TAMOP 3.1.3/10 - az egyeztetés lezárult
Ha már korábban regisztrált a www.nfu.hu vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt.
Ha még nem rendelkezik regisztrációval, regisztráljon most!
-
2010. január 5. 23:03Kónya KrisztinaPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Vélemény „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” elnevezésű, TÁMOP-3.1.3-10/1 kódszámú pályázati kiírás tervezetről
Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség!
A pályázati kiírás tervezet C1.1. „Kötelezően megvalósítandó tevékenységek, beszerzések” pontjára vonatkozóan az alábbi szakmai észrevételeket szeretnénk tenni:
„A projekt keretében több feladat-ellátási helyet kiszolgáló természettudományos laboratóriumok felállítása valósul meg, amelyek a modern és korszerű eszközök (ERFA átjárhatóság mértékéig) és módszerek segítségével támogatják a természettudományos közoktatás megújítását. A laborok a tanulásszervezési eljárások sokszínűségét támogató tevékenységek keretében, akár témahéthez kapcsolódó foglalkozásként fogadják a tanulókat.”
Úgy gondoljuk, hogy eszközök alatt kísérleti- és mérő-, valamint laboratóriumi eszközöket kellene érteni.
A módszereknél úgy pontosítanánk, hogy a módszertan szaktárgyi és pedagógiai szempontból egyaránt korszerű kell, hogy legyen. Nyelvi szempontból javaslatunk továbbá, hogy a labor szó helyére mindenhol laboratórium kerüljön.
„A projekt keretében megvalósul a közoktatási intézményekben folyó, a természettudományos oktatáshoz kapcsolódó, elsősorban kémia, fizika, biológia és integrált természettudományos kísérletek és mérések elvégzésére alkalmas közoktatási laborok kialakítása. Ehhez szükséges kialakítani legalább 2X20 tanuló egyidejű foglalkoztatására alkalmas laboratóriumi helyiséget, amelynek két egyenlő részre történő választása megoldható kell, hogy legyen úgy, hogy mindkét rész azonos infrastrukturális lehetőséget nyújtson 20-20 tanuló egyidejű foglalkoztatására. A laboratóriumot úgy kell felszerelni, hogy legalább 40 laboratóriumi asztal legyen víz-, gáz- és törpefeszültségű elektromos csatlakozóval, megfelelő megvilágítással, előkészítő helyiséggel, ahol a vegyszerek és az eszközök tárolására alkalmas szekrények, laboratóriumi tömegmérésére alkalmas helyek vannak, és emellett öltöző helyiséggel is rendelkezzen a laboratóriumot igénybe vevők kabátjai, táskái számára. A laboratórium kialakítása megoldható meglévő épületrész felújításával, átalakításával vagy bővítésével, de megoldható új helyiség építésével is.”
Véleményünk szerint megfontolásra érdemes a természetföldrajz tantárgyak közötti szerepeltetése. Az integrált természettudományos oktatás kísérletei csak nagyon kismértékben különböznek a hagyományos tantárgyakétól, de az említéssel egyetértünk.
Meglátásunk szerint a 2 x 20 férőhely kevés, csak akkor lehet megfelelő, ha két gyakorlatvezető foglalkozik párhuzamosan egy osztálynyi diákkal. Ez egy fővel több laboránst is feltételez.
Javasolnánk a 2 laboratórium mellett egy olyan helyiség kialakítását, mely multifunkciós és helyet adhat a csoportos foglalkozásoknak éppúgy, mint az IKT eszközök használatának, fizikai kísérleteknek.
„Fel kell szerelni a laboratórium két leválasztható helyiségét az ikt természettudományos oktatást segítő eszközeivel, különösen egy-egy digitális táblával, egy-egy notebook-al, digitális kamerával, projektorral, web hozzáféréssel.”
A meglátásunk az, hogy az interaktív táblának célszerű lenne mobilnak, állványon mozgathatónak lenni és hozzá rögzített projektorral kellene ellátni annak érdekében, hogy amikor nincsen használatban, át lehessen mozgatni olyan térbe, ahol nincsenek korrozív gázok, gőzök.
Javaslattal szeretnénk élni az eszközlista kiegészítésére vonatkozóan. Úgy véljük, hasznos lenne dokumentumkamera használata a kísérletek kivetítéséhez, mely nem azonos az általunk szintén szükségesnek gondolt digitális videokamerával. Utóbbi esetében a színek helyes visszaadása különösen fontos. A valóban modern laboratórium létrehozásához javaslatunk szerint érdemes lenne minden diák számára noteszgépet tervezni, melyet egy mobil szekrényben lehet tölteni és tárolni. További eszközlista bővítést igényelhet szkenner és nyomtató, valamint digitális fényképezőgép illetve mikrofonok, fejhallgatók és webkamerák beszerzése is. A korszerű IKT-pedagógiai lehetőségek kihasználása érdekében javasoljuk olyan osztálytermi szavazórendszer beszerzését, mely számok bevitelére is képes.
