hozzárendelhető, a felmerülő költségek megosztása nem lehetséges. Pl. ebből a szempontból a tervezés, műszaki ellenőrzés, stb. ha az egész beruházást együttesen érinti, már nem aktiválhatóak, mert megosztani nem lehet a költségeket. Ezeket tulajdonképpen a C2.3. pontban a „beruházásra nem aktiválható költséggel” azonos módon kellene ez esetekben kezelni.

4. C2.1.II. Építés, átalakítás, bővítés költségei
• Épületgépészeti beruházások költségei
Az épületre csak azok a költségek aktiválhatóak, melyek elválaszthatatlan részét képezik annak. Szeretném jelezni, hogy azokat, pl. az épületgépészeti beruházás során beépített, egyedi eszközazonosítóval rendelkező berendezéseket, melyek nem az épület, „csak” egy adott épületgépészeti rendszer részét képezik, szükség esetén cserélendők, stb. nem aktiválhatók pl. az épületre. Míg az épület 2 %-os leírási kulccsal amortizálható, pl. egy légkondicionáló berendezés, napkollektor, aggregát vagy hőszivattyú 14,5 %-kal. Ezeket nem lehet az ingatlanokra aktiválni, ezeket egyedileg, eszközként kell nyilvántartásba venni. Ezt a problémát a pályázatban kezelni szükséges. Ezeket az eszközöket az építési költségvetés munkanemenkénti bontása tartalmazza, tételesen bekódolva, megnevezve azokat. Klasszikus értelemben ezek nem „eszközbeszerzések”.
• Hogyan értelmezendő: „épületre aktiválható technológiai fejlesztés”?
• Az akadálymentesítés költségei bővítés esetén nem elszámolhatóak? Korrigálni szükséges: ne „új épület” kifejezés szerepeljen, hanem pl. új építésű épület/épületrész, stb. („projektszintű akadálymentesítés”).
2010. február 18. 21:15

BÉRES ÁGNES

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre

1. B.2. pont; 5. oldal: Az 1 lezárt évvel nem rendelkező/ alternatívaként választható a kapcsolódó/parner vállalkozás gazdasági adatainak kezelése; 6. oldal teteje.

1.1. „Amennyiben a pályázó nem rendelkezik legalább egy lezárt…üzleti évvel, abban az esetben pályázhat, ha a projekt értékelése során figyelembe vehetőek a partner vagy kapcsolt vállalkozásának … gazdálkodási, pénzügyi adatai…. A későbbiekben ez a lehetőség az alábbiak szerint szűkítésre kerül: „Amennyiben a pályázó kapcsolt vállalkozása a tulajdonosok … szavazatának többségével …. egyedül rendelkezik, az anyavállalat gazdálkodási adatai kerülnek figyelembe vételre”. Javaslom ennek a pontnak –mint kizárólagos - korlátozó-feltételnek az eltörlését. Sok esetben az anyavállalat tevékenységi köre teljes mértékben különbözik a leányvállalatétól, ezért mutatói irrelevánsak. Ezen túl a vállalkozói szektor szervezeti lehetőségei rendkívül sokszínűek, cégcsoportok esetében gyakori a vagyonkezelő szervezet (holding) létrehozása, amely gyakorlatilag „anyavállalata” valamennyi érdekeltségnek.
1.1.1. Konkrét, engedélyeztetés alatt álló projekttel összefüggésben –is- javasolnám ennek a mondatnak a törlését azzal, hogy a pályázó saját választása alapján kerülhessenek figyelembe vételre a cégcsoportba tartozó kapcsolt/partner vállalkozás adatai az „E” pontban, de pl. akár a „B” pontban választhasson, hogy az anyavállalat vagy az „E” pontban is figyelembe veendő vállalat adatai kerüljenek figyelembe vételre.
Jelenleg ez a mondat akadályozná meg, pl. hogy egy tőkeerős cégcsoport, kb. 100 munkahelyet érintő, LHH-ba tervezett projektjével pályázhasson. A tervezett projekt:
• Helyszín: LHH.
• A pályázó, magyar székhellyel rendelkező kft-nek nincs egy teljes lezárt üzleti éve.
• A pályázó tulajdonosa 100 %-ban egy EU-tagállamban bejegyzett holding (vagyonkezelő szervezet), melynek más európai országokban is vannak érdekeltségei (kapcsolt/partner vállalkozások). A holding - jellegéből adódóan- nem folytat termelő tevékenységet, tehát mutatói nem alkalmasak arra, hogy az „E” pontban – esetlegesen a „B” pontban- figyelembe vehetők legyenek.
• Van azonban azonos tevékenységi körrel rendelkező, EU-n belüli vállalkozás, amelynek mutatói alkalmasak lehetnek a figyelembe vételre, illetve mivel a tevékenységi körük is azonos, gyakorlatilag a magyar vállalat jövőbeni teljesítménye is előrevetíthető.
• A tervezett –teljes- magyarországi befektetés: cca. 4,000 e euro azaz cca. 1,1 Md Ft.
• A jelenlegi munkahelyek száma: cca. 60 fő, melyet –természetesen- megtart, és tervezi növelni a létszámot 40-45 fővel.
• Az elérhető támogatási összeg/fő értéke a számítási képlet alapján maximális lehetne, így támogatás mértéke is elérheti a pályázható maximumot. (Ez alapján megállapítható, hogy ezen kritériumrendszernek maximálisan megfelel.)

