TAMOP 4.2.1.B - az egyeztetés lezárult
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat december 28-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Ha már korábban regisztrált a www.nfu.hu vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt.
Ha még nem rendelkezik regisztrációval, regisztráljon most!
-
2009. december 29. 09:56Patkó GyulaPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
A Miskolci Egyetem észrevételei és javaslatai a
„A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül” című pályázati tervezethez
A tervezetben megfogalmazott célok különösen időszerűek mind az előttünk álló rövid-és középtávú K+F+I tevékenység színvonalának növelése, mind hazánk gazdasági fejlődésének hosszútávon adódó feladatainak megoldása szempontjából. A célkitűzések megvalósulása a felsőoktatás minőségének sokoldalú javulását eredményezi. A tervezet általános támogatása mellett az alábbi észrevételeket ill. javaslatokat tesszük:
A pályázók köre: Nehezet értelmezhető, a Közép-magyarországi ill. a többi régió fajlagosan eltérő keretösszege. Közép-Magyarország 4 pályázata 12 MrdFt, a többi 6 régió 6 pályázata 15 MrdFt keretösszeggel tervezett. Ez megerősíti ill. tovább fokozza a fővárosi intézmények verseny előnyét. Javasoljuk a fajlagosan egyenletes elosztást a két csoport között.
A1:
Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése. Az intézmények konszolidálják partnerségeiket, hazai és nemzetközi oktatási-kutatási hálózatokat alakítanak ki, ezáltal tudományos eredményeiket a társadalom érdekében, valamint a gazdaságban is hasznosítják; vagyis K+F+I eredményeiket magas hatás (impact) faktorú folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban jelenítik meg és azokat az oktatásba is közvetítik.
Megjegyzés: Nem tipikus „a társadalom érdekében, valamint a gazdaságban is hasznosított” K+F+I eredmények magas hatás (impact) faktorú folyóiratokban történt közlése, a szakterület nemzetközileg elismert folyóirataiban publikálás viszont általánosan elvárható.
Módosítási javaslat:
Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése. Az intézmények konszolidálják partnerségeiket, hazai és nemzetközi oktatási-kutatási hálózatokat alakítanak ki, ezáltal tudományos eredményeiket a társadalom érdekében, valamint a gazdaságban is hasznosítják; vagyis K+F+I eredményeiket nemzetközileg referált folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban jelenítik meg és azokat az oktatásba is közvetítik.
C1:/B2
2) A szellemi potenciál fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek
A kidolgozott humánerőforrás-fejlesztési stratégia alapján az oktatói-kutatói állomány bővítése, képzése. A kutatások szakmai hátterének erősítése hazai és külföldi oktatók-kutatók foglalkoztatásával, a külföldön dolgozó kiváló magyar kutatók, oktatók visszatelepülésének elősegítésével. A doktori iskolák, doktoranduszok, doktorjelöltek bekapcsolódásának támogatása a stratégiai kutatásokba. A tehetséggondozás részeként a kutatói karrier felépítésének támogatása különböző tehetségtámogató programokkal, elősegítve ezzel a fiatalok érvényesülését a tudományos pályán. Szükség szerint az intézményi szolgáltatói- és ügyfélkapacitás bővítése.
Megjegyzés: fontosnak tartjuk, hogy a „a külföldön dolgozó kiváló magyar kutatók, oktatók visszatelepülésének elősegítésével” párhuzamosan a hazai kutatók anyagi megbecsülésének lehetősége is bővülhessen a projekt által. Egyetértünk a Debreceni Egyetem ide vonatkozó észrevételével és javasoljuk a fentiek módosítására tett javaslatuk elfogadását.
C1:/B4
4) Kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek
A kutatás-fejlesztési startégia alapján a kiemelt kutatások részletes tervezése, az elérni kívánt minőségi fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek meghatározása. A kutatócsoportok összeállítása.
A kiemelt kutatási területeken magas színvonalú kutatómunka végzése. A kutatási eredmények publikálása magas impact faktorú folyóiratokban, szakkönyvekben, valamint szabadalmi bejelentések előkészítése.
Megjegyzés: Az impact factor túlhangsúlyozása végig vonul az egész tervezeten. Számos tudományterületen nem életszerű a „magas hatás (impact) faktorú folyóiratokban” történt közlés, mint követelmény, a szakterület nemzetközileg elismert folyóirataiban publikálás viszont általánosan elvárható.
Módosítási javaslat:
4) Kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek
A kutatás-fejlesztési startégia alapján a kiemelt kutatások részletes tervezése, az elérni kívánt minőségi fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek meghatározása. A kutatócsoportok összeállítása.
A kiemelt kutatási területeken magas színvonalú kutatómunka végzése. A kutatási eredmények publikálása nemzetközileg referált folyóiratokban, szakkönyvekben, valamint szabadalmi bejelentések előkészítése.
C1.1. Speciális elvárások az egyes tevékenységekkel kapcsolatban
1. Projektmenedzsmenttel szembeni elvárások:
A kedvezményezettnek vállalnia kell, hogy a projekt teljes időtartama alatt egy szakmai vezetőt alkalmaz munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony keretében, akinek munkaideje a projektben bizonyíthatóan eléri a heti 40 órát. A szakmai vezetőnek PhD végzettséggel és legalább 5 éves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie a kiemelt kutatási területek valamelyikén.
Megjegyzés: a szakmai vezető feladatköre a kutató munkában magas minőségi követelményeknek megfelelő személyt feltételez. Nem várható, hogy a megfelelő vezető oktató/kutató a projekt időtartamára megszüntesse egyetemi státuszát a projekt teljesítése végett. A követelmény fenntartása erősen csökkentené a szakmai vezetésre felkérhető személyek számát. Az sem várható, hogy a szakmai vezetés heti 40 óra munkaidőt igényel.
Javaslat: Rugalmasabb megfogalmazást javaslunk.
3. Projekt előrehaladással kapcsolatos elvárások
A kedvezményezettnek vállalnia kell, hogy a C1. „Projekt szakmai megvalósítása” 1. pontjában szereplő 4 stratégiai dokumentumot elkészíti, elindítja az infrastrukturális beruházásokat, valamint a támogatás legalább 30%-ával elszámol legkésőbb 2010. szeptember 30-ig.
