Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat november 29-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
A kiírásban feltüntetett, a pályázat kidolgozásához szükséges különböző útmutatók jelenleg nem állnak rendelkezésre, azok véleményezése nem volt lehetséges.
F.1 A pályázat benyújtásának módja és helye
A kiírásban előírt az I. fordulóra benyújtandó dokumentumok és előkészítettség elvárt állapota valamint a benyújtási határidő nincs arányban egymással. Olyan részletezettségű és mélységű dokumentumokat kér a Szervezet, melyek elkészítése – pl. a közgyűlések, a közbeszerzési, engedélyeztetési eljárások időigényét ismerve és nem utolsósorban az ünnepek miatt – nem lehetséges a megadott határidőig. Az sem jelent előnyt, ha van olyan pályázó, aki már megkezdte a munkát a 2008-as kiírás alapján, mert az elmúlt évben nem kellett csatolni az I. fordulóban pl. engedélyezési és felmérési tervdokumentációkat, közgyűlési jegyzőkönyveket.
Javasoljuk, hogy több idő álljon rendelkezésre az I. fordulóban benyújtandó pályázat elkészítésére és kevesebb a II. fordulóban.
Ezen túlmenően javasoljuk, hogy kerüljön csökkentésre az I. fordulóban csatolandó mellékletek listája az elmúlt évi pályázati kiírásnak megfelelően. Erre nemcsak a beadási határidő miatt lenne szükség, hanem, mert pl. az engedélyezési és az egyéb tervezési munkákkal olyan költségek (a tervezési költség a 10 millió forintot is meghaladhatja) megfizetésére kötelezzük az önkormányzatot, a társasházi tulajdonosokat, a vállalkozókat, melyek sikertelen pályázat esetén nem térülnek meg.
E.4 Monitoring mutatók
További szakmai indikátorok
A táblázat 4. sorában szereplő mutató („Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma”) kétszer van feltüntetve.
C1.1 Önállóan támogatható tevékenységek
1. Lakófunkciót erősítő tevékenységek (ERFA) – Lehetséges eszközök
1. pont első bekezdés
Egyértelműbb lenne a megfogalmazás, ha a „nem külön tulajdonként definiált elemeinek” helyett az osztatlan közös tulajdont képező elemeinek megnevezést használná a kiírás.
Javasoljuk hogy a hagyományos többcsatornás kémények felújítása, átépítése is támogatható tevékenység legyen, külön kiemelve, hogy a kéménybélelés önállóan támogatható-e vagy csak a fűtéskorszerűsítéshez kapcsolódóan. Az épületgépészeti berendezések felújítása, cseréje meghatározást javasoljuk kiegészíteni az elektromos (gyenge és erősáramú) hálózatok felújítása, cseréje témakörrel.
3. Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések (ERFA)
A lehetséges eszközök harmadik bekezdésének megfogalmazása nem egyértelmű. A következő szerint kell érteni a kiírást? - Közoktatási és nevelési intézmény valamint szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmény külső felújítása támogatott? Ha azonban a nevezett létesítményekben új közösségi funkciót alakítunk ki, akkor az ahhoz kapcsolódó belső átalakítás és az intézményhez tartozó vagy az akcióterületen lévő közösségi célú sportpálya felújítása (új építése) is támogatható?
A közcélokat szolgáló sportlétesítmények felújítása önállóan is támogatható a közösségi funkciók keretében?
4. Közterületek fejlesztése (városi funkció) ERFA
A lehetséges eszközökön belül az első bekezdéshez kapcsolódó felsorolást javasoljuk ketté bontani és a ”Külső felújítás és belső átalakítás, bővítés támogatható az alábbi tevékenységek közé tartozó épület felújítások esetén akkor, ha azok az akcióterületen és annak közvetlen környezetében élők számára új közösségi, szociális funkciót kapnak - Az akcióterületen található, a település életében meghatározó, köztulajdonban lévő (funkció nélküli) épületek” szövegezésű részt átemelni a közösségi funkciót szolgáló tevékenységek közé.
