ROP "klaszterfejlesztés" - az egyeztetés lezárult
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat február 18-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Ha már korábban regisztrált a www.nfu.hu vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt.
Ha még nem rendelkezik regisztrációval, regisztráljon most!
-
2010. február 19. 00:11Dr. Háry AndrásPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek
B1. tevékenység, Közös célú eszközbeszerzéshez kapcsolódóan van információ a C1.1 fejezetben is: „…feltétele, hogy minimum 3 (nem partner és nem kapcsolódó vállalkozás) KKV-nak minősülő klasztertagja igazoltan vegyen részt a konkrét beruházásban.”
Ez ebben a megfogalmazásban nem egyértelmű. Mit jelent a részt venni? Megosztják a beszerzés költségeit? – Logikusan ez az, aminek a teljesülése egyértelműen bizonyítható később, a projekt megvalósítása során.
Mivel semmi nem tiltja, hogy a közös beszerzésbe a klaszter természetes bővülésével (hiszen éppen ez a cél), a projekt megvalósítása során újabb (akár vállalkozás, akár non-profit) tagok is bekapcsolódjanak, alapvető problémát okoz a közös eszközbeszerzés támogatási elszámolása és pályázati idején való költségtervezése.
Az egyik kiút ebből a jogi ellentmondásból a konzorcium lenne, de ez meg értelmetlenül megnövelné a pályázati terheket, hiszen minden fejlődő klaszternek így kellene (??) pályáznia. A másik racionális kiút minden pályázóra egységes támogatási intenzitási alapra helyezni az eszközbeszerzést, mint elszámolható költséget, ahogy ezt más pályázati kiírások is teszik. Ennek megfelelően célszerű lenne a B1. eszközbeszerzést is átmeneti támogatási jogcímre módosítani. Meg kell jegyezni, hogy csak ez a megoldás van összhangban egyrészt a kormányzati válságkezelő program pályázatokat érintő elemével, másrészt egyéb hasonló kiírt pályázatokkal (pl. inkubátorház pályázat).
-
2010. február 19. 00:09Dr. Háry AndrásPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
A mostani megfogalmazás szerint:
Nem nyújtható támogatás induló klaszter kategóriában azon klaszter és/vagy klaszter menedzser szervezet részére, mely a 2007-2008-as akcióterv időszakban induló vagy fejlődő klaszterként, vagy klaszter menedzser szervezetként a klaszter érdekében támogatást nyert el.
A korlátozás logikája érhető, azonban tekintettel arra, hogy a 2008-as pályázatok projektjei jellemzően még futnak 2010-2011-ben, inkonzisztencia lép fel a pályázati logikában. – Vagyis, nyilvánvalóan egy akkori nyertes induló klaszter pályázó jellemzően még nem éri (nem is érheti el) a fejlődő klaszterszintet, amíg az akkori projekt le nem zárul. Ezért az a kitétel a jelen tervezetben érthető, hogy a TSZ megkötéséig a korábbi pályázatnak le kell zárulnia.
Ugyanakkor a jelen tervezet már bünteti azt is, ha a pályázat beadásakor nem állnak elő a fejlődő klaszter kritériumai (pl. önálló gazdasági társaság megléte). Ráadásul a pályázat beadásakor feltételezi, hogy a következő lépcsőben van a klaszter (akkori induló, most már fejlődő).
Ezzel a megközelítéssel az is problematikus, hogy nagymértékben a) ágazatfüggő (lásd gépipar, autóipar válság sújtotta helyzetét !!!), b) térségfüggő, c) a klaszter tartalmi jellegétől függő, hogy mennyi ideig tart az induló státuszból elérni a fejlődő státuszt. Van klaszter, ahol ez egy év, máshol akár 2-3 év is normális. (Különösen a válsággal érintett szektorokban!!) Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a TSZ megkötés, illetve az elszámolások átfutása miatt a széleskörű tapasztalatok szerint kb. 6 hónap-max. 1 év effektív munka telhet el a 2008-as pályázatok és a jelent kiírás pályázata között, reálisan és tisztességesen nagyon nehéz garantálni, hogy minden akkori induló klaszter automatikusan képes a fejlődő státuszba belekerülni.