Megjegyzés: irreális „a támogatás legalább 30%-ával elszámol legkésőbb 2010. szeptember 30-ig” követelmény, különös tekintettel a közbeszerzési eljárásra.
Javaslat: 2010 december 31-ét javasoljuk megadni.
-
2009. december 28. 20:48Kovács MelindaPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Indokolt lenne a TÁMOP-4.2.1.B-09/1 KMR/KONV kiírás partnerségi egyeztetési határidejének módosítása, 2010. január 6.-ra (ehhez kapcsolódóan a beadási és egyéb határidők is módosulnának). A jelenlegi határidő 2009. december 28., az első beadási nap 2010. január 4., ami azt sugallja, hogy a társadalmi egyeztetésre kérdése inkább csak formális. Ehhez kapcsolódóan irreálisnak tűnik a 4 stratégiai dokumentum elkészítésének, az infrastrukturális beruházások elindításának, valamint a támogatás legalább 30%-ával történő elszámolásának 2010. szeptember 30.-i határideje is.
A koncepció szerint Közép-Magyarország régióból 4, valamint a 6 konvergencia régió 1-1 intézménye kerül támogatásra, ami inkább egyes intézmények célzott támogatását sejteti.
Az értékelési szempontok között nagyon alacsony arányban jelenik meg a pályázó szervezet minősége, eddigi kutatási eredményessége. Nem világos, hogy a pályázat a legjobb felsőoktatási intézmények (kutatóegyetemek) támogatását tűzi-e ki célul, vagy a fejlesztésre érdemes intézményekét is.
A futamidő (24 hónap) túlságosan rövid.
Indokolt lenne megengedni az MTA kutatóintézetek, vagy kutatócsoportok, legalább konzorciumi tagként való részvételét. Azért, hogy ez ne kizárólag a kritikus tömeg elérése céljából történjen, feltételül szabható a visszamenőleg dokumentált együttműködés megléte (közös publikációk, pályázatok, stb.).
Nem indokolt a projektmenedzser és a szakmai menedzser teljes idejű (heti 40 órás) alkalmazásáról szóló elvárát.
-
2009. december 28. 16:28Dr. Szél ÁgostonPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
Összességében a pályázati kiírás szükséges és hasznos a felsőoktatás fejlesztése szempontjából, ezért támogatjuk és üdvözöljük. A kiírás pozitív eleme a feltételrendszer körültekintő és egzakt kidolgozottsága.
Megjegyzések, kérdések
Nem világos, hogy a pályázat milyen összefüggésben áll a kutatóegyetemi koncepció kidolgozás alatt lévő, de konkrét indikátorokkal még nem meghatározott pályázati feltételeivel. Tekintettel a két pályázati törekvés deklaráltan azonos céljával és feltehetőleg azonos célközönségével, nem tartjuk szerencsésnek, hogy a két pályázat egymástól függetlenül, és nem összehangoltan kerül kiírásra. Szükséges lenne, hogy a kutatói és adminisztratív energiák ésszerű kihasználása érdekében az indikátorok teljesen azonos szempontok szerint kerüljenek összegyűjtésre.
A pályázati anyag abból a prekoncepcióból indul ki, hogy ez eddigi folyamatok helyesek és szükségesek voltak. Ezt a tényt axiómaként kezeli, miközben tudható, hogy a felsőoktatásban lezajlott elsősorban kvantitatív változások sem a képzés, sem társadalompolitikai szempontokból nem csak kívánatos eredményeket hoztak, hanem diszfunkcionális következményekkel is jártak. Érdemes lenne tehát a jelen diszkusszió tárgyát képező pályázatot megelőzően, vagy legalább azzal párhuzamosan, de minimum annak részét képezően felülvizsgálni az eddigi gyakorlatot, illetve elemzés tárgyává tenni azt, hogy a pályázatban megfogalmazott célkitűzések és a hozzájuk vezető utak egyáltalán megvalósíthatók-e a fennálló körülmények közepette.
Az A.2 pontban megfogalmazottakkal egyetértünk, a doktorképzés valóban kulcspontja a minőségorientált felsőoktatási rendszernek. Azonban itt jelentkezik az előző pontban megfogalmazott kifogás első ízben konkrétan. Vajon lehetséges-e a doktorképzést megreformálni a hozzávezető képzési szintek érintetlenül hagyásával? Nyilvánvalóan nem. Strukturális változásokat nem, legfeljebb apró korrekciókat lehet ilyen módon elérni.
Ugyancsak paradoxonnak tűnik, hogy a mennyiségi szempontok felváltását a minőségi célokkal a pályázati kiírás kifejezetten mennyiségi mutatókkal (is) kívánja elérni (pl. “növekedjen a doktorképzésben résztvevők száma”).
Miközben maximálisan egyetértünk az esélyegyenlőségi programokban megfogalmazott eszményekkel és célokkal, nem világos, hogy ez a kérdés milyen kapcsolattal rendelkezik a felsőoktatási intézményi fejlesztéssel és annak pályázhatóságával. Különösen akkor, ha az esélyegyenlőségi politika eredményei nem minden tekintetben és elemükben objektiválhatóak.
Ki az NFÜ pályázat célközönsége? A 3.a pontban megfogalmazott pályázati kritérium számos olyan felsőoktatási intézményt zár ki, amelyeknek éppenséggel nagy szükségük lenne a fejlesztési forrásokra. Ugyanakkor ezek az intézmények nyilvánvalóan nem férnek bele a kutatóegyetemi koncepcióba. Nincs azonban megfogalmazva az a kikötés sem, hogy csak kutatóegyetemi cím birtokosa pályázhat (ellenkezőleg: a B.1 pont szerint az FTv. mellékletében felsorolt valamennyi FOI pályázhat)! Bár a bírálati szempontok között ezt olvassuk: „A pályázóval szemben támasztott szakmai minőségi kritériumok teljesítése, összhangban a kutatói egyetemi cím elnyerésére irányuló pályázat kritériumaival (C11 pont alapján)”. El kellene dönteni, hogy a pályázat a legkiválóbb felsőoktatási intézmények (kutatóegyetemek) támogatását tűzi ki célul, vagy a fejlesztésre szoruló (arra érdemes) intézményekét is! A csekély támogatási összeg mindkét cél egyidejű megvalósítását nem teszi lehetővé. Pályázhat-e olyan intézmény, amely nem rendelkezik kutatóegyetemi címmel? Ha igen, mi a célja és értelme a cím elnyerésének, ugyanis a kutatóegyetemi cím elnyerésével önmagában nem jár támogatás?