A térfigyelő rendszer megnevezés tartalmazza az akcióterületi berendezések, eszközök mellett a területtől fizikailag különálló és nagy távolságban a rendőrségen elhelyezkedő figyelőszoba berendezéseit, eszközeit is? A figyelőszoba kialakításának költségei, az ott dolgozók munkabére nem része az elszámolható költségeknek?
5. Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek (ERFA)
A kiírás értelmében külső felújítás csak a belső átalakításhoz, bővítéshez kapcsolódóan támogatható. Javasoljuk, hogy a belső átalakítás és az épület külső felújítása önmagában is támogatható tevékenység legyen. Véleményünk szerint nem szerencsés így leszabályozni a munkák kapcsolatát, mivel lehetséges, hogy egy gazdasági funkciót ellátó épületben pl. csak külső felújításra van szükség, a belső kialakítás megfelel új vállalkozások betelepítésére.
A gazdasági szolgáltató ház méretbeli korlátozása milyen elv alapján lett meghatározva?
C1.3 Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek
Akadálymentesítés
Az első bekezdésben a közszolgáltatást nem nyújtó projektek esetében a 1998. évi XXVI. törvény 4. § h) pontjára hivatkozás véleményünk szerint hibás, mivel az a jogszabályhely éppen a közszolgáltatási funkcióra vonatkozik.
A 37/2007 (XII.13.) ÖTM rendelet módosította a 25/2009 (IX.30.) NFGM rendelet, javasoljuk a hivatkozás módosítását.
Lakóépületek esetében
Az akadálymentesítésnél kiemelten kezelt lakóépületek esetében véleményünk szerint nem célszerű kötelezően előírni az akadálymentes megközelítés biztosítását, amennyiben első vagy hátsó ajtó csere és/vagy homlokzati hőszigetelés valósul meg. A lakóépületekhez vezető járdák akadálymentesítése elvégezhető a városi funkció tevékenységei keretében, azonban a lakóépületen belüli akadálymentes közlekedés ennek ellenére sem valósul meg. Kedvező esetben az épület földszinti bejárattal rendelkezik és a lépcsőházba biztosított lesz az akadálymentes bejutás (a bejárati ajtókhoz rámpa építhető a járdáról), de azt követően már nem lehetséges a fogyatékosok önálló továbbjutása.
Hagyományos építésű épületeknél a lépcsőházi bejárati ajtók cseréjével vagy a homlokzat hőszigetelésével együtt nem végezhető el olyan szerkezeti átalakítás, ami az akadálymentesítéshez kapcsolható lenne, ez a két munkanem pedig véleményünk szerint nincs kapcsolatban az épület megközelítésével.
Javasoljuk, hogy a pályázati előírás a lakó funkciót érintő beavatkozásoknál ne írja elő az épület akadálymentes megközelítésének biztosítását. Véleményünk szerint úgy lenne módosítható a kiírás, hogy a városi funkció tevékenységei során, amennyiben a beavatkozás érinti a lakóépület megközelítését biztosító útvonal felújítását, kötelező a lakóépület bejárata előtt az akadálymentesítés.
C3.3 A költségvetés belső arányaira vonatkozó feltételek
A műszaki ellenőr díjának az építési költségekhez viszonyított max. 1,5 %-os megkötését javasoljuk max. 2,0 %-ra emelni, mivel ez jobban megfelel a piaci viszonyoknak. A rehabilitáció során sokrétű munkafolyamatok zajlanak, ezért a műszaki ellenőri szakma sok szakága képviselteti magát, amit hátráltat (minőségromlás veszélye!) a költségcsökkentés.