1.2. Külföldi illetőségű vállalat adatainak figyelembe vételére javaslom egységes, egyértelmű módszertan kidolgozását:
1.2.1. Csatolandó melléklet: A székhely szerinti ország jogszabályának megfelelően, a lezárt üzleti év végén elkészített beszámoló (de legalább: mérleg és eredménykimutatás) eredeti nyelvű változatát, valamint annak magyar nyelvű fordított változatát – természetesen megfelelő módon hitelesítve.
1.2.2. A magyar nyelvű változatban a számadatokat eHUF vagy mHUF-ben kell megadni, a számvitelről szóló 2000. évi C tv. előírásainak megfelelően.
1.2.3. Az átváltáskor alkalmazandó árfolyam: az adott valutának a mérleg fordulónapján (üzleti év vége – ez jellemzően: december 31. ) érvényes MNB középárfolyama.
2010. február 17. 14:57

Martinka Zoltán

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

Ugyanezen pályázat 2009. évi kiírásának tapasztalataként szeretnénk jelenzni, hogy jelentős munkahelyteremtést eredményező projekt pályázaton történő részvételét akadályozza, hogy bár a pályázó minden más jogosultsági feltételnek megfelel, egy 1,5 milliárdos tervezett beruházás kapcsán nem képes teljesíteni azt a kitételt, hogy a mérlegfőösszege az elszámolt összes költség legalább kétszeresét érje el. A mérlegfőösszeg egy cég eredményességét és vagyoni helyzetét nem tükröző mutató, miért kell ezzel gátat szabni komoly beruházással és munkahelyteremtéssel járó fejlesztések támogathatóságának?
2010. február 17. 11:37

Horváth Tamás

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok

Az alábbi definíció nem egyértelmű:

"Amennyiben a pályázó az összes árbevételére vetítve legalább 20%-os exportárbevétellel rendelkezik, akkor az egyes mutatók értékeinek a megadott határérték(ek)hez képest a kedvező tartományban kell lennie az 1-7. mutatók közül legalább 5 mutató esetén. A 2008-as év, vagy a 2009-es év külön-külön, vagy a 2008-as és 2009-es évek adatai együttesen vehetők figyelembe, kivéve a 7. munkahelyteremtés mutatót. "

Ha exportál valaki, akkor az 1-7 szempont szerint elég 5-öt teljesítenie. Azonban az idézett szöveg végén a 7. mutatót mindenképpen kell teljesíteni. Kérem pontosítani, hogy akkor az 1-6 pontokból lehet-e kettőt "bukni" exportáló cégnek és a 7.-et mindenképp kell hozni. Vagy lehet a 1-7-ből kettőt "bukni", de a minimum 20 főt vállalni kell, tehát a 7. nem lehet nulla, viszont ha 10 % alatt van, akkor is elfogadják.
2010. február 17. 11:32