Az elbírálás tisztaságát nehezíti a múlt eredményeinek és a jövőbeli céloknak az együttes szerepeltetése a pályázati kritériumok között. A kutatóegyetemi koncepció alapgondolata a már elért eredmények honorálása volt. Az odaítélés alapja is transzparens, jól összehasonlítható indikátor-gyűjtemény a nemrég elfogadott kormányrendelet szerint. A jövőkép megfogalmazása az NFÜ pályázatban, az elérni kívánt célok jóval kevésbé tekinthetők objektív mércének. Könnyen adódhat az a vád, hogy az odaítélés majd ad hoc szándékok mentén történik meg, és nem az igazi minőség képezi a nagy várakozással előkészített pályáztatás alapját.
Nehezen értelmezhető a konzorciumi lehetőség is. Ha a „kétfázisú” pályáztatás célja a kutatóegyetemi címet elnyert intézmények támogatása, akkor a konzorcium „fából vaskarika”, hiszen éppen azok lépnének egymással pályázati kapcsolatba, amelyek egymással szemben állnak a versenyben. Felmerül az a lehetőség is, hogy az egyes partnerek önmagukban nem teljesítik a kutatóegyetemi cím (vagy a jelen pályázat) kritériumait, együtt azonban már igen. Van-e azonban értelme egy ilyen konzorcium támogatásának? Azokkal az egyetemekkel szemben, amelyek önmagukban is rendelkeznek a feltételekkel, semmiképpen sem tekinthető fair eljárásnak. A kutatóintézetek konzorciális partnerként való szerepeltetése szintén ellene mond a kutatóegyetemi koncepció alapján történő intézményi rangsorának. A kritikus tömeg szempontjából azonban mindenképpen hasznos lehet a társulás. Javaslom, hogy a konzorciumi részvétel feltétele legyen a legalább 5 évre visszamenőlegesen bizonyítható előzetes tudományos-kutatói együttműködés megléte (közös publikációk, tudományos pályázatok, stb.)
A konzorciumok megalakulása még azt a lehetőséget is magában foglalja, hogy a kutatóegyetemi címre önállóan nem pályázható intézmények együttesen elérik a kritikus tömeget (minél több tag, annál nagyobb esély…), el is nyerik a pályázatot. Az elnyert támogatási összeget azonban végül is négy intézmény között kell felosztani, vagyis a pályázati támogatás elaprózódik, amivel semmiképpen sem teljesül a minőségi cél.
Egy ilyen volumenű és jelentőségű pályázat elkészítésére és benyújtására a rendelkezésre bocsátott másfél hónap valószínűleg nem elegendő. A múlt felmérése (az indikátor-gyűjtemény) talán még elkészíthető, de a valóban érdemi, jövőbeli programok megalapozott megfogalmazásához gyaníthatóan több idő kellene.
E.1 Monitoring mutatók fejezet: a publikációk száma semmiképpen sem reprezentatív mutató. Hiányzik az adott számú publikációk megjelenési ideje is (utolsó 5 év? 2004-2008-ig vagy 2005-2009-ig, stb.) A megjegyzés akkor is releváns, ha a projekt megvalósítás során keletkező új publikációk számát kell majd megadni (évente? A projekt végrehajtása óta? stb.)
A bevont kutatók és közreműködő hallgatók száma is bizonytalan. Nincs definiálva, hogy kiket kell ideérteni.
Összességében javasoljuk a pályázat kiírását, ugyanakkor a kutatóegyetemi koncepcióval való gondos egyeztetésre szükség van. Kétfázisú tandem-pályázatról vagy két független pályázatról van-e szó?
Semmelweis Egyetem
2009. december 28.
-
2009. december 28. 12:18ELTE PIKPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Az ELTE Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központ (ELTE véleményeként) javasolja:
Az A2 fejezetben a kutatás-fejlesztési infrastrukturánál jelenjen explicit formában - a kutatással kapcsolatos
a) könyvtári-hálózati szolgáltatást támogató informatikai eszközök (pl.szerverek), szoftverek illetve adatbázisok beszerzése.
b) nagy mennyiségű adat átviteléhez, feldolgozásához,elemzéséhez szükséges informatikai eszközök (pl.szerverek) és szoftverek beszerzése.
A B6.3. ponthoz -a pályázati konstrukció céljaihoz illeszkedően-:
Az a) pontban csak a főállású munkaviszonyban/közalkalmazotti
jogviszony keretében foglakoztatottak számitsanak be (a mellék-, másod stb és egyéb jogviszony keretében alkalmazottak ne).
-
2009. december 28. 07:51Horváth ViktorEgyéb észrevétel
Tisztelt NFÜ!
Javasolni (ill. kérni) szeretnénk, hogy a
TÁMOP-4.2.1.B-09/1 KMR/KONV kiírás
partnerségi egyeztetésének határidejét
módosítsák 2009. december 31-re.
Indoklás:
Ezen pályázat(ok) társadalmi egyeztetése
2009. december 19-én, szombaton került kiírásra és
2009. december 28. került határidőnek megjelölésre.
Ezen nem egészen 10 napos időszakban két hétvége és 3 karácsonyi nap volt, így lényegében csak néhány munkanap maradt a tervezet átolvasására, az esetleges vélemények megfogalmazására.
Ugyanakkor egy olyan volumenű pályázatról van szó, amely minimálisan megpályázható összege is magasabb, mint akár a komplex városközpont rehabilitációs pályázatok maximális összege.
Hosszabb véleményeztetési időszakra több más, ennél sokkal egyszerűbb és sokkal kisebb összegű pályázatnál is volt példa (lásd például:
GOP 1.3.3: - 2009. január 13- január 26.,
KEOP 4.4.0: 2009. február 17-február 27.).
Az eddig beérkezett hozzászólásokból nyilvánvaló,
hogy közülük több is egyértelműen szolgálni fogja a
megvalósuló kiírás pontosságát, célszerűségét,
a hozzászólások száma már most is kimagasló.