Véleményünk szerint a „soft” tevékenységek min. 8 %-os előírt aránya a projekt elszámolható költségeihez viszonyítva utópisztikus feltétel. A hagyományos építésű városi területek rehabilitációja során elsősorban a lakó és a városi funkció erősítésére helyeződik a hangsúly. A már említett jellemzően 1000 millió Ft körüli programok alapján a „soft” elemekből (rendezvények, képzések, közösségi akciók stb.) nagyon nehéz vagy lehetetlen több tíz millió forintos (a példánál maradva 80 millió Ft összegű) valóban hasznos és reális, megvalósítható tartalmat összeállítani.
Szeptemberben a Pro Régiótól hivatalos írásos tájékoztatást kaptunk, mely szerint a „soft” tevékenységek korábbi min. 10 %-os aránya törlésre került, a 15 %-os felső korlát megtartása mellett.(!) A jelen kiírás ellentétes a korábbi állásfoglalással.
Javasoljuk az alsó határ törlését.
A.1 Rendelkezésre álló forrás
A kiíró hatóságnak az a célja, hogy csak egy pályázatot támogasson, vagy pedig az az elvárás, hogy a tartalom és költségek tekintetében szerény pályázatok készüljenek?
A hagyományos építésű városi területek rehabilitációja esetén rendelkezésre álló 1 000 millió forint támogatási keretösszeg kevésnek tűnik. Egy átlagos budapesti lakótelep komplex szociális rehabilitációs programjának költségvetése a pályázat biztosította bevatkozási lehetőségek kihasználásával 1,0 mrd forint körüli összeget jelent, tehát ebből az igényelt támogatás nagysága 850 millió forintra tervezhető...
A pályázó személyére vonatozó speciális kizáró okoknál diszkriminatívnak tartjuk, illetve a pályázat és a hozzá kapcsolódó tervezési segédletek szellemiségével ellentétesnek értékeljük azon pályázók kizárását, akik korábban az azonos célú pályázati kiírásban már támogatáshoz jutottak. Az akcióterületek több ütemben történő fejlesztését lehetetleníti el a már korábban nyertes pályázók kizárása. Javasolt ezen feltétel törlése, illetve a 2007. évi kiíráson nyertesek indulásának lehetővé tétele.
F1. A pályázatok benyújtásának módja és helye:
A pályázatok benyújtására 2010. január 5 és február 28. között van lehetőség.
Az első körös pályázatok beadására a megadott időkeret meglehetősen szűkös, míg projektfejlesztésre 9+3 hónap áll rendelkezésre. Javasolt az első körös határidő kitolása legalább március 31-ig, a projektfejlesztés időkeretének terhére. Indoklás: az első körös pályázati anyag a döntési anyag, ezért a jó pályázati eredmény érdekében annak a végleges anyag szinte minden elemét tartalmaznia kell, viszonylag magas szinten kidolgozva.
A projekt minimális tartalmára vonatkozó elvárások esetében nem tarjuk célszerűnek, sőt egyenesen diszkriminatív az a megkötés, hogy a lakóépület megújítás, legalább az akcióterületen található lakóépületek vagy a lakásszám – műszakilag felújításra indokolt - 20%-a erejéig kötelező. Ennek gyakorlati lehetetlensége például Békásmegyer akcióterület esetében válik nyilvánvalóvá, ahol mintegy 100 lakóházban, 13750 lakásban 35 ezer fő lakik. A 20%-os korlát teljesítéséhez szükséges költség – ez esetben érthető módon – többszörösen meghaladja nemcsak a pályázat, de az önkormányzat rendelkezésre álló forrásait is.
A 20%-os korláthoz kapcsolódik: az teljességgel elfogadhatatlan, hogy többletpontot jelentő szakmai szempontnak minősüljön a sok esetben teljesíthetetlen feltétel, ezért javasoljuk ezen pályázati feltételi és előnyként értékelendő szempont törlését.
Javaslat: a 20% korlát eltörlése, a műszakilag felújításra indokolt lakóház/lakás definiálása, ha marad valamilyen mértékű %-os korlát.
