Közoktatási infrastrukturális fejlesztés (KDOP 5.1.1) - az egyeztetés lezárult
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat december 3-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Ha már korábban regisztrált a www.nfu.hu vagy a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt.
Ha még nem rendelkezik regisztrációval, regisztráljon most!
-
2009. december 3. 15:35Sebestény KatalinPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
A nem támogatható tevékenységek között szerepel az informatikai eszközök, berendezések, IKT-eszközök beszerzése is. Az IKT eszközök beszerzésére a TIOP-1.1.1 konstrukciója biztosít forrásokat. Kérdésem: Miért a kizárás, ha egyrészt a a TIOP 1.1.1. sorsa még bizonytalan,másrészt pl.az olvasó TV a támogatott eszközök között szerepel.
-
2009. december 3. 13:03Fiedler ÁgnesPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
A Pályázati Útmutató C9.1. "A projektre vonatkozó és egyéb speciális kizáró okok" fejezetében kizáró okként van feltüntetve, ha a pályázó a KDOP-2007-5.1.1/2F konstrukcióban korábban támogatásban részesült.
Székesfehérvár MJV Önkormányzata korábban támogatást nyert a fenti pályázaton, speciális óvoda és általános iskola fejlesztésére.
Kérésünk, hogy a speciális nevelési igényű gyerekek, tanulók fejlesztését ellátó intézményekre korábban nyert támogatás ne legyen kizáró oka a KDOP-2009-5.1.1. pályázaton való indulásnak, Indok: a speciális nevelést nyújtó intézmények más, jól lehatárolt célcsoport számára nyújtanak szolgáltatást, mint a "normál" közoktatási intézmények, tehát a speciális intézmény fejlesztése mellett a hagyományos közoktatási infrastruktúra fejlesztése is igen indokolt, különösen a nagyvárosokban.
Változtatási javaslatunk:
C9.1. 7. pont:
Nem részesülhet támogatásban az a feladatellátási hely, melyek az NFT I. ROP 2.3 vagy az ÚMFT KDOP-2007-5.1.1/2F; KDOP-2008-5.1.1/2/2F, pályázati kiírásaiban bármilyen infrastrukturális támogatásban részesült, kivéve a speciális óvoda- vagy iskolafejlesztésre nyert támogatást. -
2009. december 3. 10:25Varga GáborPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
A zirci kistérségben nem kapott támogatást korábban egyetlen iskola fejlesztése sem, így amennyiben jelen pályázat nem támogatja az iskolák fejlesztését, még a központi település iskolafejlesztése is lehetetlenné válik. Kérem, vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy a kistérség számára pályázhatóvá lehet-e tenni az iskola fejlesztését.
-
2009. december 2. 09:44Tóth GergelyPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pénzügyi feltételek
Az ajkai kistérség a Regionális Fejlesztési Tanáncs határozata alapján hátrányos helyzetű kistérség.
Kérjük hogy a tanács által hátrányos helyzetű kistérségeknek nyilvánított térségek települései esetében is 90% os legyen a támogatottság. -
2009. december 2. 09:34Tóth GergelyPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - Pályázók köre
A 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet 17§-a előírja az építtetői fedezetkezelést. Kérem megjeleníteni mely költségvetési soron számolható majd el.
A pályázat keretében csak óvoda fejlesztése támogatott, kérem, hogy az iskolákra vonatkozó részeket a végleges felhívásban töröljék a könnyebb tájékozódás végett.
F.2. Megvalósíthatósági tanulmány a lehető legegyszerűbb formában kerüljön kiírásra. Ha lehet a bölcsödéknél kért maradványérték számítás nélkül.
A nem építési engedély köteles tevékenységek esetében kérjük pontosítani milyen tervdokumentációkat kérnek.
Az első használatbavételi engedély becsatolását kérjük mellőzni. Azépületek jelentős része 30-40 éve üzemel talán a levéltárakban vannak meg ezek az anyagok.
A Költségvetési táblákat kérjük ellenőrizni. Több pályázatnál előfordult hogy egyes sorokat nem ad össze, vagy máshogy kerekít a fősor mint a többi oszlop.
G.2. 19/2002. OM rendeletet a 32/2008 OKM rendelet 18§ 4c pontja hatályon kívül helyezte.
Kérem a környezeti fenntarthatóság tekintetében a önkormányzati fenntartó által is vállalható kritériumok kerüjenek meghatározásra. Jelenleg a fenntartóra kell értelmezni és nem a pályázattal érintett intézményre. Kérem ezt felülvizsgálni.