A pályázók köre -bár nem tartalmazhat konzorciumi összefogást-
jóval összetettebb, mint pl. egy mikrovállalkozás,
hiszen a pályázat nagyságrendje és az abból adódó önrész valószínűsíti, hogy a pályázók a legmagasabb szinten fogják magukat képviseltetni, tehát több kar, intézet céljai, érdekei figyelembevételével, integrálásával kell a pályázóknak a tervezet véleményezését kialakítaniuk.
Ehhez kérjük a 3 napos hosszabbítást, ami remélhetőleg nem veszélyezteti a tervezet határidőben történő kiírását. -
2009. december 27. 20:33Balogh JuditPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Adminisztratív információk
A Debreceni Egyetem a következő észrevételeket teszi a projektmenedzsment és a finanszírozás kérdéseivel kapcsolatban:
intézmények
1. A nettó jelenérték és belső megtérülési ráta a képzési és alapkutatási projektek esetén a felsőoktatási intézményekben nem less értelmezhető, ezek törlését javasoljuk a projektadatlapról.
2. A megrendelt kutatás költségének elszámolása fontos lehet a pályázók számára, de hiányzik az elszámolható költségek közül. Javasoljuk beemelni a felsorolásba.
3. A projekt menedzsment költség max. az összes ráfordítás 10%-a a Specifikációban, az Útmutatóban 6%-ot látunk. Ellentmondás van a pénzügyi vezetővel szembeni követelményekben az Útmutató és a Költségvetési specifikációkban kiírtak között. Az Útmutató 500 MHUF-os projektet, a Specifikáció 100 MHUF-os projektet vár el.
Az a követelmény, hogy a projektmenedzser és a szakmai vezető teljes munkaidőben legyen alkalmazva, nem eredményezi szükségképpen a projekt biztonságos és szakszerű megvalósítását. A projektmenedzser és a szakmai vezető feladata a projekt irányítása, mely nem feltétlenül igényel heti 40 óra munkát. Teljes munkaidőben az operatív menedzsmentnek kell, hogy alkalmazva legyen. Nem reális, hogy egy egyetemi vezető két évre megszakítsa státuszát a projekt megvalósítása miatt.
-
2009. december 27. 20:30Balogh JuditPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok
A Debreceni Egyteem a következő szövegszerű módosítási javaslatokat teszi a monitoring mutatókkal kapcsolatban:
A meglévő kutatók támogatása, meglévő kutatói bázis feltételrendszerének javítása (például bérek emelése, lehetőség oktatói munka helyett csak kutatói munka végzésére) nem tükröződik a monitoring mutatókban.
1. "A pályázónál/kedvezményezettnél tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók-kutatók (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi kérelmeinek (vagy oltalom) száma " HELYETT javasoljuk: "A pályázó/ kedvezményezett (magyarországi vagy nemzetközi) szabadalmi bejelentéseinek (vagy megadott oltalom) száma"
Indoklás: A szabadalmi bejelentéseket jellemzően nem a kutatók, mint magánszemélyek nyújtják be, hanem a követelményként előírt szellemitulajdon-kezelési szabályzatoknak megfelelően a pályázó/kedvezményezett intézmény.
2. "A pályázónál/ kedvezményezettnél tudományos fokozattal rendelkező, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók-kutatók publikációinak száma vagy a nemzetközi szintű publikációk számának növekedése"
Indoklás: A publikációk darabszáma önmagában nem
minőségi mutató, gyakran többet ér egy rangos nemzetközi folyóiratban leközölt néhány oldalas cikk, mint egy közlemény.
3. "Minimálisan elvárt adatszolgáltatás az egyes támogatott tevékenységekkel kapcsolatban: Tervezett minőségi publikációk, szabadalmak száma" HELYETT "Tervezett minőségi publikációk, szabadalmi bejelentések száma"
Indoklás: a szabadalmi bejelentés benyújtásától átlagosan 4-5 év telik el a szabadalom megadásáig, mely túlmutat jelen projekt keretein.
-
2009. december 27. 20:29Balogh JuditPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek
A Debreceni Egyetem a következő szövegszerű módosítási javaslatot teszi az Egyéb feltételek ponttal kapcsolatban:
"A rendelet értelmében jövedelemtermelő projekt „bármely, olyan infrastrukturális beruházást magában foglaló művelet, amelynek igénybevétele közvetlenül a felhasználókat terhelő díjakkal jár, vagy föld vagy épületek értékesítését vagy bérbeadását, vagy bármely más ellenszolgáltatás fejében történő szolgáltatásnyújtást magában foglaló művelet”. Kivételt képeznek ez alól a K+F eredmények."
Indoklás: A pályázat fontos célja a tudományos eredmények gazdasági hasznosítása, illetve a K+F+I eredmények megjelenítése szabadalmakban és új eljárásokban (A1.) A korlátozás ellentétben áll a pályázat ezen céljával, hiszen a pályázat során megvalósított fejlesztés eredményét kell értékesítenünk (hasznosítanunk) az itt megfogalmazott célok eléréséhez. Javasoljuk a korlátozás törlését. A K+F+I eredmények értékesítését a GOP rendszer is engedi.
-
2009. december 27. 20:27Balogh JuditPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek
A Debreceni Egyetem a következő szövegszerű módosítási javaslatot teszi az Egyéb korlátozások ponttal kapcsolatban: "Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a pályázó a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét bérbeadási célra kívánja felhasználni. Nem részesülhet támogatásban az a projekt, amelynek keretében a pályázó a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét a fenntartási kötelezettség fennállása alatt értékesíti. Kivételt képeznek ez alól a K+F eredmények."
Indoklás: A pályázat fontos célja a tudományos eredmények gazdasági hasznosítása, illetve a K+F+I eredmények megjelenítése szabadalmakban és új eljárásokban (A1.) A korlátozás ellentétben áll a pályázat ezen céljával, hiszen a pályázat során megvalósított fejlesztés eredményét kell értékesítenünk (hasznosítanunk) az itt megfogalmazott célok eléréséhez. Javasoljuk a korlátozás törlését. A K+F+I eredmények értékesítését a GOP rendszer is engedi.
-
2009. december 27. 20:26Balogh JuditPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
A Debreceni Egyetem a következő szövegszerű módosítási javaslatokat javasolja a támogatható tevékenységekkel kapcsolatosan:
1. "A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos stratégiai dokumentumok kidolgozása vagy továbbfejlesztése"
Indoklás: a legtöbb felsőoktatási intézmény már rendelkezik stratégiai dokumentumokkal.
