TAMOP 5.5.1.A - az egyeztetés lezárult
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat január 7-én 12 óráig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Ha már korábban regisztrált a www.nfu.hu vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt.
Ha még nem rendelkezik regisztrációval, regisztráljon most!
-
2010. január 6. 23:27Dandé IstvánEgyéb észrevétel
Hosszabban, rövidebben is ki lehet fejteni: miért problematikus, ha egy pályázati felhívás tervezete ellentmondásokba keveredik önmaga terveivel, előkészületeivel. Itt és most a rövidebbet.
Ez a tervezet egy oximoron. Nyomokban tartalmazza az eredeti elképzések tartalmát (helyi közösségek támogatása) egy olyan eljárásrend és projektméretek mellett, amelyek egészen egyszerűen kizárják egymást. Nyílt pályázattal, 70 millióból, konzorciumi formában – hogy egy szélsőséges, de lehetséges példával éljünk a jelenlegi paraméterek mellett – helyi / kistérségi programok támogatása?
Eljárásrend és a tartalom, az elérni kívánt cél bizonyos esetekben egymásra utaltak. Ha vállalt társadalompolitikai cél az eddig a fejlesztéseket távolról néző, leszakadó társadalmi csoportok és közösségek számára lehetőséget adni önmaguk felfedezésére, megfogalmazására, kitalálására, közösségbe kapcsolódására – nos, akkor ezt a célt remekül elérhetetlenné lehet tenni egy nyílt pályázati eljárással és nagyobb projektméretekkel, mint annak a településnek a többéves költségvetése, ahol élnek.
Ezt a pályázati kiírást nem szükséges egyeztetni: azonnal vissza kell vonni. Kerüljön kiválasztásra a globális támogatási forma közvetítő szervezete, melynek támogatói tapasztalata is van a leendő kedvezményezettekkel. A pályázat céljait és támogatható tevékenységeit részben a közvetítő szervezettel, részben magukkal a civil szervezetekkel szükséges újraalkotni.
-
2010. január 6. 16:11Herpainé Márkus ÁgnesEgyéb észrevétel
Javasoljuk jelen tervezet elvetését, az ÚMFT-nek, TÁMOP-nak és mindkét TÁMOP AT-nak megfelelő tartalmú, eljárásrendű kiírás elkészítését, megfelelő szakmai előkészítő munkára alapozott módon. Amennyiben ez nem történik meg, várjuk a tavalyi indoklás nélküli TÁMOP 551 visszavonás magyarázatát, közösségfejlesztési, társadalompolitikai és fejlesztéspolitikai szakmai érvekkel és a PEMCS-ek jegyzőkönyveivel alátámasztva.
-
2010. január 6. 16:07Herpainé Márkus ÁgnesPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek
Az eddigi észrevételeinkhez kapcsolódóan kérdés, hogy mi indokolja, hogy egy közösségi kezdeményezéseket célzó fejlesztési program miért pl. csak a rehabilitációs szakemberek képzési költségeit engedi elszámolni? Ha ez a pályázat valóban az OP-ban és AT-kban leírtakról szól, akkor miért nem civil menedzsment, közösségfejlesztő, szociális munkás, önkéntes menedzsment, stb. képzések költségeit engedi elszámolni, a rehabilitációs szakemberek helyett?
Kérem, értelmezzék, mit jelent jelen esetben az a kitétel, hogy
„Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek tartalma a pályázati útmutatóban megfogalmazott célokkal nincs összhangban.”