Ez abszolút nem életszerű, és ráadásul azt eredményezheti, hogy egy korábban sikeres induló klaszter, amikor esetlegesen majd 2010 végére elérné a fejlődő szintet a korábbi 2008-as pályázattal, jelen kiírás kizárása miatt nem lesz képes (pályázati forrás hiányában) továbblépni. Ilyenkor bizonyosan visszaesés következik be egy 2011-es esetleges új kiírásig – ha egyáltalán lesz ilyen.
Mindezek miatt (már csak a klaszter fejlődési pályák szakmai és fenntartható lekövetése érdekében is) feltétlenül javasolt még egy pályázati ciklust kivárni, és a fent említett korlátozást törölni a kiírásból.
A következő, 2011-es kiírásban már majd lehet ténylegesen realitása és alapja visszaemelni ezt a kitételt is. Jelenleg azonban fontos meghagyni a lehetőséget, hogy ha még egy klaszter úgy ítéli meg, nem érte el a fejlődő szintet (~1 év alatt ennek realitása minimális!), legyen lehetősége még egyszer (utoljára) induló klaszterként pályázni.
-
2010. február 19. 00:08Dr. Háry AndrásPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatba nem illeszkedik az a korlátozás, amely szerint egy fejlődő klaszter csak akkor lehet sikeres és eredményes, amennyiben menedzsmentje különálló gazdasági társaságként működik, ami egyben jelentős működési költség-növekedést is okoz.
A jelenlegi EU-s pályázati rendszerben (mind a hazai, mind a nemzetközi (pl. Interreg) projektek Támogatási Szerződéseinél) komoly gondot okoz az is, ha például egy fenntartási időszak alatt a kedvezményezett személyében társasági forma változás történik (különösen, ha esetleg teljesen más jogi személyiség jelenik meg – azaz egy más ik tagszervezet hozza létre a Klaszter Kft-t, ami reális élethelyzet, hiszen a klasztermenedzsment szerep akár rotációs elven is működhet).
A tervezetben szereplő korlátozás azért sem életszerű, mert:
1) amúgy is minden projekt könyvelésileg abszolút elkülönített gazdálkodást, sőt, gyakran külön könyvvizsgálatot követel meg;
2) egy kb. 2 fős klasztermenedzsment (ami fölé a klaszterek többségében soha nem is emelkedik a létszám – lásd pl. a világhírű linzi Mechatronikai Klaszter példáját) teljesen mindegy, hogy milyen jogi keretek között végzi a tevékenységét, ha az illeszkedik a klaszter törekvéseihez;
3) nagyobb lépésnél (pl. akkreditált vagy innovációs klaszter) amúgy is magától értetődően merülhet fel a külön Kft. iránti igény, nem szükséges azt mesterségesen, pályázati jogi eszközökkel kényszeríteni.
Tekintettel arra, hogy a tapasztalatok szerint (lásd 2008-as kiírások országos és nemzetközi visszhangját is) egy önálló gazdasági társaság önmagában nem jelent érdemleges hozzáadott értéket, sem semmiféle garanciát a klaszter fejlődéséhez (legalábbis még a „fejlődő klaszter” szinten bizonyosan). Továbbá, mivel a hazai törvényi lehetőségek (szerződéses formák, elkülönített gazdálkodás, stb.) bármilyen szervezeti forma keretében működtethetővé teszik a klasztert, felesleges ezt mesterségesen előírni, hiszen – élve a vállalkozási szabadsággal – a klaszter szervezet önmagától is megtalálja a klaszter ágazatához, tagjaihoz, tevékenységéhez leginkább és optimálisan illeszkedő jogi formát.
Így a javaslat:
A fejlődő klaszterek esetében is a következő szervezetek pályázhassanak:
• gazdasági társaságok, non-profit gazdasági társaságok, szövetkezetek (KSH 112,113,114,129,211,212,226, 691),
• egyesülés, egyesületek, köztestületek (KSH 591, 529,541,549),
• alapítványok (KSH 561,562),
• kutató intézetek, oktatási intézmények (KSH 312, 322, 342).
E tekintetben lásd még a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara bajor-magyar klaszter műhely megbeszélésének (2008. június) megjegyzéseit és a markáns német vélemény kinyilvánítását.
-
2010. február 18. 23:28Mobilitás és Multimédia KlaszterPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
A pályázók körénél szereplő KSH besorolás nem teljes, mivel az 599-es besorolású cégek (nonprofit kft) is a nonprofit gazdasági társaság kategóriába tartoznak. Kérjük a lista teljessé tételét a szöveges meghatározásnak megfelelően!