2. Az előkészítő fázis feladata az intézmény dokumentált (pl. publikációk, szabadalmi leírások, belső dokumentumok, korábbi pályázati eredmények, stb.) tudásvagyona alapján meghatározni az egyes kiválósági központok (munkacsoportok, tanszékek, laborok, intézetek, doktori iskolák stb.) szakmai kompetenciáját, a szervezeti egységek kutatási területei közötti átfedéseket, valamint az egységek kutatási aktivitását és naprakészségét."
Indoklás: a támogatás során fontos szempont lehet az eddigi pályázati sikeresség. A támogatott egységek nemcsak munkacsoportok, hanem doktori iskolák, intézetek, stb. is lehetnek. A pályázó intézmények heterogén szervezeti felépítése és adottságai miatt javasoljuk, hogy ez a szempontrendszer szabadon kerüljön kialakításra az egyes intézményekben.
3. "A tudományos eredmények hasznosítási terve: tartalmazza a kutatáshasznosítási folyamatmodelleket, és a tudományterület-specifikus kutatáshasznosítási módszertanokat, a tudományos eredmények közvetítését az oktatásba, felméri a jelenlegi K+F partnereket, és meghatározza azokat a hazai és nemzetközi együttműködési és partnerségi irányvonalakat, amelyek alapján a tudás-és technológia hasznosítás tevékenységét a jövőben végezni kívánja." Ezt a részt javasoljuk törölni.
Indoklás: Javasoljuk, hogy az intézményi K+F stratégia foglalkozzon ezzel a témával. A technológia transzfer már működik a pályázó intézményekben, nem dokumentumot kell készíteni, hanem csinálni.
4. "A szellemi potenciál fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek: A kidolgozott humánerőforrás-fejlesztési stratégia alapján az oktatói-kutatói állomány bővítése, képzése. A kutatások szakmai hátterének erősítése hazai és külföldi oktatók-kutatók foglalkoztatásával, a külföldön dolgozó kiváló magyar kutatók, oktatók visszatelepülésének elősegítésével. A doktori iskolák, doktoranduszok, doktorjelöltek bekapcsolódásának támogatása a stratégiai kutatásokba. A meglévő, eredményeket felmutató, ill. potenciállal bíró területeken dolgozó kutatók nagyobb támogatása. A tehetséggondozás részeként a kutatói karrier felépítésének támogatása különböző tehetségtámogató programokkal, elősegítve ezzel a fiatalok érvényesülését a tudományos pályán. Szükség szerint az intézményi szolgáltatói- és ügyfélkapacitás bővítése."
Indoklás: ne csak a kapacitásnövekedést, hanem a meglévő kutatói bázis feltételrendszerének javítását (például bérek emelése, lehetőség oktatói munka helyett csak kutatói munka végzésére) is támogassuk.
5. "Kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek: A kutatás-fejlesztési stratégia alapján a kiemelt kutatások részletes tervezése, az elérni kívánt minőségi fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek meghatározása. A kutatócsoportok összeállítása. Olyan kutatások támogatása, amelyek eredménye lehet publikáció magas impact faktorú folyóiratokban, szakkönyvekben, ill. végső soron gazdaságilag hasznosítható kimenetük lehet. A kiemelt kutatási területeken magas színvonalú kutatómunka végzése. A kutatási eredmények publikálása magas impact faktorú folyóiratokban, szakkönyvekben, valamint szabadalmi bejelentések előkészítése."
Indoklás: a támogatandó tevékenységek között a kutatási projekteken kell legyen a hangsúly, nem az oktatáson.
6. "Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek: A kutatási hálózatok megszervezése, az együttműködések jogi és pénzügyi és menedzsment hátterének kialakítása. A tudományos eredmények hasznosítási terve (K+F+I stratégia) alapján a tudás- és technológiatranszferrel kapcsolatos tevékenységek előkészítése, a megfelelő partnerek megkeresése, stratégiai szövetségek kialakítása. A tudományos eredmények hasznosítási terve alapján az originális K+F+I eredmények gazdasági és társadalmi hasznosításnak proaktív elősegítése és közvetítése az oktatásba. Előny, ha a hasznosítás elemeként megjelenik az akcelerátor funkció, melynek keretében az intézmények proaktívan közelítik meg a cégvilágot, valamint maguk is cégeket alapítanak, nemcsak hídfő, hanem híd szerepet vállalva az innovációban. A tudás- és technológiatranszfer tevékenységek révén a felsőoktatás és gazdaság kapcsolatának erősítése, stratégiai szövetségek fenntartása. A hallgatók és oktatók eredményes szereplésének elősegítése a nemzetközi konferenciákon, szakmai versenyeken, valamint az eredmények bemutatása rangos hazai és külföldi folyóiratokban, szakkönyvekben."
Indoklás: A technológia transzfer a TAMOP 4.2.1. pályázat kapcsán már a potenciális pályázók körénél működik. A továbblépést az accelerator funkció felvállalása jelentheti.
7. Belső költségvetési korlátok: Javasoljuk a költségvetési korlátok csökkentését a következők szerint: "A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos stratégiai dokumentumok kidolgozása 1,5 helyett 1%; Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek 15 helyett 5 %; A kialakított kutatási szervezet(ek) jövőképének kidolgozása 2 helyett 1 %."
Indoklás: a belső költségvetési korlátok az infrastruktúra kivételével túl magasak: például az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztésével kapcsolatos tevékenységekre 3,5 milliárdos projekt esetén több mint 500 millió Ft-ot lehet költeni. Ha a maximális %-okat a pályázó mindenütt kihasználja, összesen 1,4 milliárd Ft marad a kutatási projektekre és kutatói bérekre (infrastruktúra nélkül).
8. "A kedvezményezettnek vállalnia kell, hogy a C1. „Projekt szakmai megvalósítása” 1. pontjában szereplő 4 stratégiai dokumentumot elkészíti, elindítja az infrastrukturális beruházások 80 %-át, valamint a támogatás legalább 30%-ával elszámol legkésőbb a projekt megkezdésétől számított fél éven belül vagy 2010. szeptember 30-ig."
