Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Főoldal /
Fejlesztési programok /
Előcsatlakozási Alapok

Előcsatlakozási Alapok

Az Európai Unióba belépni kívánó országok számára három előcsatlakozási program állt rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE. Az ISPA a csatlakozás előtti strukturális politika eszköze volt, ami a környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosította. A SAPARD az a speciális csatlakozási program volt, ami a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés számára adott segítséget.

A PHARE (Pologne, Hongrie Aide a la Reconstruction économique) programot az Európai Közösség 1989-ben indította útjára eredetileg azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a politikai demokrácia megszilárdításához és a piaci átalakulásokhoz szükséges szakemberek képzéséhez, új intézmények kiépítéséhez.

A Phare programokon belül 1995-től nagyobb hangsúlyt kaptak a pénzügyi és beruházási támogatások, a környezetvédelem és a privatizáció. 1998-tól kezdve a program célja, hogy a támogatásban részesülő országokban segítse a teljes jogú EU tagság elnyeréséhez szükséges feltételek kialakítását.

2000-től kezdődően a Phare főként a gazdasági és szociális kohézióra összpontosított, súlyt helyezve az intézményépítésre, különös tekintettel a kapcsolódó támogató befektetésre, illetve a "twinning" programokra, amelyek lehetővé tették, hogy a magyar szakemberek európai uniós kollegáikkal együtt dolgozva növeljék intézményeink hatékonyságát.

A PHARE a strukturális, az ISPA a kohéziós, a SAPARD pedig a mezőgazdasági alapok előfutára volt.

A Phare-programok fő típusai:

1. Intézményfejlesztési programok egyrészt segítették a közösségi joganyag átvételét, s támogatták azon intézmények kiépítését és megerősítését, melyek a harmonizált magyar jogszabályoknak és a közvetlenül alkalmazandó uniós normáknak az alkalmazásáért, betartásáért és ellenőrzéséért felelősek. Az intézményfejlesztés a köztisztviselők, közhivatalnokok, szakemberek és a magánszféra szereplőinek képzését és megfelelő eszközökkel történő ellátását is jelentette: a bíráktól a pénzügyi ellenőrökön keresztül a környezetvédelmi felügyelőkig és statisztikusokig. A Phare-pénzalapok megközelítőleg 30 százaléka az intézményfejlesztési feladatok végrehajtását szolgálta országszerte.

Az intézményfejlesztési programok között nagy sikere volt a társintézményi (twinning) programoknak. E program keretében egy magyar szerv egy hozzá hasonló feladatot ellátó tagállami hivatallal, minisztériummal kötött együttműködési megállapodást. A társintézményi program központi elemeként a tagállambeli hivatal egy vagy több munkatársát – előcsatlakozási tanácsadóként (Pre-Accession Adviser, PAA) – 12–18 hónapra Magyarországra küldött azért, hogy a partnerszervezet munkatársainak felkészítését a helyszínen szervezze és koordinálja. Ezen kívül a kedvezményezett szervezet rövid távú szakértői tanácsadást is igénybe vehetett, képzési programokat szervezhetett, melyeket jellemzően az előcsatlakozási tanácsadó segítségével alakítottak ki, és hajtottak végre.

(A csatlakozást követően ma már Magyarország is sikeresen vesz részt csatlakozásra váró tagállamok felkészítésében.)

2. Beruházási programok – Az EU-joganyag alkalmazásához jelentős technikai háttérre, berendezésekre, esetenként még új épületekre is szükség volt. A programok keretében főként számítógépes hálózatok, speciális laboratóruimi és mérőberendezések, kommunikációs eszközök beszerzésére nyílt lehetőség. Az építési projektek között 1998 óta a határellenőrzéshez kapcsolódó fejlesztések (vám-, állat – és növény-egészségügyi létesítmények) szerepeltek kiemelt helyen.

3. A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok célja, az EU regionális politikájához hasonlóan, a régiók közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése volt. A gazdasági és szociális kohézió erősítésének keretébe tartozó programok már közvetlenül az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap csatlakozás utáni működtetését segítették elő.

4. A nemzetközi (multi-beneficiary) programokra, melyek minden tagjelölt ország számára elérhetők voltak, a támogatást Brüsszel vagy pályázati alapon vagy előre meghatározott kvóták alapján osztotta szét az egyes országok között.

A nemzetközi programok 1998 után visszaszorultak; tekintettel arra, hogy a csatlakozási felkészülés minden államban önálló felkészülési programok szerint zajlott, és az Unió a támogatást inkább országra szabottan nyújtotta.