A kiírás célja szakmai programok megvalósítása, de sehol nem fogalmazódik meg, milyen szakmáról van szó. A pályázat címe közösségi kezdeményezések megvalósítása, ami nem egy szakterületet érint. Az OP és az AT-k egyértelműen helyi kezdeményezésekre szánták ezt a konstrukciót. Kérdésünk az, hogy milyen, a kiírásban tehát meg nem nevezett szakmának, milyen rejtett, ki nem mondott és nem pontosított elvárásoknak kell ezek szerint megfelelniük a pályázóknak azért, hogy támogatást kapjanak? E kérdésünket alátámasztja az is, hogy az indikátorok képzésekre vonatkoznak alapvetően, miközben a támogatható tevékenységek között a képzések csak elvétve jelennek meg és a célok megfogalmazásában nem is jelennek meg a képzések, és nincsenek minimálisan elvárt indikátorok sem. Milyen szempontok mentén fognak tehát értékelni a bírálók, milyen, nyilvánosságra nem kerülő szempontok mentén fognak dönteni pl. egy helyi ifjúsági közösség elképzelései és egy valamikor nyertes EQUAL pályázó között? Lehetséges, hogy lesznek olyan szempontok, amik nem szerepelnek az értékelési táblában? -
2010. január 6. 16:06Herpainé Márkus ÁgnesPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Mi indokolja, hogy egy közösségi kezdeményezéseket támogató programnál a szükségletek feltárása, az igények és a cselekvési terv megfogalmazása a pályázati döntést, ezáltal a forrás biztosítását megelőző időszakra szorul? Ez a három lépés éppen egy közösségi fejlesztési folyamat 3 legfontosabb eleme. Ami ezután következik, egy hagyományos pályázati rendben egyszerű pénzköltés. Ha feltételezzük, hogy a civil szervezeteknél erre van forrás, mi szükség erre a pályázatra? Ha nincs elegendő forrás és szakértelem ezekre a kezdeményezésekre – mint ahogy nincs – akkor miért ilyen tartalmú pályázati kiírás született? Milyen szakmai érvek támasztják alá, hogy egy közösségi kezdeményezés esetén az előkészítés során kell lebonyolítani a helyi közösség aktivizálását, a különféle érdekek egyeztetését, az ezt támogató fejlesztési folyamatot, és ezt indoklásként meg is kell jeleníteni magában a pályázatban? Mi indokolja, hogy a feszes pénzfelhasználási szabályoknak egy közbeeső szereplőre való áthárítását lehetővé tevő global grant helyett a nyílt pályázathoz tértek vissza, amikor fenti szakmai szempontok éppen a global grant szükségességét támasztják alá?
A támogatható tevékenységek között igen sok, bár rendszerezetlenül felsorolt, jellemzően civil tevékenység mellett jellemző a „szakmai” programok dominanciája. A helyi közösségi kezdeményezések és programok érdekében miért van szükség szakmai együttműködési hálózatokra és műhelyekre? Ennél is fontosabb kérdés, hogy milyen szakmáról van szó? Mit jelent ez? És mi értelme van? A tervezett pályázati útmutató alapján sokkal inkább úgy tűnik, hogy az HEFOP és EQUAL foglalkoztatási programok további finanszírozását célozza a pályázat, mint az OP-ban és AT-kban leírtakat.
Mind a 2007-2008-as, mind a 2009-2010-es, jelenleg érvényben lévő, az NFÜ honlapján olvasható akcióterv világosan és egyértelműen:
- közösségi kezdeményezések, helyi civil programok támogatásáról
- közvetett támogatási eljárásrendről
- egy szakmai és pénzügyi megvalósítást átvállaló szakmai szervezeten keresztül elősegített, sok kis helyi szervezet támogatását megvalósító programról szól.
Az érvényben lévő, a hazai jogszabályok és intézményrendszer gyakorlatában egyaránt magasabb szintű stratégiai dokumentumok tartalmának, abban megfogalmazottaknak tökéletesen ellentmondó kiírás született meg.
Kérdésünk: hogyan lehetséges a Parlament által elfogadott stratégiai dokumentum (ÚMFT), az OP és a kormány által elfogadott akciótervek felülírása ilyen módon?
Javaslatunk: jelen kiírást tekintsék semmisnek, és készüljön egy új, a stratégiai dokumentumoknak és szakmai egyeztetések eddigi eredményeinek megfelelő kiírás.
Indoklás: a közel milliárdos nagyságrendű pénzosztást éppen 2010-ben semmiféle szakmai szempont nem indokolja, és a tavalyi kiírás visszavonásának indoklása nélkül komolyan felmerülhet az a kérdés, nem inkább előre kiválasztott szervezeteknek kívánnak-e ilyen formán biztos támogatásokat juttatni. A gyanú árnyékának eloszlatása érdekében ajánljuk javaslatunkat megfontolásra.
Azt, hogy egy háttérben, társadalmasítás nélkül megszületett, jelentős döntés van a háttérben, alátámasztja az is, hogy alapvetően változott meg a célcsoportja, fókusza a pályázatnak – már amennyire ez a zavaros szövegből kikövetkeztethető. Az első TÁMOP 5.5.1 nyári társadalmasítása során Bohn Katalin észrevételére, amelyik a sérülékeny társadalmi csoportok előtérbe helyezését veti fel, a következő tervezői válasz született:
„Köszönjük az észrevételt! A pályázati kiírás a civil szektor fejlesztésére irányul, amely persze nem zárja ki a hátrányos helyzetű csoportok részvételét, azonban ez a célcsoport a TÁMOP 5.1.3-ban jelenik meg.”
Hozzátesszük: a foglalkoztatási programokét pedig több másik, főként az első TÁMOP prioritásban.
