Nemzeti Fejlesztési Ügynökség< vissza
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat július 30-ig várjuk a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Hozzá szeretne szólni? Ha már korábban regisztrált a „Társadalmi egyeztetés fórumra”, akkor használja a jobb oldalon a 'Bejelentkezés' dobozt. Amennyiben már regisztrált az NFÜ fórumára, bővítse regisztrációját a „Társadalmi egyeztetés fórumra” is. Ha még nem rendelkezik semmilyen regisztrációval, regisztráljon most!
"Meglevő szálláshely fejlesztése esetén a pályázónak bizonyítania kell, hogy az elmúlt három évben folyamatosan működött (befizetett iparűzési és idegenforgalmi adóról szóló igazolással, és azzal, hogy a cégkivonatban legalább három éve szerepel a működéséhez szükséges tevékenység kódja.)"
A cégkivonat szükséges és elégséges az igazoláshoz, vagy egyéb dokumentumra is szükség van?
Ihárosi Péter
HM Kaszó Zrt.
"Amennyiben csak a költségvetési szerv aktiválhat, akkor a pályázók körénél felsorolt I.-II. pontokban foglaltaktól eltérően a költségvetési szerv is pályázhat, amennyiben az üzemeltetést továbbra is az általa megbízott vállalkozás fogja végezni"
Jónak tartom e pont meglétét, így remélem nem marad majd ki a végleges útmutatóból!
Ihárosi Péter
HM Kaszó Zrt.
A pályázó által kötelezően csatolandó mellékletek listája
"A mellékletek benyújtása minden konzorciumi tag esetében kötelező, amennyiben releváns."
B ponttal ellentmondásos! Kimondja, hogy konzorcium nem nyújthat be pályázatot!
Ihárosi Péter
HM Kaszó Zrt.
C5. A projekt tartalmára vonatkozó speciális előírások
Minimális kötelező kapacitás: A DD régióban is megfogalmazásra kerülnek/kerültek ezek a kritériumok?
Ihárosi Péter
HM Kaszó Zrt.
C3.2 Nem elszámolható költségek köre: járművek beszerzése
Közvetlenül szolgálhatja a szálláshely folyamatos üzemét – lakott telepüpésektől távol eső objektumok, illetve a marketinget. Javaslom, hogy a kiíró korlátozásokkal tartsa benn az elszámolható költségek körében!
Ihárosi Péter
HM Kaszó Zrt.
C.1 Támogatható tevékenységek
A Dél-Dunántúlon Üdülőház fejlesztésre vonatkozó észrevétel: Panzió esetén pályázható a III. osztály, üdülőház esetén ez miért nem került be? Több példa is ismert, hogy panziók/szállodák parkjában üdülőházak kerültek felépítésre. Ha a fejlesztés eredményét továbbra is I. osztályú üdülőházban határozza meg a kiíró – érthető okokból – a tárgyát miért ne képezhetné III. osztályú üdülőház?!
Ihárosi Péter
HM Kaszó Zrt.
"A kötelező fenntartási időre a fenntartás terhe a tulajdonost terheli, aki ezt bérlőn, üzemeltetőn vagy vagyonkezelőn keresztül is biztosíthatja"
Pozitívum az eddigiekhez képest a bérleti jogviszony engedménye. Több kérdést vet azonban fel: Meddig tart a tulajdonos felelőssége –szerződésszegésre kerül sor mi az eljárási rend – módosítható-e a szerződés a lejárati határidő előt?
Ihárosi Péter
HM Kaszó Zrt.
Tisztelt NFÜ!
A C4. "Fenntartási kötelezettségre" vonatkozó tervezet szerint a pályázónak a támogatással megvalósítandó projektre 5 évig fenntartási és üzemeltetési kötelezettséget ír elő. A szándék érthető és jogos. Ugyanakkor a gazdasági és jogi racionaltás alapján sok esetben célszerű elválasztani az üzemeltető és a tulajdonos személyét.
1. Nem szerencsés ha az üzemletető bármilyen "nem várt" ügyben a szálloda (sok esetben a jelzálogosított) vagyoni értékével is felel, netán jótáll. Megjegyzem itt nem szándékos, hanem nem várt, előre nem tervezhető eseményre gondolok (pl: káresemény, magánjogi per stb.).
2. Gazdaságossági alapon előfordulhat, hogy egy üzemeltető Társaság hatékonybban és gazdaságosabban képes üzemeltetni a szállodát.
Természetesen a támogatási szerződésben elvárt feltételeket biztosítani szükséges. Javaslom, hogy a pályázó jogosult legyen szálloda üzemletetővel szerződni a fenntartási időszak alatt ha a projekt az elvárt feltételeket teljesíti (pl: üzleti terv). Az üzemeltető "munkavégzésért" a pályázó úgyis kötelezettséget vállalt szerződéses előírása szerint.
Tisztelettel:
dr. Szepesi Richárd
szállodaigazgató
Tisztelt NFÜ!
A D.4 "Az önerő mértéke" részben előírni szándékozott hiteligérvény becsatolása a pályázati anyag beadáskor teljesíthetetlen feltétel.
Indokaim:
- A hiteligérvény megszerzéséhez a teljes banki hitelkérelmi eljárás lefolytatása szükséges. Általában ez az előkészített és elvárt(!) anyag beadását követő 1-3 hónapot, jelenkori hitelezési gyakorlat szerint legalább 2-4 hónapot igénybe vevő banki eljárási folyamat.
- A pályázati kirás megjelenését követően logikus a bank számára anyagot elkészíteni és a hitelkérelmi eljárást megindítani, hiszen a projekt megvalósítási feltételek csak akkor lesznek véglegesítettek.
- A hitelkérelem banki megindítása előtt számos tanulmány, igazolás beszerzése szükséges, ami a jelezett elbírálási időtartamot értelemszerűen kitolja.
- A hiteligérvény megszerzésének igen sok költséges és kötött feltétele banki előírás.
- Jellemzően a kis és középvállalkozások (támogatni szándékozott csélcsoport) számára különösen nehéz hiteligérvényt kapni a támogatásról szóló döntés nélkül vagyis bankfinanszírozási szempontból az így biztosított "önerő" kiegészítés nélkül.
Javaslom, hogy a támogatási szerződés megkötésének legyen feltétele a banki hiteligérvény.
Megjegyzem, hogy az új építésű projektek az esetek jelentős százalékában új projekt társaságokban valósulnak meg (üzletviteli ésszerűség és banki elvárás). Ez esetben az előírni szándékozott beruházási értékre vetített legalább 15%-os mértékű jegyzett tőke elvárás az elnyerni vélelmezett 40% intenzitással már biztosan megfelelő "önerő" lesz a banki finanszírozás biztosítására. Ezáltal a támogatott pályázók szerződéskötése is valószínű.
Összegezve: miért zárnák ki azokat a pályázókat, akik a pályázati támogatás megszerzésétől teszik függőve szállodai beruházásuk megvalósítását? Azaz megvárják a pályázati kiírás pontos tartalmát, annak tudatában döntenek, majd a pályázati anyag elkészítésével párhuzamosan/azt követően elindítják a hitel kérelem elbírálási folymatot, ami vélhetően a pályázat értékelése körül zárulhat.
Tisztelt NFÜ!
A sávosítás koncepciót az új építésű szálláshely támogatásában szakmailag nem támogatom. A pályázat célkitűzését nem segíti hanem hátráltatja. Kis méretű, életképtelen új projektek megvalósítását "erőlteti".
A meglévő szálláshelyek fejlesztése esetén értem a szándékot, azt támogatom. Meglévő, kisméretű vagy nem megfelelő szolgáltatásrendszerrel rendelkező szállodáknak fennmaradási létszükséglete a bővítkezés. Ha kis méretű a szálloda (4* - 50 szoba alatti) , vélhetően a rendelkezésre álló önerő is alacsonyabb. Ez esetben indokolt a kisebb önerős projektekhez nagyobb támogatási mértéket rendelni. a megállapított sávhatárok relevánsak.
Ugynakkor tudomásom szerint, az új építésű 4* szállodaberuházás esetén a pályázati támogatás legfőbb szándéka: életképes, a kistérégnek növekedési potenciált biztosító munkahelyteremtő új beruházások megvalósításának a támogatása.
Ez a cél így nem biztosan teljesül.
Indokaim:
- Szakmailag és gazdaságilag egyaránt igazolt tény, hogy bizonyos méret és így beruházási összeghatár alatt, ÚJ minőségi 4* kategóriás szállodafejlesztés esetén kizárt a megtérülés az elfogadott normák és a gyakorolt piaci finaszírozási szabályrendszer szerint. Természetszerűleg a kis és középvállalkozás méret a beruházás felsőhatárát is behatárolja
- Jelenkori piaci környezetben, különös figyelemmel a támogatás elnyeréséhez és a támogatási szerződésben vállalni előírt "költséges" kötelezettségekre 1-2 MRD összeghatárig (életképes de még kis és középvállalkozási méret sáv)35-40% alatti támogatási mérték nem lehet vonzó egy szakmailag átgondolt és életképes projekt megvalósítására.
Péladaként szeretném állítani, hogy 1 MRD beruházás vélhetően már életképes Új beruházást jelenthet. Ebben az esetben viszont (általánosságban) maximum 34,25% támogatási intenzitás érhető el a páyázat eredeti célkitűzése szerint szándékolt 40% helyett.
- Ugyanakkor a pályázatkiíró részéről a támogatási intenzitás maximális mértéke és így a projektenként támogatható összeghatár maximális mértéke is meghatározott.
Összegezve: ha jó a projekt, szakmailag és gazdaságilag megalapozott, példám szerinti 1 MRD beruházási költséget ír, akkor miért nem kaphatja meg a teljes támogatási intenzitást és így a kapcsolódó támogatási maximumot?
Tisztelettel:
dr. Szepesi Richárd
szállodaigazgató
Tisztelt Kiíró!
Javasolom a C.6.1. „A pályázó személyére vonatozó speciális kizáró okok” című pontból törölni azon rendelkezést, mely szerint nem nyújtható támogatás „azon legalább 2 lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozás” számára, „amelynek a tervezett beruházás 15%-a jegyzett tőkeként nem áll rendelkezésére”.
A kérdéses kizáró ok szerepeltetése több szempontból is felesleges/kedvezőtlen a szálláshelyfejlesztések szempontjából:
- az ingatlanfejlesztési gyakorlat szerint az egyes fejlesztési projektek átláthatósága, világos lehatárolása érdekében projektcégek keretén belül kerül sor ingatlanfejlesztésre. Ezen fejlesztések megvalósulása szempontjából érdektelen, hogy a tervezett beruházás költségének mely része áll a projektcég jegyzett tőkéjeként rendelkezésre, és mely része tulajdonosi vagy pénzintézeti hitel;
- a hivatkozott szükségtelenül szigorú előírás a befektetői érdeklődést jelentősen csökkentheti az általa „sújtott” projektek esetében, ennek révén – különösen a jelenlegi válságkörnyezetben – gátolja a szálláshely-fejlesztési projektek sikeres végig vitelét;
- a saját forrás nélkül történő projektindítást a banki finanszírozási előírások (korábbi banki gyakorlat szerint a teljes projektköltség 18-25%-át, jelenleg 35-60%-át elérő saját erő előírása) eleve kizárják;
- a projekt teljes finanszírozási hátterét a támogatási szerződés megkötésekor egyébként is be kell mutatni, ezért a 15%-os megkötés felesleges.
Tisztelettel:
Tomka Péter
Tisztelt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség!
A tervezet E.4. „A pályázó által kötelezően csatolandó mellékletek listája” című pontja szerint a Dél-Alföld valamint Közép-Dunántúl régiók esetében „új építésű kereskedelmi szálláshelyek esetén a települési attrakciók látogatottságát igazoló nyilatkozat/igazolás” beszerzése és csatolása kötelező. Javasolom ezen kitétel elhagyását a kérdéses régiókra (is), tekintettel arra, hogy a szálláshelyek fejlesztését nemcsak települési attrakciók látogatottsága, hanem az adott településen egészségturisztikai, üzleti turisztikai, hivatásturisztikai, sportturisztikai vonzerők és létesítmények jelenléte, továbbá nehezen számszerűsíthető látogatottsággal rendelkező, természetjáráshoz kapcsolódó vonzerők megléte is indokolhatja.
Tisztelettel:
Tomka Péter
Tisztelt Kiíró!
A tervezet C.1.1. „Önállóan támogatható tevékenységek” című pontja szerint a Közép-Dunántúl régióban – a régiók közül egyedüliként – nem támogatható 4 csillagos, új szálloda kialakítása. (Ezzel párhuzamosan a tervezet C.2. „Nem támogatható tevékenységek” című pontja szerint „különösen” nem támogatható tevékenység „4*-os és 5*-os új szálloda kialakítása, meglevő 4*-os és 5*-os szálloda fejlesztése, valamint alacsonyabb kategóriájú szálloda 5*-ossá fejlesztése” a Közép-Dunántúlon).
Javaslom a tervezet átalakítását akképpen, hogy a Közép-Dunántúl régióban is önállóan támogathatóvá váljon új, 4 csillagos szálláshelyek fejlesztése (a 3 csillagos fejlesztések mellett).
Ugyanis a Közép-Dunántúl régióban létrejött ipari, kereskedelmi és kulturális központok igen jelentős üzleti és hivatásturizmust generálnak. Az ezek által támasztott igények kielégítése 3 csillagos szinten ma egyértelműen nem lehetséges tekintettel arra, hogy a hosszabb-rövidebb időre érkező külföldi és belföldi üzletemberek, üzleti vendégek, expatrióták részéről nemcsak elvárás a magasabb komfortfokozatú szálláshely, hanem igen gyakran vállalati image-ből fakadó kötelezettségek is kötik őket. Így a 3 csillagos szintre korlátozott szálláshely-fejlesztési támogatás csökkentheti a régió vonzerejét ipartelepítési/befektetői szempontból is (a szabadidős- és gyógyturisztikai szempontokon túlmenően).
Tisztelettel:
Tomka Péter
1. Javaslom a maximális támogatási összegek, valamint a támogatás maximális mértékeinek növelését az összes konvergencia régióban, tekintettel a jelenlegi rossz finanszírozási környezetre.
2. Véleményem szerint irreális megkövetelni a legalább 2 lezárt üzleti évvel nem rendelkező vállalkozások esetében, hogy a tervezett beruházás 15%-a jegyzett tőkeként rendelkezésre álljon.
Ez alapján pl. egy olyan projektcég, amely visszavonhatatlan hitelígérvénnyel vagy aláírt hitelszerződéssel rendelkezik a teljes projektre, de a fenti kritériumnak nem felel meg, kizárásra kerül a pályázatból.
Eközben egy olyan vállalkozás, melynek a beruházás 15%-a jegyzett (nem feltétlenül likvid) tőkeként rendelkezésre áll, de a fennmaradó finanszírozás hiányzik, pozitív elbírálásban részesülhet.
Üdvös lenne a kötelező TDM-tagság a teljes fenntartási időszakra vonatkozóan.
A beadási határidőt javaslom kitolni min. október végéig.
Az útmutató 6.1. pontjában indokolatlannak tartom azon szűkítést, mely szerint a pályázaton csak legalább 2 lezárt üzleti évvel rendelkező olyan vállalkozás indulhat, amelynek a tervezett beruházás értékének 15%-a jegyzett tőkeként rendelkezésére áll.
Egyrészről a jegyzett tőke magas összege nem jelent garanciát arra, hogy a pályázó pénzügyileg képes megoldani a beruházás finanszírozását, másrészről nagyobb összegű beruházások esetében egyes régiókban aligha találhatók ekkora összegű jegyzett tőkével rendelkező vállalkozások. A gyakorlat szerint az ilyen jellegű beruházásokra projektcéget hoznak létre a vállalkozások, különös figyelemmel arra, hogy a bankoktól ehhez projektfinanszírozást vesznek igénybe, nem pedig vállalati finanszírozást, másrészt a projekt kockázatokat nem kívánják összevonni a vállalkozás egyéb tevékenységeivel sem pedig fordítva. Ennek megfelelően szintén indokolatlan a két lezárt üzleti év előírása.
Amennyiben a Támogató garanciát szeretne arra, hogy a nyertes pályázat finanszírozása megoldott legyen, úgy elegendő annak előírása, hogy a pályázó a pályázat benyújtásához igazolja az önrész és a banki hitelígérvény meglétét, melynek egyetlen feltétele a támogatási szerződés megkötése. További problémát jelent a projektcégek kizárása, ha azon korábbi pályázók indulni kívánnak a pályázati felhíváson, amelyek korábban támogatást nyertek el, de a finanszírozás hiánya miatt a támogatási döntésük hatályát vesztette. Ezen projektcégek rendelkeznek a pályázati dokumentáció és az építési engedélyes tervek feletti jogosultságokkal, melyek birtokában indulhatnának a pályázaton, amennyiben a finanszírozási problémájuk megoldásra kerül, és nem kerülnek kizárásra a pályázók köréből.
Indokolatlannak tartom a támogatás intenzitásának csökkentését 20 %-ra és a támogatás max. összegének 450 M Ft-ra csökkentését a DD-i Régióban új szálloda létesítése esetén, figyelemmel a régió hátrányosabb helyzetére, továbbá arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a bankok a projektfinanszírozáshoz egyre magasabb összegű önrészt követelnek meg, ami tovább növeli a pályázók terheit.
A régiókra meghirdetendő kereskedelmi, szálláshely-fejlesztési támogatások Pályázati Felhívás és Útmutató tervezetének C1.1. pontjához (Önállóan támogatható tevékenységek) az alábbi módosító javaslatot fogalmazom meg:
A Közép-dunántúli régió területén történő új szálláshely kialakításakor a létrehozásra kerülő szállodák támogatható kategóriája 3 és 4 csillagos szinten történjen meghatározásra, a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetben szereplő 3 csillagos korlátozás helyett.
Javaslatomat az alábbiak szerint indoklom: A Közép-dunántúli régió részben a Budapest-Bécs tengely, részben az Esztergom-Székesfehérvár-Veszprém és Pápa-Velencei-tó ívek körül elhelyezkedve mind a hivatásturizmus, mind az egyházi és história turizmus, mind pedig az egészség- és üzleti turizmus által jelentősen érintett terület. Történelmileg Magyarország kiemelt városai, vallási székhelyei, iparilag legjelentősebben fejlődő körzetei, valamint turisztikailag jelentős értékek, attrakciók találhatóak a régióban. Kiemelkedően fontos az egészségturizmus és termálvíz-bázisra épülő turizmus potenciálja is. Az előbbiekben említett attrakciók, turisztikailag, iparilag, történelmileg kiemelkedő helyek, jelentős látogatói vonzerővel rendelkeznek és értékük, jelentőségük az idelátogatók részéről egyértelműen a magasabb minőségi besorolású szálláshelyeket igénylik. Mindezek alapján a régióban a vonzerő fékezését jelentené, ha szálláshely-fejlesztésekben a nemzetközi szinten is versenyképes, 4 csillagos minőségi szint alá kényszerítené a pályázati kiírás ( jelenlegi megfogalmazás szerint ) a szállodaprojekteket. A megyeszékhelyek ill. megyei jogu városok stratégiai fejlesztésében , a városfejlesztés igényekben is a magasabb minőségi és komfort fokozatu szállodák létesitése a prioritás . Mindezek alapján a tervezet módosítását feltétlenül szükségesnek tartom, úgy, hogy ez tegye lehetővé 4 csillagos szintű, új szállodák fejlesztések támogatását is.
A benyújtási határidőt a KD régióban legalább október végéig javaslom meghosszabbítani.
A KD régióban a benyújtási határidőt 1 hónappal javaslom meghosszabítani.
A C4.pontnál előírt 5 év fenntartási kötelezettséget javaslom a kkv-nál csökkenteni 3 évre.