-
2010. február 18. 23:25Mobilitás és Multimédia KlaszterPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek
„Támogatás összege”. Ugyanennek a pályázati kiírásnak a 2008-ban kiírt konstrukciójában a fejlett klasztereknek az „A” jellegű tevékenységcsoporttal kapcsolatban még 50 millió forint támogatást lehetett elszámolniuk, míg ez most egy régió kivételével lecsökkent 25 millió forintra. A fejlődő klaszterek - az indulókhoz képest - nagyobb volumenű programok megvalósítására hivatottak épp az induló fázisban szerzett tapasztalatok alapján. A fejlődő klasztereknek már jellemzően a nemzetközi láthatóság, illetve az exportpiaci lehetőségeket kell megalapozniuk, hasonlóan EU-s társaikhoz. E programok megvalósítása többlet beruházási költséget jelent. Javasoljuk a fejlődő klaszterek esetén az „A” tevékenységcsoportra fordítható támogatási összeget 25 millió forintról 50 millió forintra emelni a korábbi, 2008-as konstrukció alapján.
-
2010. február 18. 23:24Mobilitás és Multimédia KlaszterPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek
„A klasztermenedzsment tevékenységhez kapcsolódó költségek”. A bérköltségek maximalizálása 800.000 Ft/hó-ban indokolatlanul alacsony, főleg ha figyelembe vesszük, hogy épp e menedzsereken és kollégáikon múlik a klaszterben működő KKV-k versenyképességének növelése. Nyugat-Európában ezeket a menedzsereket ugyanolyan szinten kezelik és premizálják, mint a vállalati menedzsereket (lásd a pár hete Budapesten megrendezett „Clusters in Europe” konferencián az osztrák és a svájci klasztermenedzserek előadásait). Ilyen személyi jellegű kiadással a versenyszférában 2 fő, 2 éves tapasztalattal rendelkező juniort lehet kapni, akik nemhogy vezetői, de stratégiai tapasztalatokkal sem rendelkeznek. Az akkreditált klasztereknek szóló pályázatoknál (lásd GOP 1.2.1., vagy KMOP1.1.3/A útmutató 12. oldala) a segédszemélyzet esetén 600.000 Ft/hó-ban, míg kutató-fejlesztő, marketinges munkatárs esetén 1.700.000 Ft/hó-ban lettek maximalizálva a személyi jellegű kiadások. Javasoljuk az akkreditált klaszteres pályázatoknál (pl.: GOP 1.2.1.) alkalmazott személyi jellegű kiadás szinteket alkalmazni e pályázati konstrukció esetén (vagy eltörölni, mint a 2008-as konstrukciókban) a sikeresség megalapozása érdekében.
-
2010. február 18. 22:47Heves Megyei Kereskedelmi és IparkamaraPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
A pályázati kiírással ás útmutatóval kapcsolatosan az alábbi észrevételeket tesszük:
- Kamaraként menedzserszervezetet működtetünk, fejlődő klaszterként kívánunk továbblépni, ismételten pályázni további céljaink elérése reményében. Azonban a jelen kiírás a fejlődő klaszterek esetében kizárja a kamarákat, mint menedzsment szervezeteket. Kérjük ezt a korlátozást megszűntetni.
- A fejlődő klaszter kritériumai nem egyértelműek: pontosan mit értünk „elkülönült klasztermenedzsment szervezet”-nek, továbbá „igazolt közös projektnek”. Kérjük ezeket a fogalmakat pontosítani, illetve a projektek esetében az igazolás módját részletezni.
Az értékelési szempontoknál az alábbi pontok vonatkozásában kérünk módosítást, újbóli átgondolást:
- azokat a klasztereket, melyek esetében tagjai több klaszternek is tagjai, túlzó negatív megkülönböztetés éri, kérjük ezt átgondolni, illetve enyhíteni a hátrányon.