A költségek tekintetében a tényleges piaci árakat kérjük alapul venni és ez alapján meghatározni a költségek % át.
Egyetértek Dely Attilával:
Összefoglalva: a szolgáltatási keretet és a közbeszerzési keretet javasolom belső arányok szempontjából 1 db 6-8% keretű megállapításra, további belső bontás nélkül. Ez jelenősen egyszerűsíti az elszámolási folyamatot és a pályázat ellenőrzését is.
Legyen lehetőség legalább 2% tartalék keret betervezésére főleg a jogszabályi változások miatt is.
-
2009. december 1. 09:51Dely AttilaPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
Hozzászólásom a "C.2.3 A projekt költségvetésének belső korlátai"
Előkészítési költségek (8%). Nem helyes, hogy a kiviteli tervek az előkészítési szakaszba kerülnek besorolásra, azt ugyanis jellemzően megrendelésük egy tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében kerül beszerzésre a támogatási szerződés megkötése (de minimum a támogatási értesítő megküldése) után. A rendkívül alacsony költségvetés és magas önerő miatt az eljárási dokumentumok egyszerűsítését is javasolni szeretném. Feleslegesnek tartom a megvalósíthatósági tanulmány megírását, egy óvoda építés esetén nem tartalmaz semmilyen érdemi információt amit nem lehetne összefoglalni a pályázati adatlap keretén belül. A korábbi pályázatok alapján mint végrehajtásban és pályázatírásban is közreműködő projektmenedzser az a határozott szakmai véleményem, hogy a tanulmány jelen esetben az érdemi adatok felesleges duplikálása, egy szükségtelen szöveges bővítménnyel felduzzasztva. Jelen végrehajtási gyakorlatomban nem tapasztaltam, hogy érdemi szerepe lett volna a megvalósíthatósági tanulmányoknak az iskola és óvoda építéseknél. Minden releváns információ megadható a pályázati adatlap keretén belül, ezt kell engedni elszámolni a kedvezményezettnek mint projekttervezési költséget (egy összegben, nem sikerdíjasan). Szintén az előkészítési kategóriába tartozóan, hivatkozván Jávor Éva hozzászólására is. Véleményem szerint tovább egyszerűsítésre lenne szükség. Semmiképpen sem javasolnám civil szervezet bevonását olyan értelemben, hogy véleményüknek bármilyen formában kötelező érvényű hatása legyen egy önkormányzati projektre. A társadalmasítás során legyen lehetőségük hozzászólni a projekthez és a projektgazda felelőssége a döntés. Magyarországon képviseleti demokrácia van, ne kerüljön ki a döntés a projektgazda hatásköréből. További egyszerűsítésnek javasolnám, a rehabilitációs szakmérnök elhagyását. Nem értek egyet azzal, hogy a tervezők nem ismerik az akadálymentesítés szabályait. Úgy vélem ez a tervező felelőssége, szükségtelen kiadás egy ilyen alacsony kerettel megjelenő pályázat esetén. Van rá precedens az UMFT pályázatok között, hogy nem kért a pályázat rehabilitációs szakmérnöki nyilatkozatot, csak tervezői nyilatkozatot.
A szolgáltatások belső arányai mind a közbeszerzés önálló (1%) mind a szolgáltatások összesen (5%) belső arányai súlyosan alulárazottak, nem felelnek meg a paci viszonyoknak. A pályázati útmutató ilyen megjelenése azt fogja eredményezni, hogy minden tételt többletönerő vállalás fog követni. Ez a pénzügyi keret miatt amúgy is megtörténik, de a lebonyolítás egyszerűsítése végett javasolnám a szolgáltatás igénybevételét 1db meghatározott százalékos keretben eldönteni, belső korlátok nélkül. Ez csökkenti az amúgy is túlszabályozott elszámolási bürokráciát, hiszen a projektgazdának lehetősége van a reális árakon annyi elemet beépíteni amennyit a pályázat elbír és a többit – amit jogszabályi kötelezettségéből amúgy is megtesz – önerőből vállalni. Jelen esetben a felhívás rákényszeríti a pályázókat arra, hogy minden tételt beépítsen, de nem finanszírozza. Konkrét példa: a legtöbb pályázó önkormányzat rendelkezik könyvvizsgálóval, aki alkalmas lenne külön költség nélkül is vizsgálni a projektet, tekintettel arra, hogy az önkormányzatok beruházásait általában az alapszerződésük alapján is vizsgálják. Így például a tétel felhasználható a teljesen irreálisra tervezett műszaki ellenőrzés költségeihez.