Fentiekhez kapcsolódóan is kérdezzük: a társadalmi innovációk kapcsán mi indokolja, hogy kizárólag az EQUAL kerül nevesítésre? Milyen átütő erejű társadalmi innovációk születtek az EQUAl programokban, ami egy a foglalkoztatási integráción túlmutató közösségi program esetén hivatkozásként, referenciaként szolgálhat?
Javasoljuk a tervezett pályázati kiírás visszavonását, érdemi szakmai vitáját és társadalmasítását, a jelentős nagyságrendű humán, társadalmi, közösségi integrációs programok elősegítésére tervezett milliárdos forrás adekvát, biztonságos és eredményes felhasználása érdekében. -
2010. január 6. 15:58Herpainé Márkus ÁgnesPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
A TÁMOP 4.5 fejezetében világos vállalás fogalmazódik meg arra vonatkozóan, hogy a pályázók informálása, segítése megfelelő módon történik. (4.5.1 és 4.5.2 pontok). Ez az operatív program szerint különösen fontos. Erre vonatkozóan egyetlen érdemi innovációnak a 2004-2006-os időszakhoz képest a szervezetrendszer vonatkozásában a helyi közösségi kezdeményezések és a civil szféra fejlesztése szempontjából éppen a global grant, a közvetett támogatás, azaz egy olyan támogatási modell tekinthető, amiben a helyi közösségi kezdeményezések formálódásához, a pénzügyi források iránti igények pontosításához, majd a megvalósításához szakmai segítség is társul. Ezeket a funkciókat a jelenlegi fejlesztéspolitikai intézményrendszer egyáltalán nem képes ellátni.
Ennek ellenére, a jelen pályázati kiírás az operatív program és az akciótervek szövegével szöges ellentétben, megváltoztatja a pályázók körét és az eljárásrendet.
Kérdéseink:
Milyen szakmai érvek és milyen elemzések, forrásfelhasználási, végrehajtási és szakmai szempontok indokolják ezt a változást? Milyen kormányzati döntés és társadalmasítási eljárás előzte meg ezt a nagy horderejű döntést és módosítást?
-
2010. január 6. 15:57Herpainé Márkus ÁgnesPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Jelen pályázati kiírás címe: Horizontális célkitűzések megvalósulását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása az akciótervben elfogadottól eltér a „horizontális célkitűzések megvalósulását elősegítő helyi” ponton. Ennek a változásnak a magyarázata nem derül ki, nem érthető, sőt kifejezetten zavaros.
A kiírás bevezetőjében szereplő érvelés igen suta, hiszen a horizontális célkitűzések lényege éppen az, hogy bármiféle, egyéb beavatkozás során is tekintettel legyenek a fejlesztések a megjelölt célok elérésére. Jelen kiírás esetében a zavaros szöveg, az érthetetlen „kiszólások” - mint pl. utalás az EQUAL-re illetve annak folytatására, miközben az egy foglalkoztatási integrációt elősegítő program, ez pedig egy közösségi kezdeményezéseket elősegítő civil program – lehetetlenné teszi annak megértését, mit is céloz valójában ez a pályázati kiírás.
Amennyiben a cél a horizontális célok teljesülésének elősegítése, akkor elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, miért történik többször utalás az EQUAL programokra, amelyek alapvetően foglalkoztatási célú integrációs programok, bár kétségtelen: közösségi kezdeményezéseket is támogat a foglalkoztathatóság érdekében. De e kiírás ennél tágabb célokat jelölt ki. Ebben a megközelítésben a horizontális célokat éppen sérti és szűkíti az EQUAL-re való utalás, hiszen foglalkoztatási integrációra szűkíti pl. az esélyegyenlőségi kérdéseket, nem beszélve pl. a fenntarthatóság kérdéséről.
Amennyiben a cél egy foglalkoztatási integrációs program, nem világos, hogy miért az 5. prioritásból kerül finanszírozásra. Ehhez megítélésünk szerint minimálisan AT módosítására, kormánydöntésre, új társadalmasításra lett volna szükség.
Amennyiben a cél valódi, helyi közösségi kezdeményezések támogatása, nem világos, hogyan lehet olyan szükségletfelmérések beadását elvárni a pályázat beadásakor, amelyeket minden közösségfejlesztő, civil fejlesztő szakember szerint éppen az elindult közösségi kezdeményezések tudnak meghatározni. Ilyen formán az egész kiírás zavarossá és értelmezhetetlenné vált.
Kérdésünk: milyen tartalmú szakmai programokat képzeltek el a kiírók erre a meglehetősen nagy forrásokat tervező konstrukcióra?