- A Klaszter adottságához kapcsolódó mutatók meghatározása igen szigorú feltételeket támaszt, a hozzá társított pontozás nem kellően differenciált, túl nagy különbség van egy-egy adottság szintje, illetve a hozzá társított pontszám között. Továbbá a az adottságok magához a projekt értékeléséhez viszonyítva 60-40 %-os arányt képviselnek, mely aránytalannak mondható. A tagok közötti KKV-k árbevétele a teljes árbevételhez képest értékelési szempontnál azok a klaszterek, melyek tagjai között többségében mikro- és kisvállalkozás szerepel, és klaszterükben elsősorban az innováció ösztönzése céljából bevonnak egy-egy nagyvállalatot, kutatási intézményt, egyetemet, igen kevés pontot szerezhetnek, holott a klaszter megfelelő, jó működését ez az árbevételi szempont nem feltétlenül befolyásolja, főleg nem az adható pontok 10 %-a mértékében. Ugyanakkor a pontozás ösztönzi a KKV-k minél nagyobb számú bevonását, ám azt gondoljuk, hogy a pontozási szempontoknál megadott tagszámok nagy léptékűek, a 40-nél több klasztertagot egyenesen túlzónak tartjuk. A pontozásnál a 2/1 és 2/2 pontok duplikációt jelentenek, még nagyobb negatív irányú differenciálást lehetővé téve.
- A 3. pontban említett együttműködések, közös tevékenységeknek pontosabb meghatározását kérjük, továbbá adják meg azok igazolásának módját.
- A 4. pontban szereplő export tevékenységre vonatkozó értékelési szempont esetében túl nagy a szórás, nagy a pontozásbeli különbség. Sok vállalkozás esetében elmondható, hogy külföldi cégek beszállítói, azonban a külföldi cég hazai leányvállalata az, akihez közvetlenül beszállít, így az abból származó árbevétele máris nem exportból származónak tekinthető.
- Az 5. pontban meghatározott húzóágazatokhoz való kapcsolódás szintén nagy arányt képvisel a pontozásban.
- A tagdíj minimális mértékének meghatározását az értékelésben nem tartjuk reálisnak, magas összegben lett meghatározva. Elegendő lenne a tagdíjfizetés ténye, illetve annak természetbeli hozzájárulással történő kiváltása.
-
2010. február 18. 22:13Nagy István PéterEgyéb észrevételek
A környezettechnológia-környezetipar húzóágazatként van feltüntetve az élelmiszer és ital gyártás mellett, mégis a fórumon az hangzott el, hogy azok a klazter tagok akik mezőgazdasási termeléssel foglalkoznak (gazdálkodnak) men számítanak be a klaszter teljesítményébe, illetve az értékeléskor nem lehet feltünktetni az Ő árbevételüket, akkor sem ha teljes értékű tagjai a klaszternek, tehát fizetnek belépési díjat illetve tagdíjat is.
Az lenne a kérdésem, hogy át lehetne e gondolni újra ezt a kérdést, mivel az adott vállalkozások nem csak termelni szeretnének, hanem aktívan részt kívánnak venni K+F ben illetve az innovatív termékek előállításában is.
Valamint Ők adhatják az élelmiszer és az italgyártás alapanyagát!
Köszönöm a válaszukat.
Nagy István Péter
Kecskemét -
2010. február 18. 20:32Egri borászPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Szinte valamennyi régióban támogatott a turisztikai klaszterek létrehozása azonban Észak-Magyarország sajnálatos módon kivételt képez ez alől. Ha már turisztikai klaszter nem hozható létre legalább a borturizmus területén legyen megengedett a "fürtösödés".
Kevés régió dicsekedhet olyan borvidékekkel mint a tokaji vagy az egri ezért nem tartjuk méltányosnak, hogy pont ezeken a területen korlátozzák a klaszterekbe való tömörülést. -
2010. február 18. 19:18dr. Albel AndorPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek
A tervezethez a következő észrevételeink vannak. Természetesen, mivel 5 éve klaszterként működünk ( - és 10 éve a régió fürdőinek fejlesztésében és marketingjében tevékenykedő közhasznú egyesület vagyunk), a TURIZMUS, -a Turisztikai Klaszterek részvételi lehetőségeit vizsgáltuk a tervezetben:
1. Ágazatok részvétele: A tervezet a számunkra, nem igen kedvező, mert a szolgáltatást, mint szektort a maga sajátosságaival csak érintőlegesen és igen sok korlátozással és csak néhány régió szerepelteti, annak örülünk, hogy a Dél –Alföld igen. Ezért a Kiírás és a Monitoring is elsődlegesen az ipar területén működő ágazatokban kedvezményezi klaszterek létrejöttét. Igen ám, de a harmadik a szolgáltatási szektor előretörése világban szembetűnő, - így a turizmus rohamos térnyerése.
