Alapelvek
Használhatóság
Kiemelt, elsődleges alapelv, akár a többi alapelv sérülése árán is irányadó. A használhatóság tartalma: az értékelésnek a szakpolitikák javítását kell szolgálniuk. Valamennyi értékelés ezért elengedhetetlen része a változtatási javaslatokat tartalmazó fejezet. Ugyanakkor a javaslatoknak olyanoknak kell lenniük, hogy azok megvalósíthatóak is legyenek, illetve a megvalósítás tárgyi, személyi, intézményi feltételeire is ki kell térniük. Fontos továbbá, hogy az eredmények logikusak, igazolhatóak legyenek az adatok elemzésével és értelmezésével.
Tárgyilagosság
Az értékeléseknek megbízható és ellenőrizhető adatokra kell támaszkodnia. Az értékelés során felhasznált valamennyi adatnak, információnak visszakereshetőnek, dokumentáltnak kell lennie. Az értékelés során az értékelési szempontoknak, amelyek mentén a politikákat értékeli, logikusnak, indokoltnak, nyilvánosnak kell lenniük, hogy az értékelési szempontok is megvitathatóvá válhassanak. Az értékelőnek figyelembe kell vennie az értékelési módszerek korlátait is. Az értékelés következtetéseinek az értékelésben megjelenített és feldolgozott információkra kell támaszkodniuk, törekedniük kell a tárgyilagosságra, az igazságosságra és az egyéni megfontolásoktól való mentességre.
Teljeskörűség
Az értékeléseknek a lehetőségekhez képest valamennyi releváns információt fel kell használnia. Fontos az érintettek meghatározása, mert érdekeiket tisztázni kell, és az értékelés során ezeket figyelembe kell venni. Fontos továbbá az értékelés pontossága, valamint hogy az értékelés teljesítése időszerű módon menjen végbe, hogy segítsen a döntésekben, a folyamatok tökéletesítésében. Az információk forrásának ismeretében azok alkalmassága, megbízhatósága, értékes vagy értéktelen volta megbecsülhető. Információt kiszűrni, figyelmen kívül hagyni csak abban az esetben kívánatos, ha az információ nem ellenőrizhető vagy a forrása nem dokumentálható, illetve ha az információ hasznosíthatósága nincs megfelelő arányban a megszerzés költségeivel.
Függetlenség
Az értékelés megfelelő működése megköveteli az értékelési tevékenység függetlenségét (érdekellentéttől mentesség, pártatlanság, elfogulatlanság). A függetlenség az értékelés tartalmától függően a tervezőtől (a program alkotójától), vagy a végrehajtótól való utasítási függetlenséget jelenti (tehát beosztott nem értékelheti felettesét), ugyanakkor a függetlenségnek nem feltétele, hogy az értékelő tevékenység szervezetileg is elkülönüljön, mert az értékelés végső célja, hogy hozzájárulásával javítsa a szakpolitikákat. Az értékelők függetlenségéből adódik az értékelők megbízhatósága, hitelessége, kompetenciája, melyek azért fontosak, hogy az értékelési megállapítások minél inkább elérjék céljukat.
Partnerség
Az értékelőknek együtt kell működnie az érintettekkel. Ezért kell meghatározni az értékelési célokat, és tudatni az érintettekkel, mert így az interakcióból átértékelődhetnek, új prioritást nyerhetnek az értékelők feladatai. Az értékelési tevékenység megkezdésekor meg kell adni a kulcsszereplők körét és partnerségi tervet kell készíteni a bevonás ütemezésére. Mind az értékelés folyamatában, mind a javaslatok megfogalmazásában törekedni kell a nyitottságra, hogy az érintettek ne váljanak az értékelési tevékenység ellenérdekeltjeivé, ne érezzék úgy, hogy nincs befolyásuk a folyamatokra.
Nyilvánosság
Az értékelési tevékenységnek javítania kell az állami működés átláthatóságát, ezért az értékelés eredményének nyilvánosnak kell lennie. Az állami pénzekből készített dokumentumok nyilvánossága összhangban áll a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségére vonatkozó kormányzati szándékkal, külső minőségi kontrollt jelent, valamint segíti az értékelők függetlenségét is.
Kivitelezhetőség
A kivitelezhetőség azt jelenti, hogy az értékelést valós, meggondolt, diplomatikus és költség-hatékony módszerekkel tervezik és irányítják. Az elvárható hasznokból határozzák meg az ezeknek megfelelő eljárásokat, vagyis az értékelési hatékonyság a költségek és a hasznok arányában meghatározott.