Fentiek különösen azáltal válnak fontos kérdésekké, a támogatás háttere vonatkozásában, hogy a tavalyi ősz során a pályázat beadásának végső napján visszavonásra került az a TÁMOP 5.5.1-es kiírás, amely tartalmát, eljárásrendjét, támogatható tevékenységeit tekintve a jelenleginél lényegesen jobban megfelelt az ÚMFT, a TÁMOP és mindkét TÁMOP AT szövegének és szellemének.
Az 5.5.1-nél az eddigi tervezési dokumentumok a helyi közösségi, társadalmi integrációs és közösségi folyamatok erősítését célozták, amely társadalmi integráció tágabb értelmű, mint a foglalkoztatási integráció. Nem indokolt innen visszavenni és a foglalkoztatási integrációra szűkíteni jelen konstrukciót.
Kérdéseink:
Hogyan lehetséges, hogy egy pályázati kiírás felülírja az operatív programban foglaltakat, elsősorban a horizontális és célzott fejlesztések értelmezése, az egyes prioritások tartalma és forráselosztása vonatkozásában? Milyen kormányzati döntés született erről? Mikor került társadalmasításra a módosított OP?
Hogyan lehetséges, hogy ez a pályázati kiírás felülírja mind a 2007-2008-as, mind a 2009-2010-es akciótervet? Nem világos, melyiket, hiszen eddig még nem indult el ez a konstrukció. Hogyan lehetséges, hogy a mindkét akciótervben közvetett támogatásnak tervezett, milliárdos közösségfejlesztési, civil támogatási program helyett jelenleg egy nyílt, egyfordulós pályázati eljárásrendben kiosztásra tervezett, szövegét, indikátorait tekintve inkább az EQUAL programokat folytató foglalkoztatási integrációs program, a támogatható tevékenységeket tekintve valamiféle általános humán program indul? Mikor került nyilvánosságra a megváltozott AT? Mikor volt a társadalmasítása? Arra milyen szakértői és civil észrevételek érkeztek?
Hogyan született meg ez a módosítás? Mi volt a civil delegáltak véleménye ezekről a jelentős változásokról? Hogyan tájékoztatták erről a jelentős változásról a potenciális érintetteket : hiszen ez a kommunikáció a lényege a társadalmasításnak és a civil delegálásoknak? A civil résztvevő milyen észrevételeket tett a PEMCS során? Ha nem tett észrevételt, annak mi volt az oka? Amennyiben nem voltak civil észrevételek, hogyan tervezi az NFÜ a már eddig is beérkezett, jelentős súlyú észrevételek feldolgozását, és a kiírás átalakítását? Milyen módon tervezi bevonni a potenciálisan érintett szereplőket egy valódi társadalmasítási folyamatba? Kit tekint célcsoportnak jelen pályázat? A civil szférát fejlesztő, közösségi munkát támogató szakembereket és szervezeteket, amit az NSRK, OP és AT-k megneveznek, vagy a valamikori EQUAL nyerteseket? Mikor és hogyan fog ez kiderülni? Amennyiben érdemi szakmai és társadalmi vitát nem terveznek, hogyan kívánnak elszámolni ezzel a milliárdos támogatással az EU felé, amely ilyen komoly civil és szakmai ellenérvekkel került szembe?
Amennyiben ennyire jelentős változásoknak kellett alávetni az operatív programban, akciótervben és egyszer már társadalmasításra, majd kiírásra került pályázatot, milyen szakmai elemzések, értékelések, szakértői javaslatok születtek meg a szeptemberben visszavont TÁMOP 5.5.1-es kiírás alapvető átalakításának alátámasztására? A közcélú adatok nyilvánosságáról rendelkező adatvédelmi törvény alapján javasoljuk, jelen társadalmasítási dokumentumok közé tegye fel az NFÜ az e kiírást érintő, az NFÜ és a kidolgozó szaktárca számára készült valamennyi szakértői és döntést előkészítő anyagot. E kiírást véleményező kollégáinkkal közel 5 éves előkészítő folyamatra emlékezünk vissza, és igen sok háttéranyag elkészültéről van tudomásunk. Ezeknek a nyilvánosságát kérjük, különös tekintettel azokra a szakértői elemzésekre, hatástanulmányokra, amelyek azt indokolják, hogy a már egyszer kiírásra került pályázat visszavonását szakmai érvekkel támasztják alá, vagy a várhatóan eredményesebb és hatékonyabb forrásfelhasználást és jelentősen megnövekvő teljesítéseket lehetővé tevő változtatásokat javasolnak, ezekre vonatkozó hatáselemzéseket tartalmaznak vagy a közpénzzel való gondosabb bánásmód elvárásait pontosítják. Amennyiben nem kívánják nyilvánosságra hozni ezeket a szakértői anyagokat, a kérdésünk az, hogy mi ennek az oka?