2. Több mindenből az tűnik ki, hogy a klaszterek szervezésében a turisztikai ágazatnak? nem igen szánnak szerepet, holott igen sok Kkv működik ezen területen. A tervezetből ugyanis egyértelműen hiányoznak az ágazat sajátosságai, a kizáró okoknál meg sűrűn lehet találkozni a turisztikai szerveződést korlátozó követelménnyel Példának felhozzuk, hogy ezen a területen sok a non profit és közhasznú egyesülés, - miért nem lehet Egyesület, Alapítvány a menedzser szervezet? A turizmusban szerveződő klaszteroknak egy – egy régióban, vagy azon túl is: –tájegységben (pl. Alföld vagy Észak Magyarország, vagy Balaton) a közös érdek alapján kívánatos egy –egy jól meghatározott feladatra klasztert létrehozni. Melyekben az adott térség szolgáltatóinak (attrakciók, szállodák, vendéglátók, lovastanyák, fürdők és mások, egy közös cél elérésére történő együttműködésére nyílna lehetőség). Egy turisztikai klaszterban a közös érdekek itt jelennek meg (- igaz a fürdők, szállás férőhelyek, az attrakciók fejlesztésére a Dél –Alföldön külön pályázatok voltak/vannak, de itt nem fejlesztésről, hanem pont a megvalósult fejlesztések piacra segítését az ”Együttműködő versengés” – t szolgáló hálózatépítésről van/ lenne szó. Az Alföldön ( - és annak nem csak Magyarországon lévő részén) a mi kezdeményezésünkre formálódik egy „Alföld Spa” brand, melynek kitüntető szerepe lehet a piacok megszerzésében, - határon belül és Európában egyaránt,- így a fürdő és kapcsolódó szállodai fejlesztések megtérülésében. A Dél –alföldi Termálklaszternek ez a fő célja a következő évekre, amely értékteremtő, multiplikációs és szinergikus hatása igen jelentős lehet.
3. A Dél –alföldi régió egyetlen számottevő (5 éves múlttal és közel félszáz taggal a termálvíz hasznosításban, az egészségturizmusban (23 fürdőtelepülés, 10 gyógyfürdő, 20 gyógyvizes fürdő, a fürdőkkel együttműködő kórházak, a gyógy, - és wellness szállodák és panziók), a termáliparban, a kutatásban és az oktatásban meghatározó szereplőkkel kialakított turisztikai hálózata a Dél –alföldi Termálklaszter, - ezen kiírás alapján indulni nem tud. Hiszen a gesztora, a menedzser szervezete Közhasznú Egyesület, erre kéne a kiírókkal közös megoldást találni.
4. Lehetne induló klaszter, - hiszen ha induló klaszter lehet fejlődő (adott esetben), akkor fordítva is működhet – ha még nem vettünk igénybe induló címen támogatást.
5. Esetleg feloldják ezen korlátokat, - de akkor fejlődő klaszterként beruházást kéne kötelezően elvégeznie, pedig fő törekvésünk az „Alföld Spa” márka létrehozása és piacra segítése, - ami egyértelműen szellemi beruházás, de ha klaszer múködést segítő eszközfejlesztés lehet, akkor az elképzelhető, főként akkor, ha az a most vázoltnál magasabb támogatást kapna, akár 50- 60 % -ot.
6. „Alföld Spa” brand, amelyen évek óta dolgozunk, ennek érdekében menedzseltük az É –alföldi Termálklaszter, a Vajdasági Egészségturisztikai Klaszter és most a Békés megyei Egészségturisztikai Klaszter megalakulását és segítettük/segítjük működésüket, ezen a tavaszon a Román Fürdőszövetséggel OPTBR egy Kárpát medencei együttműködés, - Klaszter létrehozásán fáradozunk. Tavaly aláírtuk mind a négyen a Kárpát medencei Klaszterszövetséget létrehozó egyezményt. Ez a kapcsolatrendszer nyújtana lehetőséget az európai piacon történő markánsabb megjelenéshez, azaz, - így már versenytársak lehetünk más termál turisztikai országoknak (- olaszoknak, franciáknak, osztrákoknak, németeknek, törököknek, és másoknak).