Indoklás: a közbeszerzés és a bírálati folyamat elhúzódása miatt a 2010. szeptember 30-i időpont nem biztos, hogy tartható lesz.
9. "Nem támogatható az a konkrét tevékenység, amely más pályázati forrásból már támogatást kapott, azonban a korábban támogatott tevékenységek, szolgáltatások továbbfejlesztése engedélyezett. A futó pályázatokban támogatott projektelemekhez hasonló tevékenységeket, a futó pályázatok befejezésének másnapjától, azok eredményeire építve lehet jelen projektben tervezni. "
Indoklás: A tevékenységek támogatása (oktatás, kutatás, K+F+I disszemináció, technológia transzfer) tekintetében átfedés tapasztalható a több felsőoktatási intézményben folyó TAMOP 4.2.1. és 4.2.3. pályázatok között a jelen kiírással. Nem világos, hogy a pályázat ezt az átfedést hogyan kezeli- tekintve, hogy a technológia transzfer pl. – nagyon helyesen – kötelező elem. A mi javaslatunk az, hogy a futó pályázatok befejezésének másnapjától lehessen jelen projektben a TAMOP 4.2.1., és 4.2.3. pályázatokhoz hasonló projektelemet tervezni. Például, ha valaki 2010. július 1-gyel indítja a jelen projektet és 2011. július 1-gyel fejezi be a TAMOP 4.2.1.-et, akkor 2011. július 2-től tervezhessen be bérköltséget a technológia transzfer iroda munkatársainak- abban az esetben, ha tevékenységük ettől a naptól épít a korábbi TAMOP 4.2.1. eredményeire, és továbbfejleszti azokat.
10. "Nem elszámolható költségek: lízingdíj, kivéve a zárt végű lízinget"
Indoklás: zárt végű lízing lehetne támogatható a projektadatlap szerint is, ez esetben a tulajdonjogot a pályázó megkapja. (A GOP rendszer például támogatja a zárt végű lízinget.)
-
2009. december 27. 20:21Balogh JuditPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
A Debreceni Egyetem a következő szövegszerű módosításokat javasolja a Részcélok pontban:
1. "Növekedjen azon főállású oktatók és kutatók száma akik – a publikációk és a független hivatkozások száma alapján – nemzetközileg is jelentős alap- és célzott alapkutatási tevékenységet, illetve nemzetgazdaságilag fontos, hazai és nemzetközi hatású K+F+I tevékenységet folytatnak" (új részcél)
Indoklás: A kiírásban eltolódik a hangsúly az oktatás támogatása felé, ezt tükrözi a részcélok meghatározása. Az oktatás minősége hosszú távon határozza meg a (kutató)egyetem, az itt leírt részcélokat nem lehet két eves időtartamban mérni. Javasoljuk, hogy a kiírás fektessen nagyobb hangsúlyt a tényleges K+F+I tevékenység támogatására. A tudományos eredmények legyenek meghatározóak, ne a kutatók/oktatók létszáma. Az IKUT (TAMOP 4.2.2.) már megtámogatta a munkaerőoldalt, ez a pályázat támogassa magát a tudományos kutatást.
2. "növekedjen a részvétel eredményessége az Európai Felsőoktatási Térség és az Európai Kutatási Térség programjaiban; továbbá az intézmény az Európai Minőségi Díj követelményrendszerével összhangban támogassa a folyamatos minőségfejlesztést." Ezt a részt javasoljuk kihúzni.
Indoklás: A díj kritériumrendszere egy vállalati önértékelési folyamat különböző szempontok szerint. Nem értelmezhető a felsőoktatási intézmények jelen projektjére.
3. "javuljon a régióban a felsőoktatási intézmény – tudás- és technológiatranszfer tevékenységével szervezett – kapcsolata a gazdasággal, ennek eredményeképpen növekedjen a spin-off és startup cégek, valamint az iparral közös projektek, együttműködések számának."
Indoklás: A hatékony tudás- és technológiatranszfer nemcsak a jó kapcsolatot a gazdasággal, hanem a konkrét transzfer eredményt is megköveteli.
-
2009. december 27. 20:19Balogh JuditPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
A Debreceni Egyetem a következő módosítást javasolja az A1 pont második részében:
1. "Az intézményi kapcsolatrendszer fejlesztése. Az intézmények konszolidálják partnerségeiket, hazai és nemzetközi oktatási-kutatási hálózatokat alakítanak ki, technológia transzfer rendszerüket továbbfejlesztik, esetenként akcelerátor funkciót vállalnak fel, ezáltal tudományos eredményeiket a társadalom érdekében, valamint a gazdaságban is hasznosítják; vagyis K+F+I eredményeiket magas hatás (impact) faktorú folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban jelenítik meg és azokat az oktatásba is közvetítik."
Indoklás: A pályázati kiírás jelen szövege közvetlenül nem támogatja a technológia transzfer tevékenységet, az intézményi kapcsolatrendszer és a hálózatok kialakítása nem fedi le ezt a területet. Ugyanakkor az oktatási-kutatási hálózatok kialakítása önmagában nem biztosítja a tudományos eredmények hasznosítását: ezek az eredmények nemcsak a hálózatosodás fejlesztésén, hanem a tudás- és technológia transzfer szolgáltatások minőségén és komplexitásán, valamint a kutatás színvonalán is múlnak, amik nem kapnak elég hangsúlyt a kiírásban!
2. "A konstrukció kiemelten támogatja a műszaki és természettudományok, valamint az orvostudomány területeit, valamint az Interdiszciplinárs kutatást más tudományterületek bevonásával"
Indoklás: az orvostudomány területén mind az adottságok, mind a folyó kutatások nemzetközi gazdasági és társadalmi jelentősége magas, ezért a konstrukció keretén belül kiemelten támogatandó. A kutatóegyetem koncepció nem korlátozza előre, hogy milyen területeket érdemes támogatni, hiszen ez az intézmények adottságain és a társadalom és a gazdaság igényein múlik.