Miért nem indult el 2007-2008-ban a TÁMOP 5.5.1? Mi volt az oka a pályázati beadás napján a kiírás felfüggesztésének? Nem tudunk semmiféle jogszabályról, ami ezt indokolta, sőt, lehetővé tette volna. Ha mégis van ilyen jogszabály, kérjük, nevezzék meg. Magyarázatot, indoklást kérünk arra, mi volt a probléma a tavaly nyáron kiírásra került TÁMOP 5.5.1-gyel? Ha nem jogszabályi, nem szakmai okai, akkor mi indokolta a döntést?
Magyarázatot és indoklást várunk arra, hogy az elmúlt évek magasabb szintű és felelős politikai szintek (parlament, kormány) által jóváhagyott stratégiai dokumentumaiban (ÚMFT, OP, AT-k) szereplő kereteket (eljárásrend, cél, módszer, stb.) kik, hogyan, mikor, milyen formában és milyen társadalmasítási eljárással legitimálva írták felül?
A fenti kérdésekre elmaradó válaszok az uniós elvárások szerinti partnerség elvének igen komoly megszegését jelentik a mi olvasatunkban, ezért bizonyosak vagyunk abban, hogy kielégítő és kimerítő választ kapunk, valamint a döntést hozók felelősséget vállalnak lépésükért. Nyilvánvalónak tartjuk, hogy az intézményrendszer szakmai szereplői, a közszolgák ilyen horderejű változtatásokra, utasítás nélkül nem vállalkoznak. Várjuk tehát a tényszerű válaszokat kérdéseinkre. -
2010. január 6. 11:49Dr. Farkas IstvánPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Meglepő és megdöbbentő, hogy a fenntarthatóság horizontális szempontból kimarad a környezeti ügy. Ez teljesen ellentétes az EU strukturális alapok alapelveivel és a TAMOP-ban leírt horizontális elv rendszerrel is. Alul bemásolom a TAMOP fenntarthatósági elv teljes szövegét.
Kérjük, hogy a fenntarthatósági elvnél ne egyetlen bekezdést ragadjanak ki a TAMOP szövegéből, hanem a teljes elvet adja vissza tartalmilag a kiírás, hangsúlyozottan beleérte a környezeti ügyekben való fellépést, a környezeti nevelést és szemléletformálást, amely egyébként az egyik jellemző területe is a helyi közösségi kezdeményezéseknek.
"Annak érdekében, hogy az ország ne élje fel a fejlődést megalapozó és hosszú távon biztosító
környezeti és humán erőforrásait, a fejlesztéseknek maradéktalanul meg kell felelniük a környezeti,
társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés,
amely tekintettel van a természeti és emberi erőforrásokra – beleértve a természeti
értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót,
a demográfiai jellemzőket is –, az épített környezet és a kulturális örökség megóvására
és fenntartható módon történő hasznosítására. A fejlesztéseket szabályozó feltételként figyelembe
kell venni egy adott terület ökológiai rendszerének eltartó képességét (beleértve az ott
élő embereket is).
Társadalmi Megújulás Operatív Program
69
Gazdasági és társadalmi szempontból az a fejlesztés eredményez fenntartható rendszert,
amelynek eredményére a társadalomnak, illetve a helyi közösségnek előreláthatóan hosszú
távon szüksége van, és az eredmény megőrzéséhez, fejlesztéséhez, használatához szükséges
források hosszú távon tervezhetően rendelkezésre állnak.
Védeni kell a társadalom tagjainak életét és emberi méltóságát a társadalmi biztonság, a demokratikus
normák és az alapvető jogok érvényesítésével, a humán biztonság javításával, az
egyéni és társadalmi kockázatok csökkentésével. Törekedni kell az emberi élet és életkörülményeinek
kiszámíthatóságának, veszélyektől való mentességének biztosítására. Csökkenteni
kell a nagyobb embercsoportokat, illetve az egész társadalmat érintő fenyegetettségeket, biztosítani
kell az elhárításukhoz szükséges erőt és képességet. A fenntartható fejlődés biztosítása
érdekében a humán erőforrás-fejlesztés keretében rendelkezésre álló eszközökkel küzdeni
kell a klímaváltozás és annak negatív hatásai ellen.
A környezeti fenntarthatóság biztosításánál feltétlenül figyelembe kell venni az Európai Unió
2010-ig szóló, a tagországok számára iránymutatásul szolgáló 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját.
E program szolgált alapul a hazai, 2003-2008. közötti időszakra szóló második
Nemzeti Környezetvédelmi Programnak. A hazai célkitűzések elérése mellett biztosítani kell,
hogy az EU környezeti előírásait teljesíteni tudjuk.