7. Az alföldi fürdő, gyógy és wellness szálló létesítmény-fejlesztések csak akkor lesznek megtérülők és nyereségesek, ha egyedi és eltérő kínálattal tudnak megjelenni. Néhány év, - vagy csak egy – és üzemelni kezdenek a határok túloldalán (Arad és Temesvár, Újvidék és Szabadka – Palics az élményfürdők), elveszítjük mai előnyünket, de egyedi kínálattal megtarthatjuk, sőt szerezhetünk is több vendéget. A Dunántúl (- főként nyugati része) megszenvedi az osztrákok gyors és jobb színvonalú reagálását az egészségturisztikai igényekre – az osztrákok előnye ma már behozhatatlan. Összefogás és jó marketing stratégia nélkül veszélybe kerülhetnek a dél-alföldi fürdőfejlesztések is, amelyek ugyanakkor méltán lehetnének nemzetközi jelentőségűek is! Ezért kérnek támogatást és forrást a Termál Klaszterek a Dél – és az Észak Alföldön egyaránt.
8. Forrás oldalon 1,6 Mrd Ft –ot kívánnak 25 dél-alföldi klaszter számára biztosítani, ebben 3 -4 turisztikai klaszter számára is bizonyára lenne lehetőség.
9. Ha a kiírók és közreműködő szervezetek segítségével mégis lehetővé válna részvételük A C.1.1 alatt, a klaszter menedzsmenthez kapcsolódó tevékenységek köre igen jól van meghatározva, annak mind a 10 pontja jó lehetőséget nyújt/nyújthatna az „Alföld Spa” brand kifejlesztéséhez és bevezetéséhez.
10. Az elszámolható költségek is megfelelnek, és fontos feladatokat szolgálhatnának, a költségvetés belső korlátai is tarthatók lennének. Az A1 –A7 átmeneti támogatás lehetne esetleg elérhető, - induló klaszter címen, hiszen a csupán tagdíjbevétellel rendelkező turisztikai klaszternek az önerő biztosítása igen nagy teher, de talán 80% -os támogatás mellett lehet rá esély. Még akkor is az előfinanszírozáshoz külső, vagy banki segítség kell! Ezért az előleget is differenciáltabban kéne meghatározni, a turisztikai non –profit és közhasznú célt megvalósító klaszterek esetében 35 -40 % -ban.
11. A szakmai értékelés kritériumai is induló teljesíthetők, ha azokban is figyelembe veszik a szolgáltatási szektor, a turizmus ágaszati sajátosságait.
12. A jelen tervezet alapján a monitoringnak is árnyaltabban kéne a szolgáltatás fejlődését követnie. A monitoring mutatókat is jó lenne megkülönböztetni, aszerint, hogy a klaszter menedzsment szervezetére vonatkoznak –e?, vagy a pályázatban szereplő összes tag szervezetre? Pl. a munkahelyek teremtése és megőrzése, a nyereség – esetünkben a nyereség a tagszervezeteknél jelenik meg, nem a klaszter menedzsment szervezetben, sok esetben az is nyereség: ha pl. – egy fürdő már nem szorul önkormányzati támogatásra. A nyereség a környezetben –közvetlenül nem kimutatható módon is megjelenik/megjelenhet –jövedelmekben, iskolázottságban, kultúrában, egészségben és másokban.
Akkor a 13 +1: Az Alföld felzárkóztatásában a turizmusnak is jelentős szerepe lehet, de akkor lehetőséget is kell adni mindazoknak, akik ezért tenni készek. Megemlítjük, hogy az alakuló TDM –ek nem helyettesíthetik a turisztikai klasztereket, mert azoknak irányítási, szervezési feladataik a meghatározóak. Intő példa viszont, ami a Turisztikai Desztinációs Menedzsment pályázattal régiónkban történt és történik, - azaz egyetlen TDM pályázat sem lesz, - annak a kiíráskor is érdemes lett volna figyelembe venni az előzetesen beérkezett jelzéseket.
A tervezetet megtárgyalta a Klaszter közgyűlése.
Szeged, 2010-02-17
-
2010. február 18. 19:04Nyerges TiborPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok
A tagdíj minimális mértékének rögzítését az értékelésben nem tartjuk reálisnak. Elegendő lenne a tagdíjfizetés ténye véleményünk szerint.
-
2010. február 18. 19:03Nyerges TiborPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok
Értékelési szempontoknál a forintálisan megadott közös tevékenységekbe a beszállítás beszámítható?