Kiemelt, elsődleges alapelv, akár a többi alapelv sérülése árán is irányadó. A használhatóság tartalma: az értékelésnek a szakpolitikák javítását kell szolgálniuk. Valamennyi értékelés ezért elengedhetetlen része a változtatási javaslatokat tartalmazó fejezet. Ugyanakkor a javaslatoknak olyanoknak kell lenniük, hogy azok megvalósíthatóak is legyenek, illetve a megvalósítás tárgyi, személyi, intézményi feltételeire is ki kell térniük. Fontos továbbá, hogy az eredmények logikusak, igazolhatóak legyenek az adatok elemzésével és értelmezésével.
Tárgyilagosság
Az értékeléseknek megbízható és ellenőrizhető adatokra kell támaszkodnia. Az értékelés során felhasznált valamennyi adatnak, információnak visszakereshetőnek, dokumentáltnak kell lennie. Az értékelés során az értékelési szempontoknak, amelyek mentén a politikákat értékeli, logikusnak, indokoltnak, nyilvánosnak kell lenniük, hogy az értékelési szempontok is megvitathatóvá válhassanak. Az értékelőnek figyelembe kell vennie az értékelési módszerek korlátait is. Az értékelés következtetéseinek az értékelésben megjelenített és feldolgozott információkra kell támaszkodniuk, törekedniük kell a tárgyilagosságra, az igazságosságra és az egyéni megfontolásoktól való mentességre.
Teljeskörűség
Az értékeléseknek a lehetőségekhez képest valamennyi releváns információt fel kell használnia. Fontos az érintettek meghatározása, mert érdekeiket tisztázni kell, és az értékelés során ezeket figyelembe kell venni. Fontos továbbá az értékelés pontossága, valamint hogy az értékelés teljesítése időszerű módon menjen végbe, hogy segítsen a döntésekben, a folyamatok tökéletesítésében. Az információk forrásának ismeretében azok alkalmassága, megbízhatósága, értékes vagy értéktelen volta megbecsülhető. Információt kiszűrni, figyelmen kívül hagyni csak abban az esetben kívánatos, ha az információ nem ellenőrizhető vagy a forrása nem dokumentálható, illetve ha az információ hasznosíthatósága nincs megfelelő arányban a megszerzés költségeivel.
Függetlenség
Az értékelés megfelelő működése megköveteli az értékelési tevékenység függetlenségét (érdekellentéttől mentesség, pártatlanság, elfogulatlanság). A függetlenség az értékelés tartalmától függően a tervezőtől (a program alkotójától), vagy a végrehajtótól való utasítási függetlenséget jelenti (tehát beosztott nem értékelheti felettesét), ugyanakkor a függetlenségnek nem feltétele, hogy az értékelő tevékenység szervezetileg is elkülönüljön, mert az értékelés végső célja, hogy hozzájárulásával javítsa a szakpolitikákat. Az értékelők függetlenségéből adódik az értékelők megbízhatósága, hitelessége, kompetenciája, melyek azért fontosak, hogy az értékelési megállapítások minél inkább elérjék céljukat.
Partnerség
Az értékelőknek együtt kell működnie az érintettekkel. Ezért kell meghatározni az értékelési célokat, és tudatni az érintettekkel, mert így az interakcióból átértékelődhetnek, új prioritást nyerhetnek az értékelők feladatai. Az értékelési tevékenység megkezdésekor meg kell adni a kulcsszereplők körét és partnerségi tervet kell készíteni a bevonás ütemezésére. Mind az értékelés folyamatában, mind a javaslatok megfogalmazásában törekedni kell a nyitottságra, hogy az érintettek ne váljanak az értékelési tevékenység ellenérdekeltjeivé, ne érezzék úgy, hogy nincs befolyásuk a folyamatokra.
Nyilvánosság
Az értékelési tevékenységnek javítania kell az állami működés átláthatóságát, ezért az értékelés eredményének nyilvánosnak kell lennie. Az állami pénzekből készített dokumentumok nyilvánossága összhangban áll a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségére vonatkozó kormányzati szándékkal, külső minőségi kontrollt jelent, valamint segíti az értékelők függetlenségét is.
Kivitelezhetőség
A kivitelezhetőség azt jelenti, hogy az értékelést valós, meggondolt, diplomatikus és költség-hatékony módszerekkel tervezik és irányítják. Az elvárható hasznokból határozzák meg az ezeknek megfelelő eljárásokat, vagyis az értékelési hatékonyság a költségek és a hasznok arányában meghatározott.