Horváth Tamás

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma

A bázislétszám definíciója hiányzik. Tavaly a kiírást megelőző 12 hónap volt. Kérdés idén a 2009 lesz vagy kiírást megelőző. Kérem pontosítsák!
2010. február 14. 13:24

Fazekas Éva

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

Az előlegigénylés 2009-ben történt 40%-ra történt megemelése a projektek finanszírozhatóságát, hatékony megvalósulását tette lehetővé. Ezért kiemelten KKV-k esetében szükséges a likviditási problémák elkerülése, és a hatékony,gyors projektek megvalósítások érdekében a 40%-os előlegigénylés lehetőségének visszaállítása.
2010. február 12. 13:57

Tamás Károly

Pályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek

Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség!

A közzétett ÉMOP-2010-1.1.1/E kiírással kapcsolatos észrevételeim:

Pénzügyi feltételek:
Az alapvető célokban megfogalmazott elmaradott térségek tekintetében a LHH kistérségek nincsenek kiemelve. Javaslom, a 33 LHH kistérség külön kiemelését a konstrukcióban, ne csak a LHH deikált forrásokra lehessen pályázni.

Észrevételeim ezzel kapcsolatosak.

Észak-Magyarország és Észak-Alföldi régiók minimum összegének a többi régióhoz képest növelt összege nem pozitív szempont, sőt a hátrányos helyzetük miatt inkább negatívnak véleményezhető. Nem tudom, hogy az éppen legelmaradottabb régiókban miért kell a minimum összeget megemelni. Legtávolabb vannak a nyugati határtól (szállítási költség többlet), ha egy feltételezett magyar vállalkozás aki rendelkezik 100 M Ft-tal és ipartelepítésen gondolkozik, az éppen a két régióba garantáltan nem fog gondolkozni.
A jelen gazdasági környezetben (válság) inkább a 100 M Ft minimum összeg csökkentése lenne indokolt 50 M Ft ra.

Az LHH kistérségek tekintetében, ahol a legnagyobb a munkanélküliség és az alacsony piacképes tudással rendelkezők száma, a 6.000.000 Ft-os 0,8.-as Árbevételi konstanssal valószínűsíthető, hogy alig lesz pályázó ezen kiírásra az LHH kistérségekbe történő ipartelepítésre.

Javaslom az LHH kistérségeket külön kategóriában szerepeltetni, arra tekintettel, hogy egy átlagos 100.000 FT-os havi bruttó bérrel számolva, (ami az LHH kistérségekben már nagyon jó jövedelemnek számít, és család szintű megélhetést (is) képes biztosítani,) évi 1,8 M Ft az egy fő utáni bérköltség.

Javaslom LHH kistérségi szinten a fenntartási időszakra vállalt árbevétel (Ft/fő/év) érték tekintetében 4.000.000 Ft értékre legalább 1,0 konstans értéket hozzárendelni, míg a vállalkozási sűrűség konstansban LHH kategóriaként, legalább 1,2 értéket meghatározni.
A bér és anyagszállítási költségek miatt, véleményem szerint az alacsonyan képzettek esetében az alapanyag értékét szintén 1,6-1,8 M Ft-ra lehet becsülni éves viszonylatban, így, ha a befektetőnek éves szinten képződik 200-400 e Ft/foglalkoztatott fedezete akkor a jelenlegi gazdasági helyzetben, az egy jónak mondható eredmény. A befektetőnek ebben az esetben is jóval több, mint 10 év alatt térül meg az (önerő) befektetése, ezért az ilyen pályázat feltételek mellett pályázó, kizárólag érzelmi kötődés alapján fog LHH kistérségben történő ipartelepítésre vállalkozni

A munkaerő utaztatás elkerülése érdekében javaslom azt is érvényesíteni, hogy a teremtett munkahelyeken foglalkoztatott személyeknek legalább 1 éves az adott kistérségben állandó bejelentett és ott lakó személyeknek kell lennie.

Tisztelettel

Tamás Károly