A fenntarthatóságot a TÁMOP leginkább a szemléletváltozás lehetőségének megteremtésével
tudja elősegíteni. A TÁMOP keretében megvalósuló képzéseknek, fejlesztéseknek hozzá kell
járulnia a fenntartható fejlődést szolgáló tanuláshoz. Az EU 2006 júniusában elfogadott,
megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiája értelmében a környezet minőségének, valamint a
társadalmi-gazdasági fejlődés környezeti meghatározóinak fenntarthatóságát biztosító szemléletváltást
leginkább az oktatás képes előmozdítani azzal, hogy a fenntartható fejlődés eléréséhez
szükséges kulcskompetenciákkal látja el az összes állampolgárt. A TÁMOP keretében az
oktatás és képzés tartalmának és szemléletének átalakításával az egyén kompetenciái kerülnek
előtérbe. Az új ismeretek befogadására, attitűdök elfogadására és elsajátítására képes emberek
formális, nem formális és informális tanulás során teszik magukévá a környezeti fenntarthatósággal
(ezen belül pl. a globális klímaváltozás jelentőségével és hatásaival) kapcsolatos ismereteket.
A civil aktivitás, a közösségfejlesztés és az állampolgári érdekérvényesítő képesség
megerősítésének támogatásával a környezeti fenntarthatóság érdekében tenni vágyók szempontjai
is hangsúlyosabban érvényesülhetnek majd a társadalomban. A program és műveleteinek
végrehajtása során a fenntarthatóság formai és tartalmi szempontként is megjelenik, az
OP és műveleteinek értékelése során önálló kritériumként fogalmazódik meg." -
2010. január 5. 15:49Béres TiborPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Észrevételek a TÁMOP 5.5.1 kiírással kapcsolatban
A pályázati kiírás célrendszere, beavatkozási logikája nehezen érthető, nem világos, hogy mi a kiíró víziója (van-e egyáltalán) arról, hogy milyen tárgyú és célú projekteket vár, milyen társadalmi változást kíván előidézni. Már a kiírás címe is nehezen értelmezhető: „Horizontális célkitűzések megvalósulását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása”. Ha valóban közösségi kezdeményezéseket vár el a kiíró, akkor hogyan valószínűsíti, hogy azok bármiféle „horizontális elveknek" megfelelnek, hogyan adódhat, hogy közösségek horizontális elvek (vagy akár vertikális, ez olymindegy) mentén határozzák meg céljaikat, jövőképüket, vágyaikat.
Ha csupán a horizontális elvek alapján nyugvó projektek támogatása a cél, akkor még érthető is lenne, hogy ennyire tágan van meghatározva a támogatható projektek köre. Ez esetben viszont szükség lenne az egyébként a valódi pályázói kör körében hol iróniára, hol értetlenségre okot adó „horizontális elvek" jelentésének részletesebb és közérthetőbb kibontására. Annál legalábbis érthetőbben és mélyebben, mint a kiírás teszi azt pl. a „fenntarthatóságnál”. Ha ilyen mélységig tudatosul és épül be a projektekbe a „fenntarthatóság” fogalmisága, az vajon elegendő lesz a kiírónak, értékelőnek? Miért kellene tisztában lenniük a „helyi közösségeknek” az uniós (magyar) pályázati szakzsargon és logika alapfogalmaival és „tengelyrendszereivel”.
A kiírás magától értetődőnek tekinti, hogy a pályázók (civil szervezetek, helyi közösségek!) tisztában vannak az olyan fogalmak jelentésével, mint a társadalmi innováció vagy mint a már említett fenntarthatóság, területi kohézió. Bár számos forrásból lehet erre vonatkozóan meghatározást találni, nem volna haszontalan, ha az Útmutató is alapos és iránymutató leírását adná ezeknek a sokszor félre- vagy meg sem értett fogalmaknak. Főként akkor tűnik ez indokoltnak, ha magának a kiírásnak is ez a célja, tartalma.
A horizontális elvek hangsúlyozása arra még jó is lehet, hogy pedagógiai hatását a felsorolás által kifejtse, de egy pályázatban ilyen sokféle dolog nem fér el. Hogyan lesznek a beérkező pályázatok elbírálva? Hogyan lesznek összemérve? Hogyan összemérhető pl. egy „a területi kohézió vagy nemzetközi és régiók közötti együttműködés” területén megvalósuló projekt egy kiírásban a „roma származásúak társadalmi integrációjának elősegítése; a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége” ügyében tenni akaró projekttel?