-
2009. december 27. 20:16Balogh JuditPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
A Debreceni Egyetem a következő szövegszerű módosítást javasolja az A1 pontban:
„A fejlesztés alapvető célkitűzése a felsőoktatás vonzerejének növelése a minőség javulásán és a kiválóságon keresztül, amelynek egyik eszköze a kritikus tömeg – infrastruktúra és szellemi kapacitás – biztosítása a pályázó(k) által meghatározott, a K+F nemzetközileg aktuális, „nagy” kihívásaihoz kapcsolódó, ugyanakkor a hazai és nemzetközi gazdaság és társadalom szempontjából is kiemelt fontosságú, stratégiai kutatási területeken. Az intézmények oktatási-képzési és szolgáltató folyamataikat is a kiválósági központjaik működésére alapozva fejlesztik: az oktatási rendszerbe beépülnek a tudományos eredmények, a doktori képzések minősége javul, a kutatási tevékenységre alapozott képzések révén keletkező új kompetenciák átadásra kerülnek a gazdasági szereplőknek, a hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység színvonala nő, az intézmények K+F szolgáltatásból és pályázatokból eredő bevételei növekednek.
Indoklás: A pályázat célja nemzetközi szintű kutatóegyetemek létrehozása, ezért a nemzetközi gazdaság és társadalom szempontjából kell jelentős eredményekre törekedni. A várt eredmények között túlsúlyban van az oktatás- mind a kutatóegyetem nemzetközi fogalmával, mind a kutatóegyetemi rendelettel az áll összhangban, ha a felsőoktatási K+F+I színvonalának növekedése az egyik fő cél.
-
2009. december 27. 20:11Balogh JuditPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
A Debreceni Egyetem általános észrevételei a kiírással kapcsolatosan a következők:
A pályázati kiírás célja jó, a támogatható tevékenységek és a bírálati szempontok a kutatóegyetemi koncepcióval összhangban vannak. Ugyanakkor a hangsúly eltolódott az oktatás és a stratégiai dokumentumok elkészítése felé. A két legnagyobb terület a szellemi potenciál fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek és a kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, de a célok kifejtése során ezek a területek „elvesznek”. Ezen a két területen az is fontos, hogy ne csak a kapacitásnövekedést, hanem a meglévő kutatói bázis feltételrendszerének javítását (például bérek emelése, bérpótlék, lehetőség oktatói munka helyett csak kutatói munka végzésére) támogassa a kiírás. 3,5 milliárd Ft támogatást tartalmazó projekt esetén 73 500 000 Ft költhető stratégiakészítésre, és 551 millió Ft kapcsolatépítésre, ami a tényleges kutatási projektektől veszi el a forrást. A stratégiai dokumentumok „gyártása” és a kapcsolatépítés több egyéb uniós forrásból- például fp7 projektekből – is támogatható.
A tevékenységek támogatása (oktatás, kutatás, K+F+I disszemináció, technológia transzfer) tekintetében átfedés tapasztalható a több felsőoktatási intézményben folyó TAMOP 4.2.1. és 4.2.3. pályázatok között a jelen kiírással. Nem világos, hogy a pályázat ezt az átfedést hogyan kezeli- tekintve, hogy a technológia transzfer pl. – nagyon helyesen – kötelező elem. A mi javaslatunk az, hogy a futó pályázatok befejezésének másnapjától lehessen jelen projektben a TAMOP 4.2.1., és 4.2.3. pályázatokhoz hasonló projektelemet tervezni. Például, ha valaki 2010. július 1-gyel indítja a jelen projektet és 2011. július 1-gyel fejezi be a TAMOP 4.2.1.-et, akkor 2011. július 2-től tervezhessen be bérköltséget a technológia transzfer iroda munkatársainak- abban az esetben, ha tevékenységük ettől a naptól épít a korábbi TAMOP 4.2.1. eredményeire, és továbbfejleszti azokat.
-
2009. december 27. 09:40Hervainé Szabó GyöngyvérPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
A hazai felsőoktatás minőségének fejlesztése csak részben lehetséges 10 intézmény felfuttatásával. Összességében ez a pályázat egy olyan gyakorlat bevezetése Magyarországon, amely már számos vonatkozásban kudarcot vallott más országokban, vagy pedig egy korábbi K+F regionális politikai paradigmákat jellemzett. Alapvető probléma, hogy a pályázatokat nem előzte meg kutatási akkreditáció, így tulajdonképpen rendkívül nehezen igazolható, hogy valóban élvonalbeli kutatásról, valóban koherens kutatói közösségről van-e szó, alkalmasak-e a szétszórt, gyenge erőforrással rendelkező tanszékek ilyen horderejű pályázatok menedzselésére. ( A MAB doktori iskolákat akkreditáló tevékenységének semmi köze a kutatások korszerűségéhez, a kutatások tartalmi fontosságához, a doktori iskolákban foglalkoztatottak kutatói közösségekké szervezéséhez) A brit felsőoktatás jelenlegi kutatási akkreditációja során is kiderült, hogy számos nagy presztizsű kutatási egység már nem felelt meg a követelményeknek (miközben a brit felsőoktatásban már a kilencvenes években 40 % feletti volt a kutatási projekteken foglalkoztatottak -közalkalmazotti státusokon kívüliek- aránya.
Ez a pályázat egyébként azt sugallja, hogy nem annyira a kutatást, mint inkább egyes intézmények státusát kívánják erősíteni.
Addig, amíg a korábbi nagy NKTH-s pályázatok egyértelműen akadémiai intézetek finanszírozhatóságát célozták meg, e pályázatok is félő, hogy a mindennapi forráshiányos működést próbálják kompenzálni.
-
2009. december 27. 08:57ELTE PIKPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Egyéb észrevételek
A társadalmi egyeztetésre és az egyeztetés észrevételeinek a pályázati konstrukcióba és tartalmakba beépítésére szánt idő - a határidők alapján rendkívül és sajnálatosan rövid, inkább csak formális. (kevésbé jelentős támogatási konstrukcióknál ez sokkal hosszabb szokott lenni).
A futamidő túlságosan rövid (24 hónap).
Hátrányos lehet, hogy a pályázók csak maximum 5 kiemelt kutatási területet jelölhetnek meg.
A C1.1.3. pontban megjelölt feltétel teljesítése, mely szerint a pályázó a „támogatás legalább 30 %-ával elszámol legkésőbb szeptember 30-ig”, a bírálati és szerződéskötési időket figyelembe véve is szinte teljesíthetetlen (nyertes pályázat esetén gyakorlatilag 3-4 hónap alapján kellene elszámolni min. 500 millió forinttal).