„A projekt részeként fontos a labor eszközkészletének hagyományos tanulókísérleti és demonstrációs, valamint új, interaktív szemléltető eszközökkel, vegyszerekkel és anyagokkal való felszerelése.”
Átgondolásra érdemesnek tartjuk, hogy nem jelentene esetleg hibát, ha a létrehozandó laboratóriumok a hagyományos tanulókísérletek és hagyományos tanári kísérletek színterei lennének, hiszen az alapgondolat épp azok magasabb szintre emelése. Ez esetben nem pozitívan hatnának vissza az iskolai oktatásra, hanem éppen ellenkezőleg. E központok fontos szerepe éppen az iskolákban nem hozzáférhető, de fontos és hasznos kísérletek, mérések kivitelezésében van.
„A projekt során fejlesztésre kerülhetnek a tanulói munka irányításához, a megfigyelések, mérési adatok rögzítéséhez szükségesek a tanulói munkafüzetek. El kell készíttetni egy szaktanári segédletet, amely a Nat „Ember a természetben” műveltségi területéhez igazított kísérleti és demonstrációs referencialistát és azok tételes és kidolgozott kísérletleírását tartalmazza.”
Javaslatunk az, hogy a szaktanári segédlet mutasson túl a tankönyvekben szereplő hagyományos kísérleteken és az érettségi követelményekben szereplő demonstrációs méréseken, kísérleteken.
Az „Ember a természetben” műveltségi terület mellett a „Földünk és környezetünk” műveltségi területet is szerepeltetnénk benne.
„A projekt során megvalósításra kerülő szemléltető, bemutató tanórák, foglalkozások, kísérletek dokumentálása (digitálisan is) feldolgozása és online közzététele. A beruházás helyszínéül szolgáló iskola a projekt időtartama alatt köteles a tanév rendjéhez igazodóan, a szorgalmi időszakban havonta legalább három tanári kísérletet, demonstrációt digitális úton korlátlanul és térítésmentesen hozzáférhetővé tenni a honlapján.”
Meglátásunk, hogy a digitális és nem digitális dokumentálást szerencsés lenne specifikálni és ugyanígy az online közzététel technológiai és tartalmi paramétereit annak érdekében, hogy valóban korszerű környezetben jusson el a felhasználókhoz.
A pályázati kiírás tervezet C 1.3. „A projekt szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb feltételek”:
Az ebben a pontban meghatározott, a pályázatban résztvevő laboráns munkakör betöltésének feltételeit tanácsos lenne pontosítani, mert egy fizika szakos végzettséggel nem fogja tudni pl. a kémiai laboratóriumi eszközöket kezelni. Ha a jelentkezéshez társul egy kötelező szakirányú képzés, akkor igen.
A Természettudományos-labor vezető munkakör betöltésének feltételeibe szintén belevennénk a már említett „Földünk és környezetünk” műveltségi területet. Fontosnak tartanánk, hogy legalább két vezető legyen (ha ezek az előadók is) és fedjék le a kémia, fizika, biológia, földrajz tantárgyakat.
„A projektben érintett pedagógusok, munkatársak (kivéve projektmenedzsment tagok) illetve képzők képzése csak a PAT listán szereplő továbbképzések közül választhatók.”
Fontosnak tartanánk, hogy a laboratórium külön gazdasági egységként jöjjön létre, a hosszútávú fenntartás érdekében, ugyanis a laboratóriumok bár jelentős részben a közoktatás számára nyújtanak szolgáltatást, mégsem kifejezetten közoktatási feladatokat látnak el (kicsit hasonlóak a TISZK-ekhez a szakképzés területén). Továbbá a pályázók egy részénél várhatóan több Önkormányzat együttműködése keretében kerülnek benyújtásra és az együttműködésüket, fenntartási kötelmüket valamilyen közösen létrehozott szervezetben kifejezésre kellene juttatniuk.
Budapest, 2010. január 5.
Kónya Krisztina -
2010. január 5. 19:47Bán SándorPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek
A következőkben a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete (MABITE) véleményét tolmácsolom a TÁMOP – 3.1.3. pályázat kiírási tervezetével kapcsolatban.
A MABITE üdvözli a pályázati kiírást, teljesen egyetért céljaival és elveivel. A természettudományos oktatás fejlesztésére méltó, alkalmas és értékes eszköznek tartja a pályázatból megvalósítható projekteket. A pályázati kiírás tervezetéhez mindazonáltal a következő megjegyzéseket fűzzük:
C 1.3. A projekt szakmai megvalósításhoz kapcsolódó egyéb feltételek:
Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban
„A pályázatban résztvevő laboráns munkakör betölthető az alábbi végzettségekkel:
OKJ-s laboráns
Felsőfokú természettudományos végzettség”
Szükségesnek tartjuk a vagy kitételét a kétféle végzettség közé
„Természettudományos-labor vezető munkakör betöltésének feltétele:
egyetemi szintű, a Nat „Ember a természetben” műveltségterület középiskolában történő tanítására jogosító végzettség, szakképzettség
legalább 5 éves középiskolában, tanári munkakörben eltöltött pedagógiai gyakorlat”
Praktikusnak látszana, ha a szakmai vezető és a laborvezető egy személy lenne.