Ha a kiírásnak valóban célja a pozitív társadalmi változások elérése, akkor nem kellene ragaszkodni a TÁMOP egyébként is sokat kritizált formalizáltságához, hanem egyértelműen fogalmazni: „Esélyegyenlőségi tárgyú projekteket várunk ezen és ezen a területen” vagy „Sikeres foglalkoztatási tárgyú mintaprojektek adaptációját kívánjuk támogatni” és így tovább. A használt nyelvezet csak az uniós (magyar) pályázati rendszerekben szocializálódott, de végképp nem helyi és közösségi szereplőknek kedvez.
Nem világos továbbá, hogy ki/mi a konstrukció valódi célcsoportja. A pályázó szervezet csak civil és egyház lehet, de keveredik, hogy ez a helyi fejlesztéseket ténylegesen végrehajtó, vagy az azt támogató, segítő szervezet. A megpályázható összeg nagyságából ítélve feltételezhetően az utóbbi, de ebben az esetben is igen kérdéses, hogy lesz-e kellő szervezeti kapacitás 20 ilyen nagyságrendű projekt végrehajtására. Egy-egy helyi fejlesztés esetében a 20 hónapra ideálisnak mondható 3-5 millió Ft-os nagyságrend esetén ez ugyanis 5-20 db helyi fejlesztési folyamat indítását jelenthetné projektenként. Ilyen feladat elvégzésére legfeljebb egy-egy országos, régiós szervezet vállalkozhat csak, amelyek közösségfejlesztőket alkalmaznak, és helyi kulcsembereket keresnek majd 'végpontnak', ’terepkoordinátornak’,
Maguk a civilek és helyi közösségek, tehát a végső célcsoport – ha tulajdonképpeni meghatározásukat komolyan vesszük, s tényleg erre a szintre gondolunk, nem az intézményesült, „HEFOP-jártas" vagy bérpályázatírókkal körülvett csoportra – nagyon rászorulnának egy nyitott, flexibilis és a „társadalmi innovativitást" (jelentsen ez bármit is) értékként kezelő és valóban támogatni képes pályázati konstrukcióra. De a kiírás azonban ezzel az ambícióval nehezen összhangba hozható. Ez a kiírás tulajdonképpen a TÁMOP-os konstrukciók merev, diszfunkcionális eljárásrendjének néhány nehezen értelmezhető céllal kiegészített változata. Ha a kiírás nem tehető a célcsoporttal, célokkal, tevékenységformákkal összehangoltabbá, rugalmasabbá, akkor ismét csak azok az ESZA-kompatibilis pályázó szervezeteknek (és az őket támogató „tanácsadó cégeknek”) lesz esélyük, amelyek eddig is a hasonló konstrukciók kedvezményezettei voltak. Ezzel azonban nem valószínűsíthető a kiírás szerinti célok elérése.
Továbbá, ha a a szektorközi együttműködés is cél és EQUAL típusú projekteket akar látni a kiíró, akkor for-profitok, intézmények miért nem lehetnek legalább konzorciumi tagok? Van-e valóban olyan civil szervezet amelyik magában képes a kiírásban megfogalmazott céloknak és elvárásoknak (pl. menedzsment, szakmai tapasztalat etc.) megfelelő projekt tervezésére és végrehajtására?
A rendelkezésre álló forrás megjelölésénél úgy tűnik, mintha egymilliárd forint volna erre a kiírásra meghatározva. Ha ez igaz, akkor az ERFA forrásoknál valószínűleg több nulla szerepel az összegnél, mint indokolt volna.
A kiírás forrásallokációját remélhetőleg megelőzték költségbecslések. Nehezen feloldható az az ellentmondás, ami a várt és vizionált projektek léptékével és a rendelkezésre álló forrás nagyságával kapcsolatos. Ha EQUAL típusú projekteket (is) vár a kiíró, akkor egyrészt a 70 milliós felső összeghatár irreális, másrészt, ha nagyobb is lenne a projektenkénti pályázható keret, akkor semmiképp nem lehetséges a várt 20 projekt támogatása, tekintve, hogy egy-egy EQUAL projekt rendszerint és érthető módon többszáz milliós léptékű.
Ugyanígy, problematikusnak tűnik a pályázható alsó összeghatár is, mivel a 30 millió Ft egy helyi léptékű (a célcsoport civil szervezetek és helyi közösségek!) projektre indokolatlanul túl magas lehet. Ezzel csak bele lesznek kényszerítve a pályázók indokolatlan projektelemek kitalálásába, hogy „kikerekedjék” az összeg ennyire. Az is gond ezzel, hogy valódi civil és kis szervezetek számára ez a lépték irreálisan nagy, csakúgy, mint az elvárt HEFOP-TÁMOP-EQUAL tapasztalat is túlzó, holott valószínűleg épp az ő számukra volna nagyon is hasznos ezeknek a „best / good practice”-oknak a megismerése, beemelése tevékenységükbe. Amennyiben azonban a nagyobb, régiós-országos szervezetekről van szó, ismét felmerül a rendelkezésre álló kapacitás kérdése.
