Nemzeti Fejlesztési ÜgynökségLezárultak a tárgyalások az Új Magyarország Fejlesztési Tervről az Európai Bizottság és a magyar kormány között. A várható változások eredményeként még több pénz jut majd a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés céljainak elérésére, miközben az eredetileg tervezettnél kicsivel kevesebb a közlekedésfejlesztésre. részletek
A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégia fejezetének célja, hogy a 2004-2006 közötti időszakra kijelölje Magyarország Strukturális Alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A mindössze három éves időszak azonban nem elegendő egy átfogó nemzeti fejlesztési stratégia megvalósítására, illetve a Helyzetelemzésben feltárt legfontosabb kérdések kezelésére. Ezért a jelenlegi dokumentumban a 2006-ig tartó programozási időszakon túlmutató, hosszabb távú fejlesztési politika pilléreit is le kell fektetni, s emellett gondoskodni kell a következő tervezési időszakra vonatkozó stratégia kereteinek felállításáról is. részletek
A 2004-2009 között az Európai Gazdasági Térség és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus által több mint 135 millió euró, azaz nagyjából 34,5 milliárd forint vált elérhetővé a különféle magyarországi projektek és alapok számára. részletek
1985. június 14-én a Benelux államok, Franciaország és Németország aláírta a Schengeni Megállapodást, amelynek célja a közös határaikon fennálló vám- és határőrizeti ellenőrzés fokozatos megszüntetése volt. A Megállapodás végrehajtására 1990. június 9-én megkötötték a Schengeni Egyezményt. Az azóta eltelt idő során az Európai Unió tagállamainak nagy része, illetve két északi ország, Norvégia és Izland is csatlakozott a hálózathoz. részletek
Az Európai Unió 1998-ban - a csatlakozási folyamatok elősegítésére - indította el Twinning Programját. A kezdeményezés célkitűzése a 10 újonnan csatlakozott tagállam, a Phare országok, az úgy nevezett CARDS Alapra jogosult Nyugat-Balkán térség, valamint a főként a Földközi-tenger déli partjainál található MEDA országok intézményrendszerének fejlesztése. A kedvezményezett országok körének további bővülése várható a FÁK térségének bevonásával, melyre részben a TACIS allokáció nyújtana majd fedezetet. részletek
Magyarország számos az Európai Unió által kezdeményezett és finanszírozott határon átnyúló, transznacionális vagy egyéb együttműködési programban vesz részt a 2007-2013-as időszakban. részletek
Az INTERREG együttműködés egy az Európai Unió négy Közösségi Kezdeményezése közül. Az INTERREG kezdeményezéseket – szemben a regionális és egyéb strukturális programokkal – az Európai Bizottság javasolja a Tagállamoknak, mint az egész európai térség fejlesztése és kohéziója szempontjából alapvetően fontos együttműködési területeket. részletek
Az Európai Bizottság és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá a svájci kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról. A megállapodás értelmében Svájc a 10 újonnan csatlakozott ország részére egyszeri, vissza nem térítendő támogatásként 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése 130.738.000 svájci frank (mintegy 20 milliárd forint). részletek
Elkészült és az Európai Bizottsághoz benyújtásra került Magyarország 2008-2010-re szóló Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramja, amely a Bizottság országértékelését és ajánlásait is figyelembe veszi. részletek
Az Európai Unió létrehozott négy különleges programot, ún. Közösségi Kezdeményezést, hogy közös megoldásokat találjon az Unió egészét érintő problémákra. részletek
A Visegrádi Együttműködés (vagyis Visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja e közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása. Ezt a törekvést 1991. február 15-én a Visegrádi Nyilatkozat aláírásával tették hivatalossá. részletek
A közösségi programok azok a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, amelyek átfogják a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét. Az Európai Tanács 1993-as koppenhágai csúcstalálkozójának döntése alapján az integrációs felkészülés érdekében egyes közösségi programokhoz a társult közép-kelet európai országok is csatlakozhatnak. részletek
Az Európai Unióba belépni kívánó országok számára három előcsatlakozási program állt rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE. Az ISPA a csatlakozás előtti strukturális politika eszköze volt, ami a környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosította. A SAPARD az a speciális csatlakozási program volt, ami a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés számára adott segítséget. részletek
A Csatlakozási Okmány értelmében Magyarország a Phare programból a csatlakozást megelőző utolsó teljes évig – azaz 2003-ig – részesedhetett. részletek
A Kohéziós Alap a Közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani részletek
A Strukturális Alapok, az EU regionális politikájának fő pénzügyi eszközei. Az EU már a hetvenes évek óta aktívan finanszírozza regionális politikáját, azonban csak 1988-óta nevezik az Európai Regionális Alapot (ERDF), az Európai Szociális Alapot (ESF) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részét (EAGGF GF) együttesen Strukturális Alapoknak, melyekhez ma már az utolsó bővítés során felállított Halászati Orientáció Pénzügyi Eszközei (FIFG) is hozzátartozik. részletek
Az EU kohéziós politikájának jövője részletek