Más hozzászólókkal ellentétben lényegesnek és szükségesnek tartjuk a pedagógiai gyakorlatot és – mivel hazánkban a versenyeztető tanárok azok, akik a szakmai élvonalba tartoznak – szükségesnek látjuk azt is, hogy középiskolásokkal elért eddigi szakmai eredményeket is követeljen meg a pályázati kiírás (az utóbbi 3 évben legalább 5 diákja OKTV-n vagy a TUDOK konferencián döntőbe került, vagy az utóbbi 3 évben legalább 20 diákja természettudományos tárgyból tett emelt szintű érettségit). Ezeket az intézmény vezetője igazolja az adott tanár számára. Ebben az esetben ez szerintünk doktorátussal vagy módszertani közleményekkel ne legyen kiváltható, hiszen az egészen másféle kompetenciát jelez, mint ami egy ilyen laborban szükséges.
„A projetkben érintett pedagógusok, munkatársak (kivéve projektmenedzsment tagok) illetve képzők képzése csak a PAT listán szereplő továbbképzések közül választhatók.”
Lehessen a pályázatban PAT akkreditációt is megvalósítani – amíg a laborok készülnek, addig az akkreditáció is lezajlana.
„Beszerzésekhez kapcsolódó elvárások:
Elszámolható költségek köre
A projekt keretében az Alapok közti átjárhatóság mértéke az elszámolható költségek maximum 50%-a lehet.”
Ez csak akkor elegendő, ha maximum 12 pályázó nyer. A laborok kialakításához és korszerű felszereléséhez legalább 120 millió forintra volna szükség. Az ERFA/ESZA átjárhatóságot ennek megfelelően kellene beállítani.
”Egyéb korlátozások a projekt tartalmával kapcsolatban
Jelen kiírásra benyújtott projekt más pályázati forrásból támogatásban nem részesülhet.”
Ez a rész nem valósítható meg, ha az ERFA/ESZA költségekre fordítható összeg 100 millió forint alá süllyed.
Tartalmi értékelési kritériumok
A pályázat szakmaiságát legalább olyan lényeges szempontnak tartjuk, mint a műszaki értékelését, így javasoljuk az ezekre adható pontok kiegyenlítését a >>Szakmailag megalapozottak-e a tervezett tevékenységek? Célszerűek, eredményesek és hatékonyak-e a projekt végrehajtása során alkalmazott módszerek?<< részre adható pontok 5-ről 15-re való emelését, egyúttal az adatlapon a megvalósítandó kísérletek részletes felsorolását is.
Bán Sándor
elnök
MABITE
-
2010. január 5. 19:45Bán SándorPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
A következőkben a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete (MABITE) véleményét tolmácsolom a TÁMOP – 3.1.3. pályázat kiírási tervezetével kapcsolatban.
A MABITE üdvözli a pályázati kiírást, teljesen egyetért céljaival és elveivel. A természettudományos oktatás fejlesztésére méltó, alkalmas és értékes eszköznek tartja a pályázatból megvalósítható projekteket. A pályázati kiírás tervezetéhez mindazonáltal a következő megjegyzéseket fűzzük:
”A projekt fő eleme a természettudományos tantárgyak tanárainak felkészítése pedagógus továbbképzés keretében, illetve a képzők-képzőinek nemzetközi továbbképzése, továbbá a laboránsok felkészítése a labor használatára.”
A képzők képzése nemzetközi képzést ki valósítja meg? – ez nem derül ki a pályázati kiírásból. A korszerű biológiaoktatás európai központja az European Molecular Biology Laboratory (EMBL), amelynek központja Heidelbergben van. Ők egészen biztosan korszerű képzést nyújtanának.
”Megvalósítandó a projektben résztvevő pedagógusok és szakképzett laboránsok módszertani képzése is, amely a korszerű eszközök kezelésének, a kooperatív oktatási módszereknek és interaktív szemléltetésnek, a csoportmódszernek, a távollévők online oktatásának és annak módszertanának átadását is jelenti.”
A távollévők laboratóriumi oktatása elég nehezen képzelhető el, hiszen ebben éppen a saját tapasztalás a jelentős élmény. Az egészen más dolog, hogy a kísérletek elektronikus dokumentálása video formájában is felkerül az Internetre, ez lényeges és fontos, de ez más pontban szabályozva van.
A csoportos oktatás és a kooperatív oktatás között mi a különbség?
”Fel kell szerelni a laboratórium két leválasztható helyiségét az ikt természettudományos oktatást segítő eszközeivel , különösen egy-egy digitális táblával, egy-egy notebook-al, digitális kamerával, projektorral, web hozzáféréssel.”