-
2010. február 18. 17:46Jánosi-Mózes TiborPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Az pályázó tevékenységek köréből az oktatási, tanácsadási és pénzügyi szolgáltató, tevékenység célját szolgáló klaszterek kizárását - az ellenvélemények ellenére - jó döntésnek tartom. Egy jól szervezett klaszter ugyanis képes a saját specifikus területéhez szükséges kompetencia-utánpótlás következetesebb megszervezésére, a klaszterfeladatok ha máshogy nem hát egy megfelelő intézmény bevonása mellett. Sok jó példát ismerek erre, de ez nem a reklám helye.
-
2010. február 18. 17:31Nyerges TiborPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok
Az értékelési szempontokkal kapcsolatban javasoljuk, hogy a tagi státusz szerint lehessen különbséget tenni a tagok között. Pl. pártoló/támogató tag (esetünkben a klaszter szolgáltatásokat csak részben használó pénzintézet) - akár tagdíjfizetés esetén se - számítson be a KKV árbevétel/összes árbevétel arány számításába, mivel ez a KKV-k arányát elenyészővé teszi.
-
2010. február 18. 17:04Litkei JúliaPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
DAOP 121, kizárja a tudás alapú klasztereket, melyek pedig mint ||intézményi klaszterek|| komoly gazdaságfejelsztési eszközök, Dániában, Japánban stb. Kölönböző szintű, profilú oktatási intézmények klaszteresedésében progresszív gazdaságfejlesztési un ||toolkit|| rejlik. Az ||Open Univerity, College|| rendszer vagy ||Skill Academy||, intézménytípusok nem mások mint ||okatási klaszterek||, így is nevezik őket. Magyarország még nem használja ezeket a szerveződéseket. Javaslatom: a DAOP 121 kiírásban esélyt adni a tudás alapú kélaszter szerveződéseknek, hogy meg mutathassák startégiájukat, vagy jelenjen meg un. ||intézményi klaszter|| pályázat is, s utánna döntsük el, hogy érdemesek-e támogatásra vagy sem. A különböző szintű/szakmai profilú oktatási intézmények klaszterei, új fejlesztési dimenziókat vettek észre a gazdaságban pl. Japán. Köszönöm: Litkei Júlia
-
2010. február 18. 17:02Apjok AndrásPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok
Az értékelési szempontok között szerepel KVV árbevétel aránya ill. összege. Javasoljuk, hogy az árbevételen kívül a KKV-k K+F+I tevékenységeire kapott vissza nem térítendő támogatásokat (melyek EGYÉB bevételként kerülnek kimutatásra) vegye figyelembe a rendszer.
Véleményünk szerint a tudásintenzív KKV-k tényleges forgalmának jelentős részét képezik a K+F+I pályázati bevételek is. -
2010. február 18. 16:27Piskolcziné Baracsi EnikőPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok
Javaslat: Nemzetközi szinten működő klaszter regionális, klasztermendzsment szervezete esetében a külföldi KKV-k eredményei is beszámíthatóak legyenek az értékelési kritériumokba.
-
2010. február 18. 16:04Bősze AttilánéPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
A KKV-k száma és pontozása irreálisan magas a nagyvállaltokhoz viszonyítva.
Tagdíjfizetés pedig legyen differenciált, az is kérdés, melyik évi tagdíjról van szó? -
2010. február 18. 15:58Kérdő BalázsPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok
Útmutató, E.1. Kiválasztási kritériumok, II.2 A pályázat értékelési kritériumai – Fejlődő klaszterek táblázat ( 28. o. )
I/1. pont
Javaslatunk, hogy a tagdíjat nem fizető szövetséges/támogató tagok árbevétele ne képezze részét a klaszter összes tagvállalatának aggregált árbevételének.
Köszönjük!
-
2010. február 18. 15:57Kérdő BalázsPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Útmutató A2. Részcélok, Dél-Alföldi Operatív Program , Ágazatok:
A „biotechnológia” megfogalmazás önmagában nem elegendő, kiegészítése szorul. Így az egyértelműség érdekében kérjük feltüntetni a következőket is (mint ahogy az más régiók esetében tételesen felsorolásra került):
- egészségipar,
- gyógyszeripar,
- géntechnológia.
Köszönjük!
Keresés
Elérhetőségek
E-mail: nfu@nfu.gov.hu
Infovonal: 06 40 638-638
Telefonos menürendszer