Ez a lépték csak az uniós (magyar) pályázati rendszerekben szocializálódott, de végképp nem helyi és közösségi szereplőknek kedvez.
A kiírás továbbra is megköti a menedzsment költség arányát 12%-ban. Ez azzal jár, hogy egy 20 hónapos projekt esetében, amely a legkisebb pályázható összeggel számol (mert még az is sok rá…), a havi, menedzsmentre fordítható összeg 150,000 forint. Ebből kell alkalmazni a kötelező elvárásoknak megfelelő menedzsment stábot. Ez életszerű? Mit tesz majd a pályázó ilyenkor? Feltornázza indokolatlan projektelemekkel a költségvetést arra a szintre, amint már a menedzsment költség aránya is elfogadható. Vagy leviszi a projekt-időtartalmat annyira, ami már az értelmes végrehajtást (és tartalmat) teszi kockára. Miért kell ragaszkodni mindenáron ehhez az arányhoz?
Ha valóban EQUAL típusú projekteket vár a kiíró, történt-e költségelemzés a korábbi EQUAL projekteknél? Ha a kiíró ragaszkodik a 10%-os (ERFA) beruházási hányadhoz, akkor abból pontosan azokon a területeken nem fog tudni megvalósulni a foglalkoztatás minimális feltételét jelentő beruházás, ahol a magas munkanélküliség (egyik) oka épp a helyi infrastruktúra hiánya.
Továbbra sem lehet rezsi költséget elszámolni. A kiírónak ez nyilván tudatos döntése volt, de talán nem annyira felel meg a megjelölt célcsoport (civilek, helyi közösségek) anyagi lehetőségeinek. Ők nem tudják a rezsijüket máshonnan finanszírozni, ez is a „kreatív költségvetés-tervezés” irányába viszi majd őket.
Bár mint a TÁMOP kiírások általában, az előkészítő szakasz költségeit el lehet majd számolni a költségvetés terhére, ez a célcsoportként definiált civil szervezetek (helyi közösségek) számára csak akkor jelent segítséget, ha megnyerik a pályázatot. (Ebben az esetben is csak abban az esetben, ha van a pályázóknak elegendő saját forrása megelőlegezni ezt a nem biztosan visszatérülő költséget.) Ez a „lehetőség” ismét csak torzítja az esélyegyenlőséget, hiszen a stabil, erős pénzügyi (vagy önkormányzati-intézményi!) háttérrel rendelkező „civilek” élhetnek ezzel a lehetőséggel, tudják magasabb szakmai színvonalon (vagy látványosabb előkészítő anyagokkal) megalapozni pályázatuk sikerességét.
Bár a támogatható tevékenységek között a kiírás felsorol szinte mindent, ami kicsit is „civiles” ízű, ezek között nincs összhang, sem rendszer. Ugyanakkor az eredménymutatók között nagy hangsúllyal szerepel az (akkreditált) képzéseket elvégzők száma. Ez – költségvetési belső korlátokkal együtt – a projekteket a jól ismert és hatékonyságát tekintve igencsak kérdéses tucatképzések irányába viszi el, amelyek végeztével semmi esély nincs nemhogy a foglalkoztatásra, de az értelmes (jövedelemgeneráló) tevékenység folytatására sem.
Ez is csak az uniós (magyar) pályázati rendszerekben szocializálódott, intézményesült, de végképp nem helyi és közösségi szereplőknek kedvez.
Béres Tibor - Móra Vera
Budapest, 2009. január 2.
-
2010. január 4. 15:43Gergely PéterPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
A pályázók köréből kizárt a Közép-Magyarországi régió, vannak azonban Budapestnek (is) olyan régiói, amelyek megfeleltethetőek a pályázati céloknak. Ennek megfelelően javaslom, hogy a pályázók körét terjesszék ki a Közép-Magyarországi régió területére is.
-
2009. december 22. 17:57Kiss OlgaPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
Többféle közhasznú, nonprofit szervezetnek kellene helyet biztosítani a pályázók körében, nemcsak az egyesületek, alapítványok, egyházak, hanem az átalakult kht-k, jelenleg nonprofit gazdasági társaságok számára is. Közülük is sokan valósítottak meg EQUAL programot. Szervezetünk H témájút (nemek közötti esélyegyenlőség)valósított meg, melynek továbbfejlesztésére mindeddig nem volt lehetőség.
Keresés
Elérhetőségek
E-mail: nfu@nfu.gov.hu
Infovonal: 06 40 638-638
Telefonos menürendszer