Szükség lenne – más hozzászólókhoz hasonlóan ezt gondoljuk – legalább az egyik labor felszerelése netbook számítógépekkel is. Sok mérés, animáció, eredményrögzítés, grafikonalkotás ma már számítógéppel történik. Ennek alkalmazása elengedhetetlen egy ilyen korszerű laboratóriumban.
”Egy nyertes pályázónak a pályázati konstrukció kereti között létrehozott laboratórium fenntartási kötelezettségeinek – egy tanév szorgalmi időszakára 160 tanítási napot figyelembe véve a délelőtti tanítási idő alatt kb. 320 (40 fős) csoport fogadását kell biztosítani, a délutáni időszakokban pedig minimálisan 160-at.
A pályázó intézmény együttműködési megállapodást köteles kötni minimum 20 nevelési-oktatási intézménnyel, akik a megállapodásban rögzített tanulólétszámmal, és gyakorisággal használják a laboratóriumot.”
Praktikusabb lenne a csoportok létszámának megadása helyett osztályokat írni. A 320 csoport csak akkor valósítható meg délelőtt, ha mindegyik foglalkozás 90 (esetleg 135) perces. Ehelyett az összes minimális óraszámot és a csoport/ osztály-számot lenne érdemes megadni. 640 óra, legalább 240 csoport – így lenne esély 240 perces (4 órás) komolyabb vizsgálatok végzésére is. Így is 12 csoport jutna iskolánként, ami egy átlagos középiskola esetén azt jelenti, hogy a felső három évfolyam mindegyike megfordulna a laborban legalább egyszer, átlagos általános iskola esetén a felső 2 évfolyam pedig akár háromszor is.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a pályázat külön jutalmazza a több önkormányzattal kötött megállapodást, így vélhetően más településekről is érkeznek majd diákok. Az utazást is figyelembe véve akkor éri ez meg mindenkinek, ha 240 perces (4 órás) foglalkozásokat tartanak nekik, hiszen az utaztatás miatt az adott tanítási napot már úgyis erre kell szánni akkor is, ha csak 90 perces foglalkozást tartanak nekik.
”A beruházás helyszínéül szolgáló iskola a projekt időtartama alatt köteles a tanév rendjéhez igazodóan, a szorgalmi időszakban havonta legalább három tanári kísérletet, demonstrációt digitális úton korlátlanul és térítésmentesen hozzáférhetővé tenni a honlapján.”
Ez csak akkor kivitelezhető, ha a pályázó maga a közoktatási intézmény, egyébként csak rálőcsölésnek éreznék a pedagógusok ezt a munkát – és vélhetően nem is lenne magas színvonalú. Másrészt egyébként is minden elkészült anyag megjelenik majd elektronikusan is, így erre talán nincs akkora szükség.
-
2010. január 5. 18:16Bán SándorPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
A következőkben a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesülete (MABITE) véleményét tolmácsolom a TÁMOP – 3.1.3. pályázat kiírási tervezetével kapcsolatban.
A MABITE üdvözli a pályázati kiírást, teljesen egyetért céljaival és elveivel. A természettudományos oktatás fejlesztésére méltó, alkalmas és értékes eszköznek tartja a pályázatból megvalósítható projekteket. A pályázati kiírás tervezetéhez mindazonáltal a következő megjegyzéseket fűzzük:
A pályázók köre:
a) A pályázati útmutató fenntartókat nevez meg pályázói körként. Azt gondoljuk, hogy e helyett a laborokat működtető közoktatási intézményeket kellene főpályázónak tenni. Az intézményi pályázat elleni érv valószínűleg a pályázat volumene illetve az, hogy az átalakítandó/felépítendő ingatlanok gyakran a fenntartó tulajdonában vannak. Ennek ellenére az intézményi pályázatot támogatnánk a következők miatt:
- Az intézmények lesznek a szakmai megvalósítói a projekteknek. Ez fenntartói projektmenedzsment esetén gyakran okozhat ellentéteket pl. az épületek át/kialakítása vagy a beszerzések megvalósítása során. Ezekben az ellentétekben pedig a szakmai érvek igen lényegesek, mindenesetre lényegesebbnek tartjuk őket, mint a bürokratikus érdekek megvalósulását. Ez csak akkor oldható meg, ha a projekt teljes menedzsmentje egyetlen kézben összpontosul.
- A pályázati adatlap – szerintünk helyesen – eddigi eredmények, projekt koncepciók bemutatását kéri a pályázótól. Ilyennel természetszerűen egy államigazgatási feladatokat ellátó fenntartó nem rendelkezik a természettudományos kompetenciafejlesztés területén. Ez máris olyan ellentmondás, ami ismét azt sugallja, hogy pályázóként a projekt kivitelezését megvalósító közoktatási intézmény a legalkalmasabb.
- A fenntartók a tulajdonukban lévő ingatlanok átalakításáról/építéséről támogató nyilatkozat aláírásával dönthetnek, így ez a joguk nem sérül.
- A PEJ-ek intézményi pályázat esetén ellenjegyezendőek lehetnének a fenntartó gazdasági szervezetével, így a fenntartó folyamatosan ráláthatna a projekt előrehaladására.