A C10. pontban megfogalmazott elvárás, mely szerint a támogatásból beszerzett tárgyi eszközöket a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig meg kell őrizni, valamint azok rendeltetése és tulajdonviszonyai nem változtathatók meg, kifejezetten hátrányos az informatikai szakterület számára. Az informatikai szakember-képzésben a számítógépeket ugyanis 3 évente le kell cserélni a technika gyors fejlődése miatt. A 3 évnél idősebb gépek más szakterületen még használhatók lennének.
A D7. pontban meghatározott előleg nagysága és a C1.1.3. pontban megfogalmazott elvárások nincsenek összhangban.
A D8. pont a nyereségszerzést korlátozza. Mi a helyzet ebből a szempontból a szabadalmakkal? Azokat sem lehet közben hasznosítani?
A projekt dokumentumainak 2020-ig történő archiválása hosszúnak tűnik, 5 év általában elég szokott lenni.
-
2009. december 27. 08:55ELTE PIKPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Támogatás célja és háttere
A pályázat deklarált célja a műszaki és a természettudományi terület támogatása. Ennek eredményes megvalósítása viszont komplex fejlesztési és innovációs lehetőségek megnyitását feltételezi. Az igényes műszaki és természettudományos kutatás ma már elképzelhetetlen a „humán tudományok” rásegítése nélkül.
Erre a jelenlegi tervezetben a felsőoktatási intézmény szellemi potenciáljának fejlesztése részben nyílnak szolid lehetőségek a minőségi oktatásra, a tehetséggondozó programokra történő utalással.
A humán terület hozzájárulása azonban ennél sokkal tágabb és fontosabb – ez magában foglalja a színvonalas és sokoldalú általános képzés által megteremtett nyitottság kialakítását, ami mindenfajta kreativitás előfeltétele, de jelenti a szervezéssel, tervezéssel kapcsolatos kommunikációs és szervezési problémák megoldására való hatékony felkészítést is.
A „humán terület” fejlesztéshez, innovációhoz történő hozzájárulásának hatékonyságát a fejlett országokban működő kutató-teamek tapasztalatai is igazolják.
Tehát, a humán terület szempontjából szerencsés lenne, ha a tervezetben utalás történne e terület jelentőségére, esetleg bővebben kitérnének a kapcsolódási lehetőségekre és mindenképpen hangsúlyoznák a komplex megközelítésben rejlő lehetőségek fontosságát.
- A társadalmi egyeztetésre és az egyeztetés észrevételeinek a pályázati konstrukcióba és tartalmakba beépítésére szánt idő - a határidők alapján rendkívül és sajnálatosan rövid, inkább csak formális. (kevésbé jelentős támogatási konstrukcióknál ez sokkal hosszabb szokott lenni).
-
2009. december 27. 08:40Csirik JanosPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Milyen publikacios adatok megadasa lesz szukseges a palyazatban? Hogyan torteni ezek kiertekelese?
-
2009. december 23. 18:33Stépán GáborPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Kiválasztási kritériumok
Az értékelési szempontok között (E3 táblázat) a kutatóegyetemi pályázat céljához, annak speciális jellegéhez képest nagyon alacsony arányban jelenik meg a pályázó szervezet minősége, eddigi kutatási eredményessége. A kutatóegyetemi fogalomkörben az eddigi KFI tevékenység eredményeit, mint tényeket, nagyobb súllyal kell figyelembe venni, hiszen ez az az alap, kutatási potenciál, aminek stabil megléte egyfajta biztosítékot jelent a projektben megfogalmazott célok megvalósítására. Az intézmény sok év munkájával felépített jelenlegi kutatási potenciálját sokkal több ponttal kell értékelni például a pénzügyi pontok rovására (hiszen ezek egy része törvényi kötelezettséget, hazai és EU irányelvek betartását jelenti), vagy a horizontális szempontok rovására (melyek egy része szintén törvényi szabályozás alá esik, egy másik része pedig nem feltétlenül releváns az adott pályázat esetében) illetve a további adminisztratív jellegű pályázati szempontok rovására.
-
2009. december 23. 18:29Stépán GáborPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
A kiírás szerint itt olyan kutatási területek támogathatók, melyek legalább öt éve bizonyíthatóan és hatékonyan működnek, ugyanakkor nem rendelkeznek, illetve a jelen támogatás elnyerése esetén nem fognak rendelkezni más támogatással. Ez a kritérium reálisan nem teljesíthető. A legnagyobb probléma a megfogalmazásban az, hogy a kutatási területek nem lehetnek azonosak a támogatott kutatási projektekkel - jelen állapotukban például a KKK-k vagy a tudásközpontok esetében sem. Az, hogy egy adott KFI területen egy jól működő kutatócsoportnak, tanszéknek, konzorciumnak van sikeres pályázata, nem zárhatja ki a teljes területet a Kutatóegyetemi pályázatból. Egy stratégiai KFI terület attól működik, hogy vannak kapcsolatai, megbízásai projektjei. Ennek szélesítése, erősítése lehet jelen projekt célkitűzése, de kizárása a pályázatból nem életszerű. Ezért kérjük ennek a feltételnek a pontosítását a későbbi értelmezési problémák és viták elkerülése érdekében: ne lehessen ugyanazon kutatási munkára két különböző forrásból is támogatást kapni, de engedje meg a kiírás a pályázatban más forrásokból (is) finanszírozott kutatási területek megjelölését. Javasoljuk továbbá a nagyobb egyetemek számára a stratégiai területek engedélyezett számának növelését is.
A támogatott tevékenységek között ugyan korlátozás nélkül szerepel a kiemelt kutatási területek minőségi fejlesztése, de megengedett az intézményi szintű felhasználás is (szellemi potenciál fejlesztése, kapcsolatrendszer fejlesztése, stb.) miközben korlátozott a kutatási infrastruktúra fejlesztése (max. 30%). Javasoljuk, hogy az intézmény sokkal nagyobb önállóságot kapjon abban a tekintetben, hogy mennyi infrastruktúra fejlesztésre van szüksége a kiemelt kutatási terület minőségi fejlesztésére.
Keresés
Elérhetőségek
E-mail: nfu@nfu.gov.hu
Infovonal: 06 40 638-638
Telefonos menürendszer