Összefoglalva: a szolgáltatási keretet és a közbeszerzési keretet javasolom belső arányok szempontjából 1 db 6-8% keretű megállapításra, további belső bontás nélkül. Ez jelenősen egyszerűsíti az elszámolási folyamatot és a pályázat ellenőrzését is.
Ezen túlmenően minden tételnél javasolni szeretném, hogy az UMFT pályázatok összessége, beleértve ezt is 1000,-Ft –ra kerekítve készüljenek, az elszámolások szintén. Hivatkozván arra, hogy ha egy önkormányzat költségvetése, vagy egy adóbevallás megfelel így, akkor a pályázatok kezelésében sem jelenthet gondot. A kerekítési hibák, melyeket általában a KSZ-ek által megküldött, és kötelezően használandó excell táblák okoznak, gyakran témái hiánypótlásoknak, de későbbi elszámolási problémákat is okozhatnak. Általános tapasztalatom, hogy 1-50 forint közötti tételeken dolgozik feleslegesen a KSZ és a pályázó is.
-
2009. november 27. 13:08Jávor ÉvaPályázati útmutatóval kapcsolatos észrevétel - A pályázat tartalma
C.1.3. fejezet
A pályázat C.1.3. Kötelezően megvalósítandó tevékenységek című fejezet ajánlásként tartalmazza rehabilitációs környezettervező szakember igénybevételét.
Az elmúlt három év során számos oktatási-nevelési intézmény pályázati dokumentációjának elkészítésében, véleményezésében vettünk részt. Az egyes tervezési folyamatokba való bevonásunkat megelőzően készült tervlapokkal kapcsolatban szinte minden feladatnál azt tapasztalatuk, hogy az akadálymentesítési tervelemek nem szakszerűek, módosításra szorulnak.
A dokumentációk készítői még ha jól is alkalmaznak egy-egy akadálymentességet biztosító részelemet, de komplexitásában nem látják át a feladatot, nem tudják több fogyatékossági csoport környezethasználati igényeit, szempontjait szinkronizálni. Szintén tapasztaljuk, hogy számos megvalósult pályázatnál - melyeknél nem, vagy csak a pályázati tervdokumentáció készítésének stádiumában működött közre rehabilitációs környezettervező szakember – többnyire az átvételnél vagy a pályázat záró ellenőrzése során derül csak ki a tervek és a megvalósulás szakszerűtlensége (a kiviteli tervek ellenőrzésével nem bízzák meg szakembereket).
A tervezők többségének a legnagyobb jóindulatuk és jóhiszeműségük mellett sincsenek kellően széles ismeretei és tapasztalatai akadálymentesítés területén, így ahhoz, hogy minden szempontból teljesíteni tudják a pályázati és jogszabályi elvárásokat, valamint, hogy ne csupán papírforma szerint, hanem „valóban” akadálymentesen használható épített környezet és egyenlő eséllyel hozzáférhető közszolgáltatás valósuljon meg, célszerűnek tűnik a rehabilitációs környezettervező szakemberek bevonása a pályázati projektek tervezési fázisaiba és megvalósításába.
A tervező és rehabilitációs szakértő közös nyilatkozata több szempontból problémát vet fel.
Ha két aláíró van kié a felelősség, és milyen arányban? Miért nyilatkozzon a Tervező más szakterület teljesüléséről? A gyakorlatban a tervezői nyilatkozatokat minden szakág külön adja.
G.4. Segédletek, sablonok című fejezet
A partnerség keretében nem került fel az akadálymentesség megfelelőségének igazolását tartalmazó nyilatkozat, ennek véleményezésére is szükséges lenne. (Ebből már adódtak problémák az akadálymentesítési pályázatoknál, ahol utólag módosították a nyilatkozatokat.)
Javaslat
Javasoljuk továbbá, hogy az akadálymentesség megfelelőségének biztosítása érdekében a Fogyatékos Személyek szervezeteit is vonják be a pályázati folyamatba.
REKORE Egyesület
(Rehabilitációs Környezettervező Szakmérnökök és Rehabilitációs Környezettervező Szakemberek Országos Egyesülete)
Dr. Lakatos Anna elnök
Igali Zsófia elnökségi tag
Jávor Éva elnökségi tag
Vitézné Kerék Gertrúd elnökségi tag
Parti Mónika
Keresés
Elérhetőségek
E-mail: nfu@nfu.gov.hu
Infovonal: 06 40 638-638
Telefonos menürendszer