- A közbeszerzéseket a legtöbb fenntartó úgyis vagy saját hatáskörben, vagy pedig szigorú ellenőrzés mellett engedélyezi csak, így ez az érdeke sem sérülne a fenntartónak.
b) A pályázók létszámát javasoljuk megtartani az eredeti tervezetben megjelölt keretben és nem javasoljuk a nyertes pályázók létszámának jelentős bővítését.
Indoklás: Építkezni az alapoktól lehetséges csak. Egy ilyen keretösszegű pályázatból érdemes kevesebb, de mindenképpen igényesen és korszerűen felszerelt laborokat létrehozni. Ezek a laborok valóban mintaprojektekké válhatnak, de csak akkor, ha bennük igen magas minőségű fejlesztő munka folyik majd. Ehhez pedig világszínvonalú felszereltség szükséges világszínvonalú programokkal. Ez lehet csak az alapja a valódi fejlődésnek. A pályázók körének és az elfogadott pályázatok számának bővítését az igényességi feltétel elleni hatásnak látnánk.
c) A pályázati útmutató szellemisége azt sugallja, hogy a megvalósítandó fejlesztéseket a közoktatási intézményrendszeren belül képzelik el. Ezt mindenképpen támogatjuk, és nem javasoljuk bővíteni a pályázók körét felsőoktatási intézményekkel. Ez alól természetesen kivételt képez az az eset, amikor egy felsőoktatási intézményről, mint közoktatási intézményfenntartóról van szó.
Indoklás: A felsőoktatás számos forrással rendelkezik, amelynek keretében megoldható lenne az ilyen jellegű fejlesztés, különösen a módszertani laborok tekintetében. A felsőoktatásban résztvevő módszertani oktatók eddig is megvalósíthatták volna a pályázat célkitűzéseit. A természettudományos oktatás ilyen helyzetbe kerülésében sok egyéb tényezőn kívül a tanárképzés szereplői is részt vettek. Így azt gondoljuk, hogy az újabb forrásokat olyan új szereplőknek kellene kapnia, akik ezen a területeken eddig is sikereket értek el. Pl. azok a középiskolák, amelyekből eddig is a természettudományos/műszaki felsőoktatásba kerülő kiváló teljesítményű diákok kerültek ki.
Összességében javaslatunk szerint elsősorban közoktatási intézményi pályázókat gondolunk alkalmasnak e pályázatban.
Bán Sándor
elnök
MABITE -
2010. január 5. 16:18Gergely PéterPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Vélemény a TÁMOP-3.1.3-10/1 kódszámú TÁMOP pályázat tervezetéről:
Pályázati célok megvalósulása:
A természettudományos oktatás megújításához nélkülözhetetlen új módszerek és eszközök elérhetővé tételéhez hatékony eszköz is lehet a módszertani és tudásközpontok mentén történő hálózatosodás.
A pályázati felhívás tervezete maximum két fejlesztést tesz lehetővé az egész régióban. A fejlesztési célok megvalósulását eredményesebben segítené, ha párhuzamosan több helyszínen, nagyobb és kiegyenlítettebb területi lefedettséggel valósulhatnának meg projektek. Ez természetesen a pályázati keret bővítését igényli.
A megvalósítás biztonsága:
Ha a kiírás B.1. pontja változatlan tartalommal jelenik meg, akkor iskola fenntaró (pl. önkormányzat) pályázhat saját, illetve az együttműködési megállapodásban szereplő más fenntartású iskolákkal. Mivel a "más fenntartóval" nem lehetséges konzorciumot alkotni, csak a pályázat részét képező együttműködési megállapodás ró kötelezettséget az aláíróira. Ha ezt a megállapodást egy "más fenntartású" iskola megszegi, az ebből származó kötelezettségszegés következményei csak a pályázó iskolafenntartót sújtják. Ezt feloldhatná a fenntartói konzorciumi pályázás lehetősége, vagy az intézmények konzorciumának megjelenítése a kedvezményezetti körben (fenntartói támogató, egyben garancia nyilatkozatokkal). Ha a kedvezményezetti kör a tervezetben megjelenítettek szerint kerül véglegesítésre, akkor is szükségesnek tartjuk a projekt magvalósulásának biztosításához az együttműködésben résztvevő iskolák fenntartóitól egy támogató, egyben garancia nyilatkozat kiállítását. E nélkül a Pályázónak rajta kívülálló okból származó kockázatot kell vállalnia – teljesen feleslegesen.
Az intézményfenntartók nem projektszervezetek. Tudva azt, hogy az iskolák sem azok, megfontolásra érdemesnek tartom az intézményi pályázás alternatívájának biztosítását. Pl. egy önkormányzati hivatal eljárásrendjénél egyszerűbbek és gyorsabbak a intézményi működés folyamatai.