5. Az ACCESS-program az 1993–1999 között működő Phare LIEN- és Partnership-programokat váltotta fel. Célja a civil társadalom fejlődésének támogatása a tíz közép-kelet-európai tagjelölt országban. A program azokat a tevékenységeket támogatta, melyek a közösségi joganyag alkalmazásához és érvényesítéséhez kapcsolódtak, - elsősorban a környezetvédelem, a társadalmi és gazdasági fejlődés terén -, illetve a legfontosabb szociális igényekre reagáltak. Az ACCESS-programban a Magyarországon hivatalosan regisztrált társadalmi (civil) szervezetek, partnerként pedig a Phare-tagjelölt országokban, illetve az Európai Unió tagországaiban tevékenykedő szervezetek pályázhattak. A helyi önkormányzatok, a regionális hatóságok partnerként vagy társfinanszírozóként vehettek részt. Profitorientált szervezetek partnerként nem, csak alvállalkozóként kapcsolódhattak e program keretében finanszírozott pályázatokba.

6. A határ menti együttműködés programja (Cross-border Co-operation – CBC) az unión belül sikeresen működő INTERREG mintájára nyílt meg az EU külső határain. E programok fő feladata a határ menti területek gazdasági és kulturális kapcsolatainak erősítése, a területfejlesztési elképzelések kölcsönös összehangolása volt. A programok keretében többek között a határ menti területek közös környezet- és természetvédelmére, turisztikai, infrastrukturális beruházásokra és humánerőforrás- fejlesztésére nyílt lehetőség. A CBC tehát az egyes országokon belül megvalósuló területfejlesztési programokhoz hasonló komplex együttműködés. Intézmény- és gazdaságfejlesztési összefüggésrendszere a „nemzeti” programokéhoz teljesen hasonló. Nemzetközi jellegénél fogva azonban sok szempontból alkalmasabbnak tűnt a struktúrapolitikai felkészülés intézményi támogatására. A területfejlesztési programok célja a szubszidiaritás elvének erősítése, a helyi szereplők fokozott bevonása volt. A programok decentralizációja és a hatékonysága közötti összefüggés ezért épp a területfejlesztésben volt a legerősebb. A CBC-program szabályzata 1999-ig csak a tagjelölt országok és a tagállamok közös határai mentén tette lehetővé a programban való részvételt. Magyarország azonban Ausztria mellett önálló CBC-programot működtethetett Szlovákiával, Romániával és Szlovéniával is.

7. A fentieken kívül még egy támogatási forma létezett, az ún. Közösségi Programok, (Community Programmes) melyekbe a Tanács döntése alapján az akkor még csak társult államok is bekapcsolódhattak. Ennek feltétele egy országonkénti változó belépti díj befizetése volt, aminek a felét a Phare állta. Így olyan főként kulturális, oktatási és képzési programokban vehettünk részt, mint a Socrates, Leonardo, Youth for Europe és az EU 5. Kutatási és Fejlesztési Keretprogramja.

2006-ban véget ért a "Phare-korszak" Magyarországon, azaz befejeződtek a Phare előcsatlakozási alapból finanszírozott programok.

Hazánk 1990-2003 között a PHARE támogatásra vonatkozóan összesen közel 1.487 milliárd euró értékben írt alá pénzügyi megállapodást. 2005. november 30-ig (az utolsó szerződéskötési határidőig) ebből közel 1.42 milliárd euróra lett aláírt szerződés országszerte. Mindez közel 200 ágazati – és területfejlesztési program megvalósítását jelentette.

A program hozzásegítette Magyarországot ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi berendezkedését tekintve az Európai Unióhoz szervesen illeszkedő ország jöhessen létre, és felkészítette az országot arra, hogy ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokat legyen képes elnyerni.

NÉHÁNY PHARE KIADVÁNY, KISFILM, BESZÁMOLÓ

Nagy Phare könyv http://www.vati.hu/static/pdf/nagy_phare_konyv_imprimatura_javitott.pdf

Falu Város Régió – Phare-korszak Magyarországon

http://www.nfu.hu/doc/852

Az Unió kapujában

http://www.nfu.hu/doc/854

Területfejlesztés:

http://www.vati.hu/main.php?folderID=2090

Határmenti Együttműködés:

http://www.vati.hu/main.php?folderID=2091

Szociális és Egészségügyi szektor:

- Akadálymentesítés: http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200706/egyenlo_esely_a_tanulasra_sportolasra_2006.pdf