Az útmutató C3.3 A költségvetés belső arányaira vonatkozó feltételek tett észrevételeink:
Szintén nem tartjuk célszerűnek a „Soft” tevékenységek esetében az alsó korlát előírását. A előző azonos pályázati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy a 8%-os korlát is eléggé magas ahhoz, hogy valós és hasznos tartalommal megtölthető legyen. Javasoljuk, vagy az alsó korlát eltörlését (hasonlóan a előző pályázathoz), vagy 3-5% meghatározását.
Az útmutató C3.3 A költségvetés belső arányaira vonatkozó feltételek tett észrevételeink:
Nem tartjuk célszerűnek a Lakóépület-megújítás lakótelepi akcióterület esetén a 30%-os alsó korlát előírását, annak eltörlését javasoljuk (a korábbi kiírásban ez nem szerepelt). Megítélésünk szerint az alsó korlát előírása a lakófunkció túlzott megjelenését eredményezné – a többi támogatható tevékenység rovására - a projektben, ami ellentétes a kiírás alapvető céljával – „városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása” -, melynek elérését a közösségi funkció, a közterületek fejlesztése adott esetben jobban szolgálná. Emellett az alsó korlát előírása hátrányosan érinthet olyan jól előkészített projektet, amelyben a lakófunkció nem ilyen hangsúlyos elem, hiszen ezzel a teljes projektcsomag átdolgozása, újragondolása válik szükségessé, ismételt költségkiadással megterhelve a pályázót.
A 14. számú lábjegyzethez: majd javítani kell a Pályázati Útmutató megjelenési dátumát.
Továbbá nem tartjuk célszerűnek az engedélyezési tervek érvényességének ilyen kaotikus szabályozását. Olyan megengedő kitételt lenne szükséges beletenni a szabályozásba, ami lehetővé teszi a meglévő (bármikori engedélyes terv) elfogadását abban az esetben, ha a kiviteli terv készítése során kezelhető a mindenkori akadálymentesítési szabályozásnak történő megfeleltetése a kiviteli tervnek.
Az útmutató 15. oldalán szerepel: "Akadálymentesítés:
A projekt megvalósításakor kötelező a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § h) pontja szerinti egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása , azonban a 1998. évi XXVI. törvény 4. § f) pontja szerint megfogalmazott közszolgáltatást nem nyújtó projektek esetében a 4. § h) pontjában foglaltak tekintendők irányadónak."
A közszolgáltatást nem nyújtó projektek esetében feltehtőleg hibásan került a 4. § h) pont hivatkozásként, helyesen 4. § g) pont lehet a jó.
A Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységeknél szerepel a "Közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények" lehivatkozva a sporttörvényt. A tv. azonban nem tartalmaz semmilyen
leírást ezen kifejezésre, azaz más jellegű tartalmi kapaszkodót szükséges adni, milyen fejlesztés érthető ez alatt.
Az útmutató szerint: "A pályázat benyújtására és megvalósítására kizárólag a jelen pontban meghatározott szervezetek valamelyikével vagy mindegyikével alkotott konzorcium keretében van lehetőség."
Megítélésünk szerint nem lehet cél az önkormányzatokat kötelező partnerségre kényszeríteni ezen előírással, hiszen előállhat olyan helyzet is az akcióterületen, hogy az önkormányzat a legjobb szándéka mellett sem talál megfelelő partnert a szociális célú beavatkozásaihoz, miközben összeállítható olyan projektcsomag is, melyen belül csak az önkormányzathoz kapcsolódó projektelemek szerepelnek. Ezen esetekben nem jöhet létre konzorciumi együttműködés semmilyen szervezettel sem, azaz ezt nem kellene kizárólagason előírni.

E-mail: nfu@nfu.gov.hu
Infovonal: 06 40 638-638
Telefonos menürendszer