A megvalósítás mutatói, az együttműködés módja:
Az iskolák együttműködéséről, illetve a laborban folyó oktatás csoportjaira és a tanórákra vonatkozó elvárásokról a kiírónak bővebben kellene szólnia a pályázati útmutatóban.
Budapest, 2010. január 5.
Gergely Péter
-
2010. január 4. 19:44dr. Tasnádi PéterPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Vélemény
A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban
Kódszám: TÁMOP-3.1.3-10/1
pályázat tervezetéről
A pályázat közoktatásunk egyik égető problémájának, a természettudományos oktatás módszertani korszerűsítésének megoldásában kíván segíteni, s ebben a tekintetben kiemelkedően fontosnak tartjuk. Megjegyzéseinkkel a cél alapvető elfogadása mellett a megvalósíthatóságot szeretnénk könnyebbé tenni.
A pályázat céljának megfogalmazása a természettudományos oktatás módszertani javításának célján belül nem egyértelmű és a megvalósítás követelményei nem illeszkednek a cél fő eleméhez, személyi, tárgyi és tartalmi követelményei esetenként értelmetlenül szigorúak.
1. A pályázat tartalma fejezet a projekt fő elemeként deklarálja:
„A projekt fő eleme a természettudományos tantárgyak tanárainak felkészítése pedagógus továbbképzés keretében, illetve a képzők-képzőinek nemzetközi továbbképzése, továbbá a laboránsok felkészítése a labor használatára.”
Ez a cél minden tekintetben elfogadható, és a megvalósítandó labor keretében el is érhető. A továbbiakban azonban a kiírás már nem erre összpontosít. Részcéljaiban is igen erősen jelzi, hogy a természettudományos terülten kísérleti eszközökkel gyengén felszerelt (esetleg kevéssé képzett tanárokkal rendelkező) iskolák természettudományos oktatását kívánja közvetlen segítséggel megoldani. (Az előírt foglalkozási követelmények szinte kizárólag külső tanulócsoportok fogadására vonatkoznak.) Idézzük a részcélokat:
„Modern technológiával felszerelt, a korszerű pedagógiai szemléltetés igényeinek megfelelő fizika /kémia/ biológia szaktantárgyak oktatását segítő iskolai laboratórium kialakítása a cél, amely több iskola tanulóit és szaktanárait képes fogadni.
A korszerű laboratóriumi munkát megvalósítani képes és a tanulók széles körét a kísérletezésbe bevonó, speciális szaktudást garantáló képzések lebonyolítása, a működtetéshez szükséges szakemberek alkalmazásának, valamint a projektidőszakban lebonyolított tanórák anyagi feltételeinek biztosítása.”
A partneriskolák természettudományos oktatásának kiváltására irányuló szándék semmiféleképpen sem fogadható el. Ez húsz iskolát tekintve lehetetlen is, és ha a projekt laboratóriuma tömbösített formában két éven át valóban megoldaná a partneriskolák természettudományos oktatásának kísérletes részét, akkor ezeknek az iskoláknak természettudományos oktatása nemhogy fejlődne, de inkább leépülne.
Kérjük tehát, hogy a célok megfogalmazásakor a hangsúly maradjon a tanár- továbbképzésen és referencia labor jellegen! (Ennek megfelelően a labor elnevezésében az „iskolai” jelzőt célszerű lenne „módszertanira” cserélni.)
Javasoljuk tehát az alapvető célok közé tanár csoportok képzésének beiktatását. Ez természetesen nem zárja ki iskolai tanulócsoportok fogadását a módszertani laboratóriumban!
2. A továbbiakban néhány a megvalósítással kapcsolatos részproblémára hívjuk fel a figyelmet:
2.1 A negyvenfős kettéválasztható laboratórium követelménye arra utal, hogy a labort egyetlen nagy helyiségben kell létrehozni. Javasoljuk, hogy ez a követelmény ne legyen ennyire szigorú, a két labor lehessen ugyanannak az intézménynek nem összenyitható helyiségeiben, illetve egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha tiszta tantárgyi profilú különálló fizika, kémia, biológia laborok is megfelelhetnének a kiírásnak. Feleslegesnek érezzük a negyven uniformizált munkahely létrehozását is.
2.2 A megvalósításra a kiírásban megadott 24 hónapos időtartamot célszerű lenne bontani, labortelepítésre ill. működtetésre. (Új labor építése és eszközökkel való felszerelése hosszú időbe telhet. A pályázat megvalósításának időtartamán belül mennyi ideig kell működtetni a laborokat?)
2.3A labor minimális kihasználtságára vonatkozó feltételek
(160 napon át délelőttönként kettő, délutánonként egy kilencven perces foglalkozás egy-két húsz perces szünettel) napi mintegy hat órás időbeli terhelést jelentenek. Ez a gyakorlatilag folyamatos működés óriási eszközparkot és javítási hátteret igényel. (Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kívánt foglalkozások többsége frontális kísérletezést igényel, a forgószínpados és az egyéni munka kontrollálása az adott keretek között megoldhatatlan. Emiatt a laborok mellett hatalmas tárolókapacitást kell biztosítani, s a különböző tananyagot feldolgozó kísérletek cseréje is időigényes.) Célszerű lenne tehát a kihasználtsági feltételeket enyhíteni.
2.4 A kötelezően megvalósítandó feladatok között szereplő:
„A projekt során megvalósításra kerülő szemléltető, bemutató tanórák, foglalkozások, kísérletek dokumentálása (digitálisan is) feldolgozása és online közzététele.”
követelmény aránytalanul nagy feladatot ró a munkatársakra. Lényegében tankönyv, módszertani útmutató és tanári segédkönyv egyidejű megírását követeli.
3. A személyi állományra vonatkozó feltételek
3.1 Mit jelent a laborvezető személye? Azt aki felelős a labor működésért, vagy azt aki foglalkozást tart? Mindkét esetben, de különösen az első esetben értelmetlenül formálisnak tartjuk az öt éves középiskolai gyakorlat megkövetelését.
3.2 Mit jelent a projekt C 1.3.1 pontjában szereplő feltétel?
„C) A projektben érintett pedagógusok, munkatársak (kivéve projektmenedzsment tagok) illetve képzők képzése csak a PAT listán szereplő továbbképzések közül választhatók
Hol található meg a PAT lista?
3.3 A monitoring mutatók között szerepel a következő:
„A konstrukció keretében kialakított laborok felhasználására kiképzett pedagógusok száma: Azon pedagógusok száma, akik a projekt keretében létrejött természettudományos laborokban tartandó tanórák megtartására felkészültek legalább 2, alább felsorolt, speciális pedagógus továbbképzésen való részvétellel:
- tantárgytömbösítés, epochális okatás
- a legmodernebb természettudományos kísérleti és szemléltető eszközök felhasználása
- IKT-val támogatott természettudományos tanóra
- online közvetítés, távollévő tanulók, tanulócsoportok oktatása”
Miért szükségesek a fenti tanfolyamok? Amennyiben egy Intézmény képes a pályázati labor fenntartására és működtetésére (Pll. az ELTE, ahol évtizedek óta folyik tanárképzés), akkor miért nem képezheti saját maga a labort működtető tanárokat? (A szakterületen szerzett tudományos fokozat pl. miért nem szerepel a mutatók között?)
3.4 A labor működtetése legalább négy-öt főállású munkatársat igényel. Megfelelő kvalitású szakember erre a feladatra csak akkor kapható, ha állása a projekt zárása után is biztosítható
4. A fenntartási kötelezettségre vonatkozóan a következő szerepel:
„A Pályázónak vállalnia kell – a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett -, hogy a támogatásból beszerzett eszközök rendeltetésében és tulajdonjogviszonyban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. A támogatás által megvalósított fejlesztés eredménye (beleértve kifejlesztett szolgáltatások és eszközbeszerzés) a fenntartási kötelezettség fennállása alatt a Támogató előzetes jóváhagyása nélkül nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe.”
A szövegből nem tűnik ki világosan, hogy a támogatás eredményeként kifejlesztett szolgáltatás esetén pontosan mit jelent a fenntartási kötelezettség fennállása. A pályázati követelményben jelzett horribilis, tanévenként 160 napon át délelőttönként kettő, délutánonként egy kilencven perces foglalkozás egy-két húsz perces szünettel szolgáltatási kötelezettség biztosan nem tartható fenn. Önköltséges tanfolyamok szervezése, azoknak volumene, valamint költségigénye is csak gondos, előzetes igényfelmérés esetén képzelhető el. (Ebben a tekintetben sokat jelenthetne a jelenleg csődbe jutott természettudományos tanár továbbképzés rendszerének teljes újragondolása.)
Összefoglalva a fentieket, javasoljuk a pályázat profiljának egységesítését és a tanár-továbbképzés és a referencia-műhely feladatok célként való megfogalmazását, valamint a sokoldalú kötelezően megvalósítandó feladatok egyszerűsítését és a további működtetés követelményeinek és lehetőségeinek világossá tételét.
Budapest, 2010. január 4.
Tasnádi Péter
egyetemi tanár
ELTE TTK Természettudományi Oktatásmódszertani Centrum
-
2010. január 4. 11:06Dr. Szántó ZsuzsannaPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Tisztelt NFÜ!
A TÁMOP-3.1.3 társadalmasítása kapcsán a következő észrevételeink, javaslataink vannak:
C.1.1. Kötelezően megvalósítható tevékenységekhez javaslat:
1. Kérjük töröljék a pályázat szövegéből, hogy a tanórai foglalkozásokat délelőtt kell tartani, délután pedig szakkör, tehetséggondozás, stb.
Helyette javasoljuk hogy feltétel legyen a labor munkájáról egy heti időbeosztás és tematika készítése, mely minden érintett középiskola számára hozzáférhető és ez alapján történjen a laboratóriumi órarend pontos kialakítása egy tanévre vonatkozóan.
Indoklás:
A pályázatban egy adott labor, adott helyen történő kialakításáról lenne szó. A labor céljait tekintve fontos, hogy többek között elvégeztessük a fakultációs órák kísérleteit és az érettségi anyagát képező kísérleteket azokkal a gyerekekkel is, akiknek az iskolájukban erre nincs lehetőség. Ezek a gyerekek többnyire vidéken élnek, be kell utazniuk és az iskola sem fogja megengedni, hogy a délelőtti órákról rendszeresen eljárjanak.
2.Túlzásnak látszik, hogy a képzők-képzőinek nemzetközi továbbképzésére vonatkozó feladatot is ezen pályázat keretein belül végezzük.
Javasoljuk ezt a tevékenységet törölni.
Indoklás: A TÁMOP 4.1.2./C többek között a képzők-képzését támogatta.
C.1.1.Beszerzések részhez, javaslat:
Egy nootebook mellett javasoljuk legalább 10 számítógép beszerzését egy laborba.
Indoklás:
Sokszor előfordul, hogy a digitális táblát kell használni és egyidejűleg pl kísérleti eredményeket kiértékelni.
20, vagy 40 gyerekkel egy gépen szimultán értékelést végezni nem szerencsés, mert akkor nem mindegyik végzi el ezt a feladatot.
Beszerzések részhez, javaslat:
A laboratóriumi eszközök esetében nevesítsük, hogy azok kis-és nagy értékű eszközök, például mikroszkópok, digitális fényképezőgép, mikroszkóphoz köthető projektor, stb., melyek megléte a labor célját tekintve nem túlzás (tehetséggondozás).
-
2010. január 3. 19:23Szendiné Faragó AdriennePályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Az Útmutató A2.1 pontja szerint : "Célcsoport:
Közvetlen:
• A pályázó által fenntartott, az együttműködésbe bevont nevelési-oktatási intézmények tanulói.
• A pályázó által fenntartott, az együttműködésbe bevont nevelési-oktatási intézményeknek a Nat Ember a természetben műveltségterületének oktatásába bevont természettudományos végzettséggel rendelkező szaktanárai..."
Fentiek és a további leírás szerint csak olyan fenntartó pályázhat, akinek a fenntartásában legalább 20 iskola működik. Ez lenne a kiíró szándéka? Vagy az idézett mondat így értendő:
A pályázó által fenntartott és az együttműködésbe bevont nevelési-oktatási intézmények tanulói.
• A pályázó által fenntartott és az együttműködésbe bevont nevelési-oktatási intézményeknek a Nat Ember a természetben műveltségterületének oktatásába bevont természettudományos végzettséggel rendelkező szaktanárai..."?
-
2010. január 2. 16:01Kovács ZsuzsaPályázati felhívással kapcsolatos észrevétel
Ellentmondás van a C10 hatás indikátorokra vonatkozó utalása és E1 magyarázata között, mivel E1 szövege arra uatl, hogy kizárólag az ott szereplő mutatókat lehet szerepeltetni, ugyanakkor a táblában egyetlen hatásindikátor sincs. Lehet, hogy nincs csak vagyoni jellegű fennartási kötelezettség?
Érthetetlen, hogy a Támop 3.1.4 intézményei még említésre sem kerülnek a kiírásban. -
2010. január 2. 15:52Kovács ZsuzsaPályázati felhívással kapcsolatos észrevétel
Az intézmény fenntartók, mint pályázók akár 300 millió forintos eszközfejlesztési forráshoz juthatnaknak, ugyanakkor a fejlesztés szervezeti keretei nem biztosítják, hogy a céloknak megfelelő felhasználás megvalósul, mivel a fejlesztés helyszíne, egy az adott pillanatban a támogatott fenntartásában lévő önálló jogi személyiségű intézmény (iskola), amely nem közvetlen kötelezettje, hanem "elszenvedője" a pályázatnak. A konzorciális kapcsolat tiltása, olyan laza együttműködési feltételeket eredményez, amely a résztvevőket nem kötelezi jóformán semmire, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az elvárt minimum 20 vendég intézmény vélhetőleg nem egy fenntartóhoz tartozik.
-
2010. január 2. 15:39Kovács ZsuzsaPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
A pályázók körének meghatározásánál a for-profit fenntartókat kizárják, ugyanakkor a nonprofit szervezetek, mint fenntartók a felsorolásban nincsenek benne.
-
2009. december 28. 14:02Dr. Kozma GáborPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Tisztelt NFÜ !
A pályázati kiírással kapcsolatban az alábbi kérdéseim lennének:
1. Az együttműködő nevelési-oktatási intézmények között lehetnek általános iskolák is, vagy csak középfokú oktatási intézmények?
2. A C1.3. pontban az egyes személyek végzettségével kapcsolatos elvárásoknál az A) és B) pontokban mind a két feltételnek eleget kell tenni, vagy csak az egyiknek?
Keresés
Elérhetőségek
E-mail: nfu@nfu.gov.hu
Infovonal: 06 40 638-638
Telefonos menürendszer