Elérhetőek a kormány által elfogadott, európai uniós támogatások felhasználására irányuló 2011-13-as akciótervek. A véglegesítést 16 napos egyeztetési folyamat előzte meg, melynek során számos önkormányzat, érdekképviseleti- és szakmai szervezet tett konkrét módosító javaslatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) számára. A közel 600 vélemény közül az összes konstruktív javaslatot beépítették a dokumentumba.
Lezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervről az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A várható változások eredményeként még több pénz jut majd a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre.
A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégia fejezetének célja, hogy a 2004-2006 közötti időszakra kijelölje Magyarország Strukturális Alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A mindössze három éves időszak azonban nem elegendő egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia megvalósítására, illetve a Helyzetelemzésben feltárt legfontosabb kérdések kezelésére. Ezért a jelenlegi dokumentumban a 2006-ig tartó programozási időszakon túlmutató, hosszabb távú fejlesztési politika pilléreit is le kell fektetni, s emellett gondoskodni kell a következő tervezési időszakra vonatkozó stratégia kereteinek felállításáról is.
A Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatóságának kezelésébe tartoznak az ETE, IPA, ENPI Programok, a Svájci Hozzájárulás, az EGT Norvég FM, a Twinning (ikerintézményi) Program, valamint a már lezárul programok vonatkozásában az Átmeneti Támogatás, az Előcsatlakozási Alapok, a Schengen Alap, valamint az INTERREG Közösségi Kezdeményezés.
Elkészült és az Európai Bizottsághoz benyújtásra került Magyarország 2008-2010-re szóló Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramja, amely a Bizottság országértékelését és ajánlásait is figyelembe veszi.
Az Európai Unió létrehozott négy különleges programot, ún. Közösségi Kezdeményezést, hogy közös megoldásokat találjon az Unió egészét érintő problémákra.
A Visegrádi Együttműködés (vagyis Visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja e közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. Ezt a törekvést 1991. február 15-én a Visegrádi Nyilatkozat aláírásával tették hivatalossá.
A közösségi programok azok a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, amelyek átfogják a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét. Az Európai Tanács 1993-as koppenhágai csúcstalálkozójának döntése alapján az integrációs felkészülés érdekében egyes közösségi programokhoz a társult közép-kelet európai országok is csatlakozhatnak.
A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani
A Strukturális Alapok, az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei. Az EU már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, azonban csak 1988-óta nevezik az Európai Regionális Alapot (ERDF), az Európai Szociális Alapot (ESF) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EAGGF GF) együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már az utolsó bővítés során felállított Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) is hozzátartozik.
Az EU kohéziós politikájának jövője

E-mail: nfu@nfu.gov.hu
Infovonal: 06 40 638-638
